Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés


A videó szerint keményen tolják

Tudom, hogy ebben a bajnokságban is a legjobb akarsz lenni, erre gondolj, amikor az erősíteremben dolgozol - mondta a minap Laura edzője. A videók alapján tényleg "csak" meg kell csinálni a gyakorlatokat. Keményebbek, mint ez előző csapatnál. Pontosabban mindent versenyszerűen, teamben hajtanak végre. 

Az is érdekes, hogy a 12 lányt 3 csapatba osztották még szeptember elején és ezeket a versenyszerű gyakorlatot mindig hasonló összeállításban teljesítik. Ők a team 1., bár ezen a napon a 2. helyre érkeztek be.

Tovább


Na és ha kettő?

Újabb Twitter-bejegyzésen keresztül értesültünk Laura mindennapjairól. Az addig rendben van, hogy karamellás alma-napot rendeztek az egyetemen. Pontosabban a kosárcsapat hívta meg a többieket egy ilyen partira. 

Ez a karamellás alma egy amerikai ételspecialitás. Általában zöld almát mártanak bele forró karamellöntetbe. Aztán azt mondják rá, hogy egészséges kaja. Aha.

Mindenesetre a helybéliek megtapasztalhatták, milyen az, ha egy magyar lány szeret egy ételt. Merészelt kettőt megenni és ezt nagyon viccesnek találták a helyiek. Íme, fotó is készült róla!

Ha tudnák, hogy akár három is simán lecsúszott volna, elvégre apjára is ütött az a gyerek. De hát jól nevelt és mértékletes!

Tovább


Lábrácsozik a gyerek

Úgy látszik érdemes feliratkozni a Tritonok Twitter-oldalára, mert elég komoly közlési kényszerük van. A péntek reggeli edzést is megmutatták.

Egy kicsit keresni kellett, de ott hátul, a lábrácsoknál, az volna ő.

Tovább


Ez egy ilyen csapatépítős csapat

Azt már a korábbi UMSL-es Facebook-bejegyzésekből sejteni lehetett, az edző nagyon hisz a csapatépítésben, a közösségben, az egymásért való küzdésben. Éppen ezért számos olyan programon vesznek részt a lányok, amelyeket csapatépítő tréningeken alkalmaznak.

Most is valami ilyesmin vehettek részt. Laura amúgy szereti ezeket a menekülő szobás játékokat, de a Facebook-oldalon olvasható kiírás szerint itt nem nyertek. Persze nem Amerikában lennénk, ha nem tennék azonnal hozzá, de a jövőben nyerni fognak. A szerkesztői csattanó most nem lehet más: Ámen, azaz úgy legyen.

Tovább


Mintha nem csak kosárlabda lenne a világon

Charlestonnal nem volt különösebb baj, de Budapesthez képest kis város volt. Annak minden ismérvével. Aki látta Az utolsó mozielőadást az tudja, hogy ez mit jelent Amerikában. Bár én nem voltam nagy bulizós (legalábbis így emlékszem), de megértem, ha valakinek nem a közeli Taco Bell jelenti a kikapcsolódást. Úgy tűnik St. Louisban nem ez a program.

Amikor persze ilyet lát a lányos apuka akkor hallgat. Bár kérdezne, de inkább csendben néz ki a fejéből. Bár óva intene, de nem kapkod a telefon után. Megállapítja, hogy minden bizonnyal súlyos fontokat emelgetnek a kondiedzéseken, ettől ilyen szép izmos a gyerkőc (nagy lány az már) válla.

A többiről pedig nem kell tudnom. Azt hiszem.

Azért, hogy legyen ebben valami kosárlabda is. Pirosban a 190 centis center, feketében a 174 centis hátvéd. Göndörben pedig a MEC "Év újonca".

Tovább


Csak a Csata

Elkezdték feltölteni az idei csapatnévsort a Tritonok oldalára. Még közel sem teljes. Hiányzik a mezszám, várhatóan 24-es számban lép majd a pályára Laura (a név már kattintható), és a fényképezkedés is hátra van még az újonnan érkezők számára.

Egy dolog azonban nem változik, csak a Csata. Íme a bizonyíték:

Bocsi, kicsit furán néz ki a Csata DSE, mint középiskola, de máshová nem tudják beírni, Amerikában ugyanis ezen a szinten nincsenek klubok. Csak suli csapatok vannak. Az pedig csak egy van!

