Laura Amerikája

Az alapszakasz 7. hellyel az UMSL kiharcolta azt, hogy hazai pályán játszhassa a 8-as döntőbe jutásért a meccset. Az ellenfél nem sok jót ígért. A St. Joseph remek lendülettel érkezett a találkozóra, két nála magasabban jegyzett csapatot győzött le, ráadásul az Indianapolist idegenben. Az is feszültségre adott okot, hogy az alapszakaszban, január 7-én csak egy ponttal sikerült őket legyőzni. Az a meccs is mutatta, nehéz lesz.

Laura az első félidőben nagyon visszafogott volt, láthatóan a védekezésre ügyelt. Ezzel nem is volt gond, de

a dobott egy pont nagyon kevésnek tűnt.

Ráadásul mindössze háromszor próbált kosárra dobni, abból is az egyik egy utolsó másodperces erőlködés volt. Aggasztónak tűnt az is, hogy a Tritonok 27 pontjából a center 17 pontot volt kénytelen magára vállalni. Igaz, az ellenfél sztárja, Kalea Parks is 12-nél tartott, de a St. Joseph játéka nem volt olyan egysíkú, mint a hazaiaké.

Aztán megnyerték, 15 ponttal, 58-43-ra, de csak másfél perccel a vége előtt hittem el, hogy megvan. 13 pont volt az előny és az ellenfél beküldte a cseresort.

Laura jól védekezett, de csak 5 pontig jutott. A 4 lepattanó és a 3 gólpassz azonban nem mutat rosszul.

A végső szöget is ő verte be az ellenfél koporsójába, amikor 1,57-tel a vége előtt 15 pontos előnyhöz juttatta a csapatát.

A meccs hőse azonban a center, Jordan Fletcher lett, aki 29 pontot és 14 lepattanót szedett össze,

de a sikerhez kellett Bird Lee már, már Pankát idéző védekezése is. Az edző a meccs után úgy értékelte, hogy mindig azt kell játszani, amit az ellenfél enged. Most a centert nem tudták megoldani, miközben a szélsőket szinte kitolták a pályáról. 

A győzelemmel az UMSL 16-11-re javította mérlegét. Tavaly ez pont fordítva volt. Arról már nem is beszélve, hogy még egy meccs biztosan hátra van.

A sors fura fintora, hogy jövőre a St. Joseph egyetem pénzügyi gondok miatt megszűnik. Ha arra gondolok, hogy ők is hívták Laurát! Jól döntött, amikor végül St. Louist választotta.

Vége az alapszakasznak, az UMSL, Laura érkezése után, jelentőset lépett előre tavalyhoz képest. Akkor az alapszakaszt 11-15-ös mutatóval zárták, most fordítottak, és 15-11 a mérleg. A néggyel több győzelem, a 7. helyet jelentette a tavalyi 12. helyett. Apai szívem azt mondatja, ez Lorkának is köszönhető. Sikerrel pótolta a tavaly végzett, 182 centi magas kiscsatárt, pontátlaga 3-mal volt jobb a távozóénál.

Az utolsó forduló káprázatos, 34 pontos győzelme után hosszan beszélgettünk. Többször leesett az állam. Kérdeztem ugyanis, hogy az utóbbi 5 meccsen miért vált kissé passzívabbá. De apa,

nem vállalkozom kevesebbet, de a bírók egyszerűen nem ítélnek elég faultot a betöréseimkor. 

A szerető, de objektívnak látszani akaró apa ilyenkor a fáradság után tudakozódik vagy az ellenfelek fokozottabb figyelmét sejti a háttérben, de nem.  

A dologhoz a bírók jelentősen hozzátesznek. Ugyanis videóznak.

Nem a meccs közben, hanem amikor felkészülnek. Elemzik a játékosok mozgását, cseleit, trükkjeit. Lauráról pedig azt állapították meg, hogy többször indokolatlanul "szenved". Magyarán, kétes esetben elengedik a védők keménykedését, mondván, Lorka "Blaha Lujzát" játszik.

Ezért is volt mókás, amikor a legutóbbi meccsen Laura a vörösre vert alkarját mutatta a "csíkosnak", megkérdezvén, hogy akkor ez most, hogy került oda?

Ja jó, legközelebb befújom

- volt a válasz. Amúgy az egyik csapattársa, Shawnta is szenved a bírók alapos felkészülésétől. Ő nagy rutinnal adja el a támadó szabálytalanságokat. Őt is figyelmeztették már meccs közben, hogy ezt "legközelebb már nem veszik be". 

Lorka most abban bízik, hogy a mai sikeres kvalifikációs rájátszás után, amelyet reményei szerint megnyernek, a 8-as döntőben új, őt nem ismerő bírókat kapnak. Akkor pedig előveheti az "azonnali emberhalált" amely után a meggyötört játékos, Főnix-madárként újjáéledve, biztosan értékesíti a megítélt büntetőket.

Szép remények, de ma hazai pályán nyerni kell a St. Joseph ellen. Az ellen a csapat ellen, amelyiket 1 ponttal sikerült legyűrni az alapszakaszban, és amelynek kulcsjátékosa akkor gyengén játszott. Lorka viszont 4 hármast is elsüllyesztett az ellenfél gyűrűjében. Agodalmaskodom? Igen, de hát készülünk a rosszra, hogy örüljünk a jónak. Ráadásul Laura nálam sokkal pozitívabban látja a helyzetet. Még szerencse, hogy ő lép pályára ma este 8-tól és nem én.

Hogy sikerült ettől a csapattól 12 ponttal kikapni egy hónappal ezelőtt? Rejtély. Most több mint 30 pontot rájuk verve, fölényesen nyert az UMSL a Maryville ellen.

Már a féidőben 13 volt az előny, hogy a negyedik negyed elejére28 pontra hízzon. Az utolsó 8 percben már a komplett cseresor volt a pályán és így is 79-45 lett a vége.

Lorka közepesen játszott, 9 pontot ért el miközben szedett két lepattanót és adott 2 gólpaszt is.

A győzelem fontos volt, hiszen a Maryville csak egy győzelemmel volt lemaradva a Tritonok mögött az utolsó forduló előtt. Ráadásul két rivális is (Truman, Jewell) is nyerte a meccsét. Az Indanapolis viszont kikapott és ez az eredmény alaposan megkavarta a végső alapszakaszi sorrendet. Ezt számomra érthetetlen módon számolják ki az azonos győzelemmel álló csapatok között. Függ attól is, hogy mit játszottál pl. a divíziógyőztes ellen.

Reggelre derülhet ki, hogy végül is mi lesz a végső sorrend. Annyi azonban biztos, hogy hazai pályán kezdődhet a rájátszás az UMSL Tritonjai számára.

Még egy nap és eldőlhet az UMSL idei szezonja. Hazai pályán játszanak a Maryville ellen. Az ellenfél 1 győzelemmel van lemaradva a Tritonoktól, de egyszer már legyőzték őket. Így a visszavágás most szinte kötelező. Muszáj nyerni. A bajnokságban ugyanis 4 csapat áll azonos mutatóval és kettő, egy győzelemmel van lemaradva tőlük.

A lényeg, hogy vereség esetén a 11. helyen is találhatja magát az UMSL, az pedig idegenbeli rájátszást jelentene, méghozzá erős ellenfél, a leendő 6. ellen. Azt most nem lehet megmondani, hogy melyik csapat lesz az. Annyi csupán a biztos, hogy az 5. a Rockhurst. A 6. lehet az az Indianapolis, amelynek kulcsjátékosát január 31-én megműtötték és azóta szinte csak vereséget tudhatnak magukénak.

Mindenesetre idegenben nem jó utazni. A hazai pálya, itt valóban az. A viszonylag jó bírók mérnöki pontossággal ütik ki az ellenfél kulcsjátékosait, megtalálva a gyengéjüket. Lauránál a lépéshiba a sláger, pontosabban az eurostep. Ennek lényege, hogy az utolsó két lépést lassítva, de ütemtelenül, irányt változtatva teszi meg a játékos. Hagyjuk is...

De láttuk már olyat is, hogy a Jordant, a centert 10 perc után fújták ki, miközben az irányító ellen sorozatosan ítéltek belemenést. Teljes ki lehet zökkenteni egy csapatot a ritmusából.

