Laura Amerikája

Nagy büszkeség jó tanulónak lenni Amerikában. Komolyan gondolják, hogy a megfelelő iskolai eredmény nem csak a diáknak, hanem az intézménynek is dicsőséget hoz. Ez egy normális piacgazdaságban természetes, hiszen ha jobb az eredményed, akkor könnyebben találsz munkát, ha könnyebben találsz munkát, akkor a sulit többen választják, ami pedig ugye bevétel az intézménynek.

Különösen így van ez a sportolók esetében. Nem véletlen, hogy az UMSL honlapja vezető helyen számol be arról, hogy az előző évben hány sportolója haladta meg a 3,3-as GPA-t, azaz volt jó vagy annál erősebb a tanulmányi átlaga. Ez több mint 80 százalékos eredményt jelent, ami, ha magyarra átferdítem, akkor kb. 4,3-nál jobb átlagot jelent. Kissé bonyolult, hogy miért, de odaát másképpen számolnak.

Laura ott van a Triton-család 101 büszkesége között. Remek teljesítmény. Lorka ezzel kapcsolatban amúgy elmondta, hogy a tengerentúl különösen nagyra tartják, ha egy sportoló tanul jól. Respektálják azt, hogy nem csak a sportpályán, hanem a tanulmányok terén is eredményes. Nem mellesleg ez kifizetődő is.

Egy állásinterjún ugyanis két azonos eredményű jelölt közül a sportolót választják, hiszen ő már megtanult közösségben gondolkodni, a csapatért teljesíteni, ez pedig ott nagy érték.

Ahogy számunkra is nagy dicsőség ez még akkor is, ha ezzel, a könnyebb amerikai munkavállaláshoz segíti magát Laura.

Tényeket jöttem írni, nem megmagyarázni. Lorka nem lesz ott az idei tajvani Universiadén. Miközben dícsérték megalkuvásnélküli játékát, akaratát, sokszínűségét, csak a tartalék státust ajánlották fel. Ez is elimerés, de egy Amerikában játszó kosárlabdázónak kivitelezhetetlen. Az UMSL edzői már így is fenntartásokkal fogadták, hogy augusztus végén, akár két héttel később érkezett volna St. Louisba a világverseny miatt.

Biztos időpontokkal számolva és úgy, hogy a szigetországból egyből Amerikába repült volna, talán, de tényleg csak talán, lehetett volna miről tárgyalni.

Morális szempontok alapján azonban a tartalák pozícóját elfogadni nem lehetett. Az amerikai edzők ugyanis kerek-perec megmondták, hogy edzeni lehet a válogatottal, de várni a bizonytalanra nem. A tengerentúl annál bonyolultabb a sport-tanulás kombó.

Így Lorka becsülettel megmondta, hogy edzőpartnernek szívesem marad a válogatottnál, de a tényleges tartalék szerepét nem tudja betölteni. Ezzel eldőlt a dolog, hiszen a szakvezetőknek valódi tartalékra volt szükségük.

Sebaj, végül is úgy búcsúztak, hogy 2 év múlva újra minden lehetséges, várják az akkori közös munkát. Addig pedig még sok víz lefolyik a Mississippin és a Dunán is.

Sőt, inkább 23-an vannak, hiszen Szafi csak ma érkezik meg a tengerentúlról, az idei magyar Universiade-válogatott bő keretében. Lorka is ott van a hűség városában. Hétfő óta ugyanis Sopronban edzőtáboroznak. Ez talán nem is igazi felkészülés, sokkal inkább kiválasztás, hiszen a szombaton záruló hét után döntenek arról, hogy ki marad a 14-es keretben.

Érdekes helyzet ez, hiszen így, a nyár elejéről a közepébe fordulva, az UMSL játékosa mozgásban van, edz, azaz becsülettel készül a következő amerikai szezonra. Ez mindenképpen jó. Az már egy másik kérdés, hogy a világverseny augusztus végén van, a suli pedig 21-én kezdődik. De tényleg felesleges ennyire előre szaladni, most a feledat a becsületes hozzáállás. Ahogy mesélt az elmúlt két és fél napról, ezzel nincs baj. Miért is lenne! 

Amerika arról is szól, hogy megerősítse Laura kötelesség- és felelősségtudatát. Tisztelet maga és a csapat iránt azzal, hogy szó sem lehet tespedésről. Hogy is mondta a saint louisi edzőpartnere: csináld meg, gyakorold, ha nem teszed meg, akkor mitől lennél jobb a következő szezonra? A fejlődést pedig elvárják, hiszen a többiek sem lazsálnak.  Sem a Tritonoknál, sem az ellenfeleknél. A játékpercekért pedig minden évben meg kell küzdeni.

Ui: Lorka még sosem volt 6-os, de hát mindent el kell kezdeni egyszer, ráadásul ez pont a fele a 12-esnek:)

Június 7-e, Laura születésnapja. Idén a 22. ráadásul rendhagyó módon kezdte a napot Lorka. A Reggeli Startban, azaz a Digisport reggeli műsorában. Kommunikáció szakos, az apja (azaz én) médiában dolgozom, talán nem véletlen ez az ébresztő, de ez egy mellékszál, ne is fűzzük tovább.

Lényeg, hogy az amerikai egyetemi kosárlabdáról kérdezték Hegedűs Jankát (volt csatás csapattárs) és Lorkát. A műsorvezető Zelinka Ildikó, aki maga is kiváló játékos volt. Nem véletlen, hogy a lehetőségekről, az amerikai szemléletről kérdezte a lányokat. Még nekem is érdekes volt, hogy kiderült, a sport mellett a sportoló személyisége és életben való elindítása is mennyire fontos az adott egyetemnek. Ragozhatnám, de a lányok megfogalmazták ezt a magyartól eléggé eltérő életszemléletet. Íme:

Mindig is kíváncsi volta arra, hogy egy 16 ezres egyetemen hány sportösztöndíjas hallgató lehet. Egy tweetből most megtudtam. Az UMSL 192 sportoló diáknak ad valamekkora tandíjkedvezményt. 

Amúgy ebből a képből az is kiderül, hogy a sportolók jó tanulók. 68 százalékuk a magyar 4-es átlagnál jobban szerepelt a tavaszi szemeszterben. A 13 iskolai csapatból pedig 12 hozta a 3.0-ás átlagot (ez volna a magyar 4-es). Más kérdés, hogy Lorka megsúgta, a fiú kosarasok a fekete bárányok. A stréberek pedig a lány teniszesek, de a golfozók is szép eredményt értek el.

Laurának sincs miért szégyenkeznie, sőt csak 4-ese és 5-öse van. Bár Amerikában ezt A-nak és B-nek mondják, de van A+-os érdemjegy is. Mindenesetre a leányzó átlaga bőven 3.0 felett volt.

Mindazonáltal ezek az arányok akár irányt is mutathatnának a magyar intézményeknek. Az UMSL ugyanis nem egy méregdrága magánegyetem, hanem egy állami iskola, ahol közepes nagyságú tandíjat kérnek el. Az ELTÉ-nek 27000 diákja van, meglepne, ha volna mondjuk 200 sportösztöndíjasa. Persze az USA gazdasága erősebb, mint a magyar, de azért pár tucatnyi sportoló akár kaphatna ösztöndíjat Budapesten is. Jelzésértékű lenne.