Tovább


Egy kis edzés

Mint tudjuk az előszezonban nincs csapatedzés. Magyarán 5 az 5 ellen nem játszhatnak, készülhetnek. Marad a futás, egyéni képzés, konditerem.

Laura a második sor, balról a második. Előtte a helyi barátnő, a mindössze 159, más források szerint csak 151 centis irányító. Itt is trükköznek a magassággal, de ezen már mosolygok. A gyerek ugyanis 177 centire "nőtt"!

Tovább


Hol is játszik Laura - II. rész

A pénz! Még ebben a papíron és az elvekben is teljesen amatőr bajnoki rendszerben is a pénz játssza a főszerepet. Ez különbözteti meg egymástól az NCAA három divizióját. Természetesen (?) igazi pénzmozgás nincs, magyarán nem kapnak fizetést a játékosok. Azonban, hogy milyen körülmények között sportolhatnak, edzhetnek, élhetnek, kaphatnak költségtérítést, az már egy másik kérdés. A három osztály játékerejét ugyanis ez határozza meg.

Megpróbálom sorba venni, hogy mennyire erős csapatok játszanak a különböző diviziókban annak érdekében, hogy az olvasó el tudja helyzeni ezt az amerikai sportolói létet.

Természetesen a példáimat a női kosárlabdából merítem majd, de alkalmasint kitekintek a női focira, pólóra és picit a jégkorongra is.

Az NCAA minden osztályában agyonszabályott rendszerben versenyeznek. Olyan mélységig meghatározzák a feladatokat a csapatoknál, hogy megmondják, hány edzőt alkalmazhatnak és ők milyen munkát végezhetnek. Előírják az edzésmennyiséget, a versenyidőszakot és az azon belül megtartható edzések számát. A költségvetést, az utazási távolságokat, sőt, még azt is, hogy egy sportoló mennyit hiányozhat a sport miatt az órákról, tehát szinte mindent.

Mindez az esélyegyenlőség biztosítása érdekében történik.

Abban érdekeltek, hogy egyenlő erejű csapatok mérkőzzenek egymással, persze így is vannak 40-50 pontos győzelmek, de ez már egy másik kávéházi kérdés. Most főleg az osztályok játékerejét próbálom megbecsülni a női kosárlabdára fókuszálva.

Divizio III.

Ez a mi fogalmunk szerint is amatőr sport. Nincs sportösztöndíj, tanulmányi van. A megnézett videók alapján az országos bajnoki Final Fourba már egész jó csapatok jutnak be, akár a magyar amatőr bajnokság (másodosztály) dobogójáért is versenyben lehetnek ezek a gárdák. Inkább az a helyzet, hogy a div. III-ban kevés ilyen szintű csapat van. Láttam egy nyolcaddöntőt (legjobb 16), hm, na az tényleg amatőr kosárlabda volt a vesztes részéről. Pedig ebben a divizióban található a legtöbb egyetem. Viszont van magyar bajnoka is ennek a ligának, Győri Dóri. Ő a Törekvés egyik legsikeresebb csapatának volt a meghatározó játékosa, még a bajnoki 8-as döntőbe is bekerültek. Az sem mellékes, hogy U18-ban válogatott volt 2008-ban. Itthon játszott már a PINKK-ben és most Miskolcra szerződött. Nem megbántva őt, de főleg a külföldi centerek cseréjeként számítottak rá.

Azonban a fiúknál egyáltalán ne becsüljük le ezt az osztályt, volt már rá példa, hogy div. III-as csapat nyert div. I-es ellen. Ez nagy szó, de azért nem túl gyakori. Ami már sokkal többször előfordult, hogy 20 ponton belül tudtak maradni.

Jégkorongban más a helyzet, ott a divizio III. és a II. lényegében egy. Ide tudott tanulmányi és más részösztöndíjjal bekerülni egy fiatal magyar hokis. Erőss Zoltánnak hívják, volt utánpótlás-válogatott, elvben innen is profivá lehet válni.

Divizio II.

Helló, itt már van sportosztöndíj, egyben elég komoly az elvárás. Az országos legjobb 64 csapat közé már kimondottan jók kerülnek be. Sőt, kosárlabdában a legjobb 16 közé bejutók megítélésem szerint bent maradnának a magyar női NB I-ben. Szörényi Laura itt, a div. II-ben talált magának csapatot. A WVSU nem volt túl acélos, viszont neki is köszönhetően 3 helyet előre tudtak lépni a 12 fős bajnokságukban.

Megverték a későbbi bajnokot, csupán a második helyezettel nem bírtak, de itt is 10-en belüli szoros meccsek voltak. Az év újonca cím elnyerése után, edzőváltás miatt, egy erősebb egyetemre igazolt, az UMSL-be.

(Augusztusban újították fel a 4750 fős csarnok padlózatát)

Összességében az egyes konferenciák (területi bajnokságok) végén vannak ugyan gyengébb gárdák, de ezek sem rosszak.

Laura csapata simán ment volt a magyar amatőr bajnokság rájátszásáért.

Ha valaki innen kap ajánlatot, nézze meg a csapat nyer/veszít mutatóját. Ha legalább 8-10 győztes meccse van, akkor bevállalható, ha pedig pozitív a mérleg, akkor hajrá.

Akár profi is lehetsz

Innen már reálisan számolhatunk azzal, hogy valaki profi lesz. No nem a Jekatyerinburg hívja majd, de pl. Laura egyetemének fiú kosaras sztárja olasz és német másodosztályból kapott profi szerződésajánlatot.

Lorkának is többször mondták, hogy ha így teljesít 4 éven keresztül, akkor tervezheti tengerentúli karrierjét,

ami az ő szóhasználatukban európai vagy ázsiai profi szerződést jelent.

Az is gyakori, hogy div. II-es csapat megfog div. I-est. Lorkáék pl. döntetlent játszottak egy 282. helyezett egyetemmel. Csak a hosszabbításban kaptak ki. A fiúknál pedig arra is volt már példa, hogy egy bajnoki alapszakaszt megnyerő div. I-es csapat szenvedett vereséget div. II-estől. A nőknél az alaszkai Anchorage egyetem rendszeresen vesz részt div. I-es tornákon és nyer mérkőzéseket. (Ők nagyon jók, legutóbb is Final Fourt játszottak a div. II-ben.)

A kérdés, hogy akkor miért nem első osztályúak. 

Egyszerűen kisebb a költségvetésük, így kevesebb teljes ösztöndíjat tudnak adni. Ez pedig azt jelenti, hogy vannak lyukas posztjaik. Sőt, inkább úgy fogalmazok, hogy a fizikailag tökéletes játékosokat nem tudják magukhoz csábítani. A center, csak 180-185 centi és nem 190 fölötti. Csak egy van a csapatban és nem három.Irányítóból nem 5, hanem csak kettő a kifogástalan játékos. Lényegében rövidebb a kispad. Játéktudásban azonban remek spílerek pattogtatnak a pályán.

Magyarán a magasság és a gyorsaság terén van némi elmaradás.

Ezzel érdemes számolni, aki ebben gondolkodik. A válogatottság itt már elkerülhetetlennek látszik, de ismerek egy fiút, aki vízipólóban "csak" a magyar ifi bajnokságban játszott és talált magának egyetemet, igaz nem egy világverő csapattal rendelkező sulit.

Divizio I

Gyorsan térjünk rá a lényegre! A UCONN idei bajnokcsapatának sztárja ma már olimpiai bajnok. Breanna Stewartnak ráadásul stabil helye volt a Team USA-ben Rióban. Azok a csapatok, amelyek bent vannak a TOP 25-ös ranglistában, Euroliga-szintűek. A magyaros egyetemek közül a Duquesne a 17. helyről várja az idei szezont és a South Florida is a 21. Az előbbiben 3 magyar, Aho Nina, Kuttor Enikő és Szamosi Amadea is kerettag, míg Nagy Dorottya a floridaiakat erősíti.

Hatalmas kihívás ez nekik. Az utóbbi gárdának 9 külföldie van, ez náluk policy. Ha márciusban bent lesznek az országos rájátszásban, akkor érdemes 22 dollárt rászánni, hogy megnézzük őket.

Kimagaslónak, válogatottnak kell lenni

Ide azért csak akkor kerülhet valaki, ha az utánpótlás-válogatott meghatározó embere és a csapat jól szerepelt az Európa-bajnokságon vagy a vb-n. A négy említett lányból háromnak U17-es vb-i bronzérme van, Amadea pedig rendszeresen felvitte a B-csoportból a magyar válogatottat az Európa-bajnokság A-csoportjába.

Mi van a 200. helyezettnél?

A div I. középmezőnye simán játszhatna a magyar profi bajnokságban, a jobbak talán az éremért is. Itt csak az a probléma, hogy évfolyamonkét hullámzik a teljesítményük. Akár 150 hellyel is előbbre tudnak kerülni, mint ahogy ezt a Dartmouth tette Szabó Fannival. Hasonló szinten van Balla Dorka Oral Robertse. Ők az előkelő 143. helyen várják a szezont.

A 300 felettiek már más kérdés. Itt már nincs nagy különbség a div II-es csapatokhoz képest.

Lauráék is olyan csapattal játszottak, amely kicsit lyukas volt, igaz a legjobbjuk 40 pontot dobott, és ezt nem tudták megakadályozni. Itt az lehet a bökkenő, hogy nem igazán jó csupán 4-5 meccset nyerni idényenként.

Ha képes vagy a cserepadon ülni

A div. I-es csapatok jellemzője, hogy akár 15 szerződtetett játékosuk is van. Ahogy az erre a világra rálátó informátorom mondta, azért, hogy edzésen meglegyenek.

Ez pedig intő jel lehet a magyaroknak. Csak az egészen kiválók tudnak már az első évben sokat játszani. A többség ül és edz. Még, a Magyarországon már NB I-es meccseken is fontos szerepet kapó, Amadea is csak pár percet volt a pályán az első évében. Ezt mérlegelni kell.

A másik oldal, hogy innen bárki európai profi lehet.

Kaposi Pálma Minnesotájából, 81. hely a ranglistán, most nyáron hárman mentek a WNBA-be. Sőt, ketten az egyetemről a mostani olimpia bajnok csapatnak is a tagjai voltak.

Habzsi-dőzsi, de legyél jó

Az erősebb csapatoknál 5-6 edző és bármikori edzéslehetőség van. Nyáron külön foglalkoznak veled. Posztra képeznek, egyéni edzéstervek szerint. A körülmények pedig meghökkentőek. Nem mindig a csarnok nagyságáról van szó, hanem az apróságokról. A jeges kád, a konditerem, a repülő, a vizes fiúk garmada. És persze a sztárság.

Ha egyetemi sportoló vagy és jól teljesítesz, akkor már a div. II-ben is megállítanak, megrázzák a kezed, autogrammot kérnek tőled a meccs után.

Büszkék a csapatra. A div. II-es bajnok Ashland (ide is hívták Laurát) mérkőzésein átlagban 1200-an vannak. A városka húszezres.

Na most akkor mi legyen?

Az előző cikkben már írtam arról, hogy az angol nyelvtudáson kívül mi minden egyéb kell mindehhez, de elszántsággal elérhető. Van olyan magyar hokis, aki szinte önerőből, menedzser nélkül jutott a div. I-be, Herner Olivérről van szó. Női vonalon Medgyes Dorottya játszik ezen a szinten. Férfi kosárlabdában pedig az UCLA posztjátékosa a magyar Golomán György. Női fociban Vicsek Nóra Tennesseeben rúgja a gólokat. 

Az egyéni sportolóknak hasznos keresniük az Easygo to USA céget, ők már számos úszónak, teniszezőnek és atlétának segítettek, többnyire eredménnyel. 

Érdemes tehát megpróbálni. Bár nem olyan könnyű, de ha bejön, akkor hatalmas 4 éves kaland vár a magyar sportolóra.

Ui: ja és akkor még az NAIA-ról nem is beszéltünk, mert ott is van sportolói ösztöndíj és magyar játékos is Józan Ágota személyében.

Tovább


Azért ez elég jól néz ki

Megjöttek az idei évad cuccai. Lehet, hogy más szívét nem dobogtatják meg a kosárlabda cipők és mezek, de nekem tetszenek. Arra még csak tippelek, hogy az a nagy szürke mi lehet ott középen.

Aztán kinagyítottam a képet és szerintem az egy speckó hátizsák. Ügyes.

Amúgy elkészült a csarnok új padlózata is. Felcsiszolva, lelakkozva, újra festve. Na ez már döfi, másfél hónappal ezelőtt még azon sajnálkoztam, hogy olyan középiskolás, össze-vissza vonalas a pálya. Most már nem az.

Mondtam is Lorkának, akár az Archból is dobhat hármast. A mondat megfejtőinek egy piros pont!

Tovább


Hol is játszik Laura?

Miért nem keresel pénzt azzal, amit már most tudsz az amerikai egyetemi sportról - tette fel a kérdést a minap egy ismerősöm. Valóban, több mint 2 éve figyelem lányomon, Szörényi Laurán keresztül az ottani diáksportéletet. Sok tapasztalatot gyűjt az ember, de szakértőnek még nem mondanám magam. Most azonban készítek egy összegzést. Kicsit hosszú lesz, aki csak a mindennapok érdekességeire kíváncsi, annak nem kötelező:).

Divizio I és Divizio II

Van divizio III is, de erről egy kicsit később. Először arról, hogy miképpen épül fel az amerikai egyetemi sportrendszer. Példáimat leginkább a női kosárlabdából merítem majd, hiszen ezt ismerem.

Középiskola, 21000 csapat

Legkevesebb 21 ezer középiskolai női kosárlabdacsapat van Amerikában. Legalábbis ennyit tartanak számon a legnagyobb adatbázissal rendelkező oldalon. A Maxprepsen ráadásul nem szerepelnek a kisebb, főleg egyházi iskolák csapatai, ők külön bajnokságban játszanak. Ezekből a sulikból áramlanak a játékosok az egyetemi csapatokba. Jellemzően a ranglista első 4000 gárdájából kerülnek be, de természetesen vannak kivételek, olykor ennél gyengébb csapatokból is elérhető az egyetemi szint.

Mi az a jukó?

Ahhoz, hogy valaki bekerüljön egy egyetemi csapatba kiválóan kell sportolni és jól, na jó, viszonylag jól tanulni. Sokan láthatták Sandra Bullock filmjét, a Szív bajnokait, amelyben a fehér gazdag család egy hatalmas fekete fiút fogad be, majd juttat el egy menő egyetem, rangos amerikaifoci csapatába. Itt a szűk keresztmetszetet a tanulmányi eredmény jelentette.

Tehát bármennyire is tehetséges vagy a sportban, legalább közepes ereményeid kell legyenek. A filmben két és feles átlagért megy a harc, ami a mi hármasunknak felel meg. Tehát:

  • Kiváló sportteljesítmény
  • Legalább közepes tanulmányi eredmény (az elit egyetemeknél ez kevés)
  • Kulturált megjelenés

Mindezek kellenek egy jobb, jellemzően divizio I-es egyetemhez. De akkor mi az a jukó ott az alcímben.

A kiváló, de nem extra sportolóknak ott van a junior collage. Különösen azoknak, akik a tanulásban nem járnak az élen. Ide már meghökkentően alacsony érettségi eredménnyel is be lehet kerülni. Azon magyarok számára is reális cél, akik még nem bírják igazán az angol nyelvet.

Az itthon is letehető TOEFL-vizsgán akár az 50-60 pont is elég lehet, és az ACT-n (érettségi) is elég a 14-17 pont.

Csak a miheztartás végett a menő egyetemek 22 pont alatt szóba sem állnak veled, de inkább a 24-28 pont az elvárás a maximális 35-ből. 19-20-szal azonban már bőven elérhető egy divizio II-es csapat.

Na mégegyszer, mi is az a jukó?

A junior collage 2 éves. Főleg alapozó tantárgyakat, matek, kémia, angol, biológia, történelem tanulnak. Akinek van magyar érettségije, annak ez nem jelenthet gondot. Ha ezt a szintet megugrod, és benne vagy a csapatban, akkor nyitva áll előtted a tényleges egyetemi sport. Jellemzően a divizio II-es csapatok választanak innen ügyes játékosokat. Laura mostani csapatába is négyen innen érkeznek. Gyengébb angol nyelvtudásnál érdemes itt próbálkozni. Azt azonban fontos tudni, hogy az itteni, azaz NJCAA divizio I-ben kimondottan erős, atletikus, de talán nem túl okos játékosok vannak. Magyarán fel kell kötni azt a bizonyos alsóneműt.

A magyarok közül most a legismertebb ilyen játékos Vukov Szonja, aki messze kiemelkedik innen,

nagyon meglepődnék, ha a mostani éve végén nem válogathatna (úgy tudom, hogy igen) az egyetemi ajánlatok közül. Amúgy a volt pécsi Csutorás Fanni is egy ilyen suliból került egy divizo I-es egyetemre, tehát ez sem kizárt.

Divizio III, ahol nincs sportösztöndíj

Ebben a bajnoki rendszerben csaknem 500 egyetem gárdája szerepel, igen 500. Kétfajta egyetem van. Az egyik a nagyon elit, amelyik költségvetésének minden dollárját a tudományos munka felé irányítja, de azért tart fenn sportcsapatokat. Ilyen pl. St. Louisban a Washington egyetem. Nagyon pöpec társaság. Az ő női kosárcsapatuk divizio III-as. Ha valaki ide készül, akkor nagyon jól kell tanulnia és a szociális támogatásokkal kiegészítve szinte teljes egészében össze lehet szedni az éves ösztöndíjat, mert sportösztöndíj nincs. Más kérdés, hogy ilyenkor engedélyezik az egyetemi munkavállalást is, és ebből is lehet finanszírozni a tanulást, sportolást. Van még egy kiskapu, hogy divizio I-es csapatok adhatnak sporttámogatást divizio III-as gárdáknak, de ennek a rendszere elég bonyolult.

Laura is kapott ilyen ajánlatot a középiskolai szezonja végén.

Olyannyira, hogy ez a kisebb egyetem (ezek képezik a divizio III nagyobb részét) akkor bent volt a divizio III országos döntőjének final fourjában, hogy aztán 2 évvel később meg is nyerje azt. Sajna az összköltség kb. felét tudták volna akkor adni, a többi az egyetemen nyújtott tanulmányi teljesítménytől függött volna. Egy ismertebb magyar kosárlabdázó járt ilyen suliba, a most Miskolcra szerződött, extörekvéses Győri Dóri, ő bajnok lett, ha jól emlékszem 3 éve.

Divizio II, sportösztöndíj, de szerényebb anyagiak

Igen, Laura egy divizio II-es olyan középcsapathoz igazolt az idén, amelyik szeretné elérni 3 évvel ezelőtti önmagát és bejutni az országos főtáblára. Ehhez az UMSL-nek jóvel erősebb szezont kellene produkálnia, mint az előző kettő volt. De nézzük mi az a divizio II!

Itt már van sportösztöndíj és ezért cserébe már jó tanulmányi eredményt is elvárnak, különösen az Amerikán kívül érkezőktől. Hármas nem nagyon lehet az érettségiben és a TOEFL-vizsga is el kell érje a 78 pontot. Persze jobban örülnek a 80 felettinek. Női kosárlabdában azért a minimum, hogy magyar csapatod bent legyen a kadet- vagy juniorbajnokság nyolcas döntőjében és te ott meghatározó játékos legyél.

Ne szépítsük, a válogatott keret szintje az elvárás még akkor is, ha esetleg nem jutottál ki világversenyre.

Sajna, az amerikai lányok nagyon ügyesek és az edzők csak olyanokat igazolnak le, akik tényleges erősítést jelentenek a gárdájuknak. Laura U16-os és U18-as kerettag volt, az utóbbiban részt vett a miskolci Európa-bajnokságon. Az előbbin, sérülés miatt sajna nem, pedig..., de az már egy másik történet.

Mellesleg ebben a bajnokságban játszó egyetemek száma is közelíti a 400-at. Azért nem írok pontos számot, mert vannak olyan iskolák, amelyek különböző osztályokban indíthatnak csapatokat. A lényeg, hogy Amerikában mindenre van pontos szabály, de mellette a szabályozott kiskapuk tömegével is érdemes tisztában lenni.

Divizio I, ahol profinak nevelnek

Az önmagában nem igaz, hogy a divizio II-ből nem lehet profinak állni. Laura volt iskolájának fiú kosárlabdás sztárja olasz és német másodosztályú ajánlatok között válogathat. Lorkának is többször mondta az edzője, hogy simán gondolkodhat oversea-ben, azaz tengerentúli szerződésben.

A menő játékosok szeme előtt ugyanis két cél lebeg. Igazi amerikai profi szerződés, vagy Európában, Ázsiában játszani.

Az amerikai egyetemi sport ugyanis ontja magából a jobbnál jobb spílereket. Gondoljunk csak arra, hogy egy magyar férfi kosárcsapat 3 amerikainál kevesebbet ritkán tart.

Magyarok a divizio I-ben

Térjünk vissza a női vonalra. Több magyar játszik a divizio I-ben. A 2016/17-es szezonban csak a Duquesne egyetemen három magyar pattogtat majd. Itt tudni érdemes, hogy a vezető edző felesége magyar kötődésű, ezért a kiemelt érdeklődés. A csapat 2016-ban remek eredményt elérve az országos mezőnyben a 32-be jutott.

Ennek aktív részese volt a pécsi Szamosi Amadea.

Azért, hogy a topcsapatok erejét lemérhessük, a 16 közé jutásért csaknem 40-nel kapott ki a későbbi bajnoktól, ahol az idei olimpián már aranyérmes Breanna Stewart is játszott. A Uconnról van szó. Senkit nem akarok elkeseríteni vagy megbántani, de ez a magasság egy magyar játékos számára elérhetetlennek látszik. Az University of South Florida azonban most egy magyart, Nagy Dorottyát leigazolta. Ez a gárda a 21. volt az előző szezon végén. Ezért a magyar U17-es világbajnoki harmadik játékos játszik majd a legerősebb amerikai csapatban az idén. Apropó játszik.

Mennyit játszik az újonc?

Senkinek nem akarom a kedvét elvenni, de a legjobb magyarok is csak pillanatokat, esetleg perceket kapnak az első évben. Ezen a szinten ugyanis tudatos, 4 évre tervezett építkezés történik.

Az újoncok azért is vannak, hogy az edzésen meglegyenek.

A meccseket gyakran 6-7-8 játékossal játsszák le, miközben 15-en ülhetnek a kispadon. Minden egyetem ugyanis abban érdekelt, hogy eredményeket mutasson fel. A bajnoki címre nem aspirálók pl. azt, hogy tőluk is valaki elszerződik profinak. Ha történik ilyen, akkor hatalmas cikkek jelennek meg róla, mint büszkeségről. Persze itt is vannak kivételek.

A legjobb magyar

Szabó Fanni az első pillanattól a Dartmouth kezdője volt. A szememben ő az, aki leginkább megvalósította az amerikai álmot. Egyeteme ugyanis az Ivy League tagja. Igen, ez egy elitklub.

Harvard, Yale, Columbia, ugye nem kell tovább sorolni.

Ide csak kiváló tanulmányi eredménnyel lehet bekerülni és a kosártudásnak is többnek kell lennie az "egész ügyesnél". Szafi amúgy megtette a csapatának azt a szívességet, hogy a 307. helyről felhozta őket a 150. helyre. Persze nekem azt mondja, hogy ez a csapat érdeme, de had legyek elfogult a magyar lánnyal szemben. Idén már a 64-es országos főtábláról szőnek reális álmokat.

Ráadásul ide tart a román korosztályos válogatott, Lénárt Paula is.

A többiek is remek gárdákban vannak. Még a 300. helyen tanyázó FIU is kiváló hely, itt Hegedűs Janka érett be. Az első két év viszontagságai után az előző szezonban már sokat és jól játszott.

A pénz a különbség

Aki a divizio I-es csapattól kap ajánlatot annak minimális anyagi gondjai lesznek. Itt többnyire fizetik a repülőjegyet, étkezést, szállást, tanulmányokat, és természetesen mindent, de tényleg mindent, ami kell a kosárlabdához. Beleértve a rendkívül kedvezményes egészségügyi biztosítást is. Másról hivatalosan nem tudhatok.

A szülőknek nagyjából annyi kiadása lehet, amennyit itthon is rá kell szánni egy egyetemi tanulmányra, sőt, talán kevesebbet is. 

Ne feledjük, hogy ezek a játékosok már pénzt is termelnek az egyetemeknek, gondoljunk arra, hogy a talán legjobban menedzselt UK fiúcsapata 24 ezer néző előtt játszik és a lányokra (láttam a meccsüket) is kíváncsi átlagban 5000 néző, igaz itt 9-10 dollár "csak" a jegyár. A fiúknál viszont vetekszik az NBA-vel. Oda 40 dollárnál ritkán van olcsóbb tikett.

A divizio II-ben is sok a juttatás.

Laura esetében is fizetik a tanítás, a kollégium, az étkezés teljes költségét. Apróságnak tűnik, de sokat jelent, hogy ingyenes bérletük van a St. Louis-i tömegközlekedésre is. Természetesen a sportolás minden feltétele is adott, terem, egyéni felszerelés, utazás, stb. Olyan extrák nincsenek, mint repülőjegy haza vagy igazán olcsó egészségügyi biztosítás.

És akkor Laura

Lorka magának talált csapatot, hiszen az U18-as Eb-n kevesebb szerepet kapott a válogatottban, így a menedzserek figyelmét nem kelthette fel. A csapatkereséshez jó ajánlólevél volt középiskolás amerikai sportmúltja. Egy 2004. helyen végzett gimnáziumból érkezett, legalábbis ennek az eredményeit (csapat legponterősebb játékosa, 16-os átlaggal) tudta felmutatni. Volt meccsvideója is, de sajna élőben nem látták játszani. Így az amerikai meccseiből és hazai bajnokikból válogatva készült videóval tudott bemutatkozni. Az ilyen videó az alap, nélküle nem érdemes próbálkozni.

Az első évben két kisebb egyetem gárdája ajánlott teljes ösztöndíjat. Mások részösztöndíjat kínáltak. Végül az amerikai vendégszülei közelében lévő WVSU-t választotta. Itt az edző nagyon bízott benne és ennek meg lett az eredménye. Bajnokságának második legrangosabb elismerését söpörte be. Ő lett az év újonca, 16.2-es dobott pontátlaggal.

A 2016-os szezon végén edzőcsere történt, és ez lehetővé tette, hogy csapatot váltson. Lényegében csak ilyen esetekben engedi az NCAA az átigazolást. Meg akkor, ha valaki sérülés vagy más okból minimálisat játszik az adott szezonban. Itt ugyanis nem cél az elvtelen erősítgetés.

Az év újonca cím jó ajánlólevél volt.

Egy bajnokcsapat, a legutóbbi országos ranglista 5. helyezettje hívta. Hosszan és komolyan. Végül is annál a csapatnál (UMSL) írt alá, amelyik előbb került a képbe. (Az átigazolás rejtelmeiről itt olvashatsz.) Ez egy középcsapat, erősebb mint az előző, amely Laurának köszönhetően lépett 3 helyet előbbre a saját bajnokságában. Tehát van kihívás most bőven!

Kinek ajánlható a divizio II

Ha menedzseren keresztül nem kapkodnak irántad, de válogatott szinten vagy, akkor érdemes megpróbálni. Néhány kritérium azonban fontos:

  • Angol nyelvtudás, minimum középfokú nyelvvizsga
  • Magyar vagy amerikai gimnáziumi 4 éves évvégi eredmények
  • Amerikai érettségi, SAT, ACT. Itthon is letehető
  • Profin megvágott meccsvideó
  • Anyagiak. Jelenleg kb.  évi egymillió forintra taksálom, ez valamivel több, mintha itthon járnál egyetemre. Ebben pl. benne van a kb. 250 ezer forintos repülőjegy.
  • Bátorság, elszántaság és alkalmazkodóképesség. Mert amúgy mindenütt, ha már leigazolnak, nagy szeretettel várnak. Komolyan.

Ha szeretnél menni, de bizonytalan vagy magadban, akkor ma már van Magyarországon egy sportügynökség, amelyik segít eligazodni ebben a világban. Arról már nem is beszélve, hogy Laura okán szívügyemnek tekintem az amerikai egyetemi sportolást. Tanulj érdekesen, sportolj élvezetesen, így én sem kergetek el senki.

Tovább

Laura Amerikája

blogavatar

4+1x9 hónap. Ennyi időre ment a lányom sportösztöndíjjal Amerikába. Laura kosaras mindennapjai, ahogy én, a papája látom. Újra itthon.

Utolsó kommentek