Laura Amerikája

Egyszer már utaltam rá, hogy a bírók olykor eléggé érvényesítik a hazai pálya előnyét. Akkor finoman írtam le a csalást. A mai meccs után rájöttem, hogy tényleg visszafogott voltam. Amit a William Jevell ellen kapott az UMSL az nem a hazaiakat segítő diszkrét részrehajlás volt.

A pofátlan csalás kategóriájába tartozott a meccs.

Sőt, írhattam volna mocskos csalást is. Ilyet még soha nem láttam.

Csak egy példa. Lepattanó, amelyre vetődik az UMSL-játékosa, fél másodperc késéssel érkezik az ellenfél. A labdát már fogó UMSL-es, védendő magát, kifordul, ráesnek a hátára, de könyöklésért mégis ellene fújnak.

A Tritonok centere ellen 2 támadót ítéltek pozíciófogás közben. Ezzel hamar kiszállt a meccsból, hiszen egy tiszta szerelését (az ellenfél már elindult visszafelé) is hibának ítélték. Mindez az ámokfutás 25 percen át tartott, amíg a hazaiak össze nem pakoltak egy 20 pontos előnyt. Akkor 3 percre korrekt fújás jött, már csak faultarány miatt is, mindjárt csak 15 volt közte. Ezt nem hagyhatták a csíkosok. Gyorsan kifújták ugye a centert, támadásban sorra vették el a labdákat lépéshibára hivatkozva. Nem csoda, hogy

két technikait is kapott Vaughn edző.

A bírói támogatástól megnyugodott hazaiak ezek után sorra dobták a hármasokat a tehetetlen dühtől koncentrálni nem tudó Tritonok ellen. 64-41 lett a vége. Ennyire divizió I-es csapattól sem kapot ki az UMSL, nemhogy egy amúgy nem túl acélos gárdától.

Laura végül is 16 pontot, közte két hármast dobott és lekapott 5 lepattanót.

Megemlítem, hogy a statisztikájába bekerült 6 eladott labda is, de ezt csak a bírók látták így. Kétszer nevetséges lépéshibát fújtak a eurostepnél, majd egyszer hátulról kiütötték a kezével együtt a labdát. A nyilvánvaló fault, esetleg bedobás helyett az ellenfél jött oldalról. Személy szerint én ekkor adtam fel ezt a meccset. Összefoglalva:

három mocskos csaló vezette a meccset.

Ui: a Tritonok is kaptak már kellemes fújást hazai pályán, de az maximum a véleményes szituációk számukra kedvező megítélését jelentette.

Lorkának kedd reggel óta láza van. Állítólag a meccs előtt már jobban volt, de két nap gyógyszeren élés senki játékának nem tesz jót. Ráadásul idegenben játszottak egy kimondottan jó mérleggel rendelkező csapat, a Rockhurst ellen.

Maradjunk annyiban, hogy érvényesült a papírforma és Lorka játékára a lázas két nap rányomta a bélyegét. A Rockhurst 78-71-ra behúzta a hazai pályás meccsét.

Laura, érezhetően lelassulva, elvergődött 11 pontig, de ma nem volt több elvárható tőle. Legközelebb szombaton játszanak majd egy közvetlen rivális ellen, szintén idegenben, olyannyira, hogy haza sem utaznak St. Louisba. 

A Drury a GVLC bajnokság egyik élcsapata. Olyannyira, hogy veretlenül vezetik azt. Lauráék idegenben már játszottak velük és viszonylag sima vereséget szenvedtek tőlük. Lorka itt 23 pontot dobott, tehát nem ment rosszul.

Az alábbi videón azonban a csapat egyik újoncával történik meg az, amit senkinek sem kívánunk. Borzalmas 20 másodperc következik.

Amúgy ma, csütörtökön a videón látható kék csapat, azaz a Rockhurst ellen játszanak Lauráék. A meccshez annyit, hogy Laura két napja lázas és még a meccs előtt is gyógyszerezték. Ráadásul a Rockhurst esélyesebb és ugye hazai pályán is játszanak.

Feléhez érkezett a bajnokság. Még 9 meccs van hátra a GLVC alapszakaszából. Négy győzelem és öt vereséggel állnak a Tritonok. Nézzük, mi van még hátra és mekkora az esély a rájátszásra.

A lányok nem állnak rosszul, igaz annyira jól sem. Tavaly 6 győzelemmel bekerültek a legjobb 12-be, amely ugye rájátszást ért. Ehhez már csak két siker kellene, de én idén nyolccal számolok. Azaz pont annyit "win"-t kellene begyűjteni, mint az eddigi 9 meccsen. Az ok egyszerű, hazai pályán kéne lejátszani az első kört. (Eddigi tapasztalataim szerint főleg a bíráskodás miatt fontos ez.) A lebonyolítás szerint ugyanis az 5-12. helyen végzett csapatok egy meccsen döntik el (5-12., 6-11., 7-10., 8-9. ellen), hogy ki jut be az alapszakaszban első 4 helyen végzett csapatok mellett a legjobb nyolcba. Az Elite Eigh-et pedig már semleges helyen, nagy csarnokban, komoly közönség előtt játsszák. Ez volna cél. Tavaly ez nem sikerült.

Most 4 meccses idegenbeli túrára indulnak a Tritonok. 

Az eddig meccseredmények alapján ebből 3 nyerhető, sajna pont nem az első, a most csütörtöki.

A Rockhurst nem túl bonyolult, de pontosan dobó, a posztokat tekintve teljes csapat.

Magyarán nincs lyuk a rendszerükben. Csillogás nélkül gyűrik le az ellenfeleiket. 6-3-ra állnak, minden nekik álló meccset megnyertek, csak a esélyesebbektől kaptak ki. Tippmixen nem fogadnék ellenük az UMSL-re.

Utána azonban három olyan gárda jön, akiket mind meg lehetne verni. Olyanokról van szó, akiknek gyengébb a mutatójuk az UMSL-nél.

A William Jewell azonban veszélyes lehet.

3-5-ös a mutatójuk, tehát hasonló a mieinkhez, vereségeiket, egy kivétellel, az erős csapatok ellen szedték össze. Igazi ki-ki derbi lesz.

Aztán két masszívan negatív mérlegű csapaton kellene túljutni. Ha az a két győzelem megvan, akkor az utolsó 5 hazai találkozon jöhetne össze a szükséges további 2 győzelem.

A végén tehát otthon játszik az UMSL, de 3 élcsapat is érkezik. Ellenük igazi bravúr kellene, és az, hogy a térsérüléssel (csontrepedés) bajlódó lepattanókirálynő, Shawnta rendbe jöjjön.

Az általam kitűzött cél tehát a 8. hely, amely jelentős előrelépés volna a tavalyi 12. helyhez képest.

Jelenleg a 6. helyen állnak a Tritonok

és Laura vezetésével jó volna ezt a pozíciót őrizni. Ha meglesz a 15 pontos meccspontátlaga, akkor ez sikerülhet.

Ezt a meccset az UMSL centere, Jordan Fletcher nyerte meg a csapatnak. 27 pont és 20 lepattanó valóban klasszis teljesítmény. Pedig félelmetesen indult a találkozó a Truman ellen. Az ellenfél bedobta az első négy hármasát. Döbbenetes volt nézni a 11-26-ot az eredményjelzőn 9 perc után. Azt nem tudom pontosan megmondani, hogy miképpen lett ebből a szünetre csak 31-35. Az ellenfél lelassult, a dobásaik is pontatlanok lettek és a Tritonok lassan, de biztosan közelítették őket.

A fordításra a harmadik játékrészben került sor.

Laura 3 büntetője jelentette az első hazai vezetést 40-39-nél.

Majd végre sikerült hárompontost is dobnia a csapatnak és szinte már lazázhattak volna, ha a helyzeteket bedobják. 48-39 után azonban ismét jött egy megtorpanás, Lorka kiválrűl bombázta a gyűrűt és három és fél perccel a vége előtt 56-56 volt az állás. Ekkor azonban az UMSL centere ismét villant, másfél perc alatt szerzett 7 pontjával eldöntötte a mérkőzést.

A Truman Egyetemet másodszor sikerült legyőzni ebben a szezonban

és ez a hazai siker ráadásul beleszámított a bajnokságba is. Így kétszeresen is fontos volt a 67-58.

Lorka végül 15 pontig, 4 gólpasszig és 2 szerzett labdáig jutott.

A Tritonok bajnoki mérlege 4-5-re javult, összességében pedig ismét pozitív, 9-8-as a mutatójuk. Most 4 meccs jön idegenben, amelyből legalább kettőt meg lehetne nyerni, azzal pedig elérnék a tavalyi 6 győzelmet, amely akkor rájátszást jelentett.

Laura megtette, amit megkövetelt Saint Louis. Győzelemre vezette a Tritonokat egy eléggé szenvedős meccsen. Szerencsére az ellenfél nem volt egy világverő csapat. A Quincy 1-6-os mérleggel állt a meccs előtt, igaz a Tritonok 2-5-je sem volt túl dicsőséges.

Laura lassan kezdett, két kihagyott dobással, de aztán elég jól alakult számára a meccs.

20 ponttal, 4 lepattanóval és 2 labdaszerzéssel zárt.

Ezzel csapata legponterősebb játékosa lett. A győzelemhez azonban nagyon kellett a mindössze 153 centis irányító, Sammy 3 hárompontosa. Az ő sorozatával léptek el a második negyed vége felé 10 ponttal.

Utána csendesen csordogált a meccs, 15 is volt közte, de az UMSL nem az UMSL lenne, ha nem zárkóztatta volna fel néhány tiszta dobás kihagyásával az ellenfelet. 7 perccel a vége előtt, 46-39-nél bizony izgultam, de egy perccel később Lorka visszapöcizett egy labdát és onnan már beértek a Tritonok.

Az 57-47-es győzelem elengedhetetlen volt ahhoz, hogy versenyben legyenek a rájátszásért. Feljöttek a 10. helyre, amely már  rájátszási pozíciót jelent, de a 8-ba kellene kerülni, hogy ne idegenben kezdjenek. Erre megvan az esélyük, de ahhoz az kell, hogy a kissé kaotikus játékuk sokkal tudatosabbá váljon a következő 11 mérkőzésen. Azonban ezért a játékosoknak és edzőknek egyaránt sokat kell még tenniük. 

Elképesztően kilátástalan meccseket játszik mostanság az UMSL. Egy eddig 1-5-tel álló, nem különösöbben jó csapattól kaptak ki eléggé megalázó módon. Ezen a szinten persze nincsenek 30 pontos zakók, de széteső, a győzelemre semmi esélyt sem mutató játék annál inkább. A Tritonok úgy nyelték a hármasokat, mint kacsa a nokedlit. Rémes volt nézni a Maryville elleni 62-50-re elvesztett találkozót.

Laura statisztikája ránézésre nem lenne rossz.

13 pont, 6 lepattanó és még 3 gólpassz is van benne.

Azonban ez sem volt az ő meccse. Sok olyan kihagyott dobbással játszott, amelyet a csapat gólgyárosának be kell emelnie. Nincs mese.

Pedig 16-11-re még az UMSL vezetett az elején, de aztán a második negyedben összesen Lorka tudott két pontot dobni. Kettőt, nem többet. Ennyit termelt a csapat nettó 10 játékperc alatt. Még egy plasztikus adat, 44 százalékkal dobott büntetőkkel nem lehet nyerni pláne akkor, ha a hazai pálya minden bírói előnyét élvezte a Maryville. 

Mondanám, hogy nyerhető meccs következik a Quincy ellen, hiszen az ellenfél masszívan mínuszos mutatóval áll, de most már ez az UMSL-re is elmondható. Itthon kiesési rangadónak mondanánk a meccset, de Amerikában nem lehet kizuhanni a bajnokságból. Szerencsére.

Egy gyenge, érdektelen csapattól kaptak ki 3 ponttal úgy a Tritonok, hogy a második félidőben még 13 ponttal vezettek.

Lorkának semmi sem ment be, de tényleg semmi. 6 pont, kipontozódás, és a három labdaszerzés ilyenkor nem gyógyír. El kell felejteni és felállni erről a padlóról.

Most ennyi, csak elkeserítőt tudnék írni, azt meg minek, hiszen az amerikai sportok a csodás feltámadások is szólnak. Arra nevelik őket. Most valami ilyesmire lesz szükség.

Amerikában mindenre van statisztika, sőt, talán még annak ellenkezőjére is. Az NCAA mindhárom osztályában 26 különböző szempont alapján vezetnek egyéni listákat. Hangsúlyozom, hogy egyéni, mert ugye a csapatokra külön statisztika van.

Laura a pontdobók között küzdötte be magát az első 250-be. Nagy cucc, 250-es lista már mekkora - mondhatná az, aki csak az elsőségben látja a sikert. 

Nos, az NCAA divízió II-ben 24 konferencia (területi bajnokság) van, plusz a függetlenek, ide alapvetően a Costa Rica-i és más távoli vidéken lévő egyetemek csapatai tartoznak. 24 konferencia, átlag 14 csapattal legalább 350 egyetemet jelent. Jellemzően 13-14 játékossal (15-en szoktak ülni a padon) számolva nagyjából 4400 játékosról beszélhetünk. Ha így vesszük nem semmi bekerülni a top 250-be.

Laura jelenleg a 139. a 12 meccsen dobott 15,3-as átlagával.

A listavezetőnek január 14-én 23,2-es átlaga volt, ezt 15 meccsből hozta össze.

Lorka még egy mutatóban fér be a legjobb 250-be. Büntetőátlaga a 226. helyhez elég. Itt azonban előrelépést várok tőle, mert még elmarad a tavalyi 81 százalékos teljesítményétől, jelenleg 74,2 a mutatója. Ebben azóta kezd fejlődni, mióta könyökét visszaigazította Kriszta által a Csatában beállított pozícióba. Arról már nem is beszélve, hogy az edzői bizalom is sokat segít a büntetővonalas dobások biztonságában.

Ma újra meccs. Idegenben játszanak a Parkside-dal, azzal a csapattal, amely 0-4-es kezdés után megynerte az utolsó két bajnoki meccsét. A csütörtöki sajnálatos kétpontos vereség után most fontos volna a győzelem, ehhez pedig hozni kell a fenti átlagokat, sőt egy jó meccsel elérhető a top 100 is. Mindössze 25-öt kellene hinteni. Az pedig csak eggyel több, mint az idei legjobbja.

A papírforma alapján tisztességes vereség lehetett a cél az országos ranglista 19. helyezettje ellen, de nem így történt. Mindössze két ponttal kapott ki az UMSL a sokkal erősebbnek tarott Lewis otthonában úgy, hogy 6 másodperccel a vége előtt egyenlő volt, igaz a hazaiak jöttek oldalbedobással. Egy váltási hiba miatt az irányító tisztán marad, így szabadon tudta megjátszani a hatalmas centerüket, aki egy kissé kitekert mozdulattal megszerezte a győztes két pontot. Áhhh!

Amúgy jól indult a meccs, Laura büntetőivel vezettek a Tritonok és bár a meccs közepen, pontosabban a harmadik negyedben már 11-gyel is mentek a hazaiak, jött Lorka.

Három hármassal és egy 2+1-gyel átdobta a zónájukat és ezzel visszajöttek a meccsbe.

Olyannyira, hogy az utolsó 10 perc előtt 2 pont volt a Saint Louis-i lányok előnye. Utána azonban végig a Lewis vezetett, de nem tudtak igazán ellépni. 6 másodperccel a vége előtt aztán az amúgy inkább a palánk alatt jeleskedő Swanta a világ végéről bevert egy palánkos hármast. Egyenlő! Hazai időkérés, hogy utána minden UMSL-erőfeszítés kárba vesszen.

Laura 19/12-vel, közte 3 büntetővel és egy lepattanóval zárt.

Szombaton egy elvben könnyebb ellenfél jön, igaz a Parkside ellen is idegenben játszanak majd a Tritonok. A kérdés csak az, hogy ez a mai meccs elkedvetleníti-e őket, vagy pont ellenkezőleg, erőt ad az ottani remélt győzelemhez.

Magyar teniszezővel erősített az UMSL. Kovács Milán itthon az MTK-ban játszott és most félévtől kezdi meg tanulmányait Saint Louisban. Az csak apró érdekesség, hogy a teniszcsapatban egyetlen amerikai sincs. Ennek is van magyarázata, de arról majd máskor. A lényeg, hogy Milán útját is az EasyGo To iroda egyengette.

Laurának az egyetemről szóltak, hogy érkezik egy magyar, és mint rendes "házigazda" segített is a 19 éves srácnak. Elvitte a Walmartba, ételt-italt és más, a kollégiumi élethez elengedhetetlen dolgokat venni. Azt mondja, Milán rendes fiúnak látszik. Ez utóbbit abból szűrte le Lorka, hogy a spagettihez pestót is vett. Na ja, a gasztronómiai szokások olykor árulkodók.

Amúgy csütörtökön és szombaton is kemény meccsek várnak a Tritonokra. Idegenbe utaznak. A holnapi inkább erőfelmérőnek lesz jó, hiszen országos ranglistán jegyzett gárda, a Lewis lesz az ellenfél.

Szombaton viszont jó volna nyerni a Wisconsin-Parkside ellen.

Ők jelenleg 1-4-es mérleggel állnak, de eddig erős ellenfeleik voltak. Sőt, legutóbb simán nyertek a Missuori S&T ellen, akiket a Tritonok keserves meccsen gyűrtek le.

Úton, mint a nagyok

A két egyetem vagy 5 órás buszozásra van az UMSL-től. Pontosan ezért, már egy nappal korábban, szerdán elindulnak a 359 mérföldre lévő első állomára, hogy 3 nap hotelben való éjszakázás után csak szombat este térjenek haza. A Parkside otthona ugyanis a közelben, alig 86 mérföldre, lényegében Millwaukee egyik elővárosában található. Kemény négy nap előtt állnak a Saint Louis-i lányok.

Idegörlő győzelmet aratott az UMSL a Saint Joseph ellen. Nem túlzás, ha azt írom, az 1 pontos diadalt Laurának köszönhetik a Tritonok, de még ne ugorjunk egyből a 3 negyedhez.

11-0-val kezdtek a Tritonok, sajna az első 4 percet nem közvetítették, így csak Laura második duplájától láttuk a meccset. Ezek után az ellenfél, az Amerikában eléggé lenézett fegyverhez, a zónához nyúlt. Sikerrel. Rossz volt nézni, ahogy az UMSL lányai nem tudtak mit kezdeni a területvédekezéssel. Az első 5 perc 11 pontja után a nagyszünetig csak 22-ig jutottak. A Saint Joseph ráadásul a harmadik harmadban többször is át tudta venni a vezetést. Ekkor azonban jött Laura.

Beállította a katapultot és bevert 4 hárompontost.

Szinte már nyugodtan dőltem hátra itt Budapesten, hiszen 8 perccel a vége előtt 9 pont volt a Tritonoknak, és az ellenfél megrogyni látszott. De nem, kihagyott tiszta helyzetek, majd az ellentámdásokból 3 pontos akciók, és 4 perccel a vége előtt 47-49-es hátrány volt a táblán. Már-már úszni látszott a mérkőzés, de az ellenfél is képes mellé dobni két ziccert, így 3 másodperccel a vége előtt 1 ponttal vezetett az UMSL és oldalbedobással jött az ellenfél térfelén. Elveszíthetetlen szituáció, de mégis sikerült bénázni, így a Saint Josephé lett a labda. Nem mellesleