Az megvan, hogy elveszted az első negyedet hazai pályán 20-4-re? Eddig ilyet még nem láttam a Tritonoktól, most ez a csúfság is megesett. Már ekkor egyértelmű volt, hogy a lányok kezét jégbe mártották a meccs előtt. Semmi nem ment be.
A második negyedben Laura kozmetikázott valamit az eredményen, szerzett 8 pontot,
de a dobószázalékra még mindig a siralmas jelző illett. 28-20-szal mentek szünetre a Maryville ellen.
A harmadik negyedben folytatódott a jéghideg kezek meccse. A 26. percben még mindig csak 24 dobott pontnál jártak a hazaiak. Az amerikaiakra azonban jellemző, hogy ilyen helyzetben sem adják fel. Bűn rossz játékkal a negyed végére visszaküzdötték magukat mínusz hatra. Ez arra volt elég, hogy 30 perc után legalább a csodában lehetett reménykedni.
A csoda pedig bekövetkezett. Ezúttal nem a jégen, hanem a parketten.
Laura 18 pontjával, 6 lepattanójával és 2 gólpasszával
két ponttal megnyerték a mérkőzést. Mint falat kenyér kellett ez a győzelem, amelyet akár menekülésnek is felfoghatunk a rájátszás felé.