A mostani ellenfél, a Maryville ellen is hasonló történt januárban, igaz idegenben. A 11 pontos, viszonylag sima vereséghez persze kellet, hogy Shawnta, a cserecenter lesérüljön. Mostanra azonban már egészséges.

Csütörtökön tehát a szezon eddig legfontosabb mérkőzése jön. Talán ezért, de hétfőn pihenhettek a játékosok, Lorka még tanulgatott is egy kicsit. A lényeg, hogy magyar idő szerint pénteken éjjel fél 1-kor fitten lépjen a pályára. Az elmúlt meccsek közepes teljesítményei után jól jönne egy kiemelkedő. Elvégre a végén csattanhat az a bizonyos ostor.

Ilyen fegyelmezetten még nem láttam játszani a Tritonokat. Az első félidőben sokáig vezettek, pl. 22-16-ra is, és mindössze két pontos hátránnyal mentek a szünetre. Itt, a második negyed utolsó másfél precében kezdtem azt érezni, hogy elfogyot a koncentráció, három egyéni hibát is vétettek, rossz döntést hoztak és így tudott fordítani az ellenfél (28-30). A Drury, amelyik már 3 fordulóval a vége előtt megnyerte a GLVC nyugati divíziójának alapszakaszát. Ez ellen a csapat ellen tartotta magát 20, majd még 10 percig az UMSL.

Aztán a negyedik negyed elején felmorzsolták a hazaiakat. Nem történt látványos összeomlás, csak egyre többet hibáztak a Tritonok és az ellenfélnél az egész szezon alatt két triplát eleresztő játékos kettőből kettőt bevert a világ végéről. Egyik sem tett jót a hazaiak lelkének.

Laura 11 ponttal és 1 lepattanóval zárt.

Ő is a csapattal együtt fogyott el. A végén, a sietség miatt, kimaradt vagy három olyan dobása, amelyik nyugodt állapotban bent van.

Lehet, hogy a Tritonok úgy érezhették, meglehet a meccs, de a játék képe alapján erre csak 28 percig volt esély. Utána kijött, hogy a Párducok erősebb csapat. Nem sokkal, de ez 11 pontos győzelmet (53-64) jelentett a Drurynak.

Sajna az utolsó előtti fordulóban minden az UMSL ellen esküdött össze. Több meglepetés is született a többi meccsen. Így négy csapat is hasonló mérleggel áll. Így Lauráék lehetnek 6-ak, de 11-ek is. Nyerni kell az egyik rivális ellen csütörtökön, ez most már nem kérdés.

A fene se érti, hogy egy 5-10-es csapat ellen miért kell szenvedni. Hogyan lehet a kilátástalan, gyötrelmes betöréseket eröltetni. Fantáziátlan, majd a center valahogy megoldja akciókat vezetni. Mellé pocsékul védekezni, rendszeresen fennakadva az ellenfél nem túl bonyolult kettő kettőin.

Nem csak a labda, hanem én is szinte sírtam a félidőben. A vendég Missuori S&T vezetett 3 ponttal (28-31). Ráadásul a harmadik negyedet is pocsék megoldások sora jellemezte. Őszintén szólva az UMSL akkor tudott 5 pontos előnyre szert tenni, amikor Laura leült a 4. negyed elején. A két perc pihenő jót tett neki, mert visszatérve azonnal bevert egy hármast és ekkor, 5 és fél perccel a vége előtt 6 pontos hazai előny állt a táblán (53-47).

Még utána is folyt némi bénáskodás, de az ellenfél tényleg gyenge csapat, így sikerült átvészelni ezt az időszakot is. A vége büntetőzésbe torkollott és 40 perc után fölényesnek tűnő 64-51-es győzelemmel zártak.

Lorka 12 ponttal, 3 lepattanóval és 4 gólpasszal tudta le a meccset.

Ez nem lenne rossz, de megint bosszantóan sok kimaradt dobása volt. Mintha csak a centerjátékot gyakorolnák az edzésen..., na mindegy. A lényeg, megvan a 9. bajnoki siker, ahogy az edző mondta

a győzelem az győzelem,

és most már tényleg arról beszélhetünk, hogy hazai pályán kezdődhetne a rájátszás. Azonban a riválisok is csípkedik magukat, így még semmi sem dőlt el, pedig már csak 2 forduló van hátra az alapszakaszból. 

Legközelebb az abszolút listavezető Drury látogat St. Louisba, a 6. sorzatban aratott győzelem nagy bravúr volna a Tritonok számára.

Egy ponttal megverni az országos rangsor 17. helyezettjét nem semmi. Közben a frászt hozni a budapesti "vén szülékre" kockázatos. 22 meccs után mindenesetre megtanultam, hogy az utolsó pillanatig nem lehetek nyugodt, ha UMSL-meccset nézek. 

Történt, hogy 5,37 volt már csak hátra és 12-vel mentek a Tritonok, simán átjátszották a Bellarmine legendás letámadását és szoros védekezéssel 40 pont közelében tartották az ellenfelet. Ekkor azonban, ahogy Sanyi bácsi mondaná, elkezdtek meghülyülni. 2,32-vel a vége előtt, 7 pontos előnynél kimaradt egy tiszta ziccer, cserébe jött egy hárompontos. Utána pedig teljesen leblokkoltak a hazaiak. 15 másodperccel a vége előtt aztán a krach beütött, egy eladott labda után kétszer is próbálkozhatott a neves ellenfél a palánk alatt, a második bement.

Ráadásul újra ott maradtak letámadni, de Laura áthozta rajtuk a labdát, meggyötört közeli dobása azonban kimaradt, hogy a gyűrű másik oldalán a lapattanót az eddig haloványan játszó UMSL-center besimítsa. A maradék 6 másodperc alatt aztán csak egy kétségbeesetten ráhányt hármasig jutott a Bellarmine.

58-57 az UMSL-nek!

A győzelemmel matematikailag is biztos a 12-es rájtászás. A legrosszabb esetben is a 11. helyen zárnak, de ahhoz mindhárom hazai meccset el kellene veszíteni. Ha a papírformát érvényesítik a lányok, akkor simán meglehet a 6-7. hely, amely hazai meccset és kedvezőbb ellenfelet jelent a rájátszásban. 

Laura ezúttal nagyot küzdött, kompenzálandó a rossz dobóformát.

8 pontja mellé 5 lepattanó és 2 gólpassz került a statisztikai lapjára,

de legalább 3 labdát is szerzet a földharcokban, viszont ezeket a csapatnak írták be.

Legközelebb az a Missuori S&T következik, amelyet idegenben már 3 ponttal legyőztek. Az ellenfélnek még halvány reménye van a rájátszásra, így valószínűelg foggal-körömmel küzdenek majd.

A bajnokság keleti felének listavezetője látogatott St. Louisba és komoly ellenállást kaptak a Tritonoktól. Olyannyira, hogy a félidőben 33-30-ra vezettek a hazaiak. Aztán a második félidőben fokozatosan elléptek a vendégek. Precízen támadtak le, érvényesítették fizikai adottságukat. 8 perccel a vége előtt már 11-gyel vezettek és a játék képe uncsi, de sima hazai vereséget ígért. Olyan papírforma félét. Aztán Lorka bedobott két büntetőt, majd a már 24 éves, az addig keveset mutató Chelsey bevert két hármast és 3 perccel a lefújás előtt utolérték a keleti listavezetőt.

Sőt, 1,53 volt már csak hátra, amikor a karriercsúcsot elérő, és a meccset az UMSL-nek megnyerő "Bird" Lee betörése után fordítottak. A vége büntetődobás-sorozatba torkollott. Vaughn edző minden oldalbedobást a mai nap tüneményesen játszó 12-es fekete játékosra játszatott ki, aki szépen bepöttyentgette a büntetőket.

Laura 12 ponttal, tehát ismét 10 fölött zárt,

de volt már jobb meccse. Sebaj, ezzel a győzelemmel már több diadala van a csapatnak, mint tavaly. A meccs érdekessége volt, hogy Laura a tavaly is játszott már a Southern Indiana ellen, akkor 5-tel kaptak ki, most 6-tal nyertek (65-59), tehát a gyermeki sportmatematika szerint pont 11 ponttal erősebb az UMSL a WVSU-nál. 

Szerény számításom szerint a most megszerzett 7. győzelem már rájátszást ígér. Az már egy másik kérdés, hogy azt otthon kellene megkezdeni, amihez muszáj volna megtartani a jelenlegi 8. helyet. Ha ilyen szívvel játszanak, akkor miért is ne sikerülne! 

A jó játékos akkor is dob legalább 10 pontot, ha nagyon nem megy neki a játék. Lorka 15-öt termelt, pedig mintha kótyagosítót vett volna be. Ilyen még nem volt, hogy az edzője kétszer is a cserepadra szólította, mert szamárságokat csinált a pályán. Aztán a végén benyomott két hármast (összesen hármat), hogy ezzel biztosítsa be csapata győzelmét.

A McKendree tényleg nem egy világverő csapat. Utolsó előttiek a bajnokságban, de az UMSL, ahogy szokott, ellenük is megszenvedett. A harmadik negyed után ugyan már 14-gyel is vezettek, kicsúszott a számon, hogy akkor ez megvan, mire 4 perc alatt nyomtak egy 0-12-t. Ebben benne volt a gyerek is a maga 4 eladott labdájával. Brrr.

Aztán az utolsó 6 percben betermelt 8 pontot, közte az említett két hármast, és már csak kicsit kellett izgulni a végén.

A mérlegéhez tartozik még 4 lepattanó és két gólpassz is.

A Tritonok mérlege így 6-7-re javult. Ezzel 5 fordulóval a vége előtt már annyi győzelmük van, mint amennyi tavaly összesen volt, de kellene még kettő. Ezt hazai pályán hozhatják. A gond, hogy 3 éllovassal, egy hozzájuk hasonló és egy papíron gyengébb csapattal játszanak majd. Az UMSL pedig még sosem csinált kényelmes meccset, magyarán bárkinek meg tudják keseríteni az életét, de a legbénábbak ellen is képesek szenvedni. Ok, jó szórakozás ez hajnalonta itt Budapesten, csak az a kettő azért legyen meg!

Muszáj volt nyerni a mezőny egyik leggyengébb csapata ellen. Ismét idegenbe utazott az UMSL, hogy 2-9-es mérleggel álló Illinois Springfield ellen játsszon. Sikerült, 77-73 lett a vége, de ami előtte történt!

Az első negyed sima volt, kosáreső mellett 12 pont előny a Tritonoknak, Lorka 10-et vert be a hazaiaknak, hogy a második negyedben felzárkózzon az ellenfél és utána végig kiegyenlített játék folyjon. Mondjuk játéknak mondani azt amit láttunk, erős túlzás volna, nevezzük inkább rohanós küzdelemnek. A lényeg, hogy az UMSL majdnem képes volt elveszteni ezt a meccset is, 3 perccel vége előtt ugyanis 3-mal vezettek a hazaiak. Szerencsére ők sem világverők, így hibáztak rendesen.

Laura szezoncsúcsot ért el, 31 pontot szerzett, közte 4 hárompontost,

és még 1-1 lepattanót és labdaszerzést is elkönyvelhetett.

A meccs után, amely az edzőnő pályafutásának 100. győzelmét hozta, Vaughn mester úgy fogalmazott: a győzelem közös volt, de egyénenként van javítani való a védekezésen. Lorkának is. Egy picit több dícséretet rémeltünk volna, de sebaj, az összesített bajnoki statisztikában, a dobott pontokat tekintve, feljött a 9. helyre (15,5-ös átlag), a csapaton belül pedig tovább erősítette első helyét.

Szombaton ismét meccs, a bajnokság 15. helyezettje ellen játszanak. (A Tritonok jelenleg a 9. helyen állnak a 16-os mezőnyben.) Ismét győzelmi kényszer van, hiszen utána ugyan 5 hazai bajnoki jön, de ebből maximum kettő nyerhető. A másik három ugyanis a bajnokság éllovasai. Ráadásul a játékuk is imponáló. Ha azonban összejönne a maradék 6 mérkőzésből 3 győzelem, akkor valóban kedvező helyzetből várhatná az UMSL a rájátszást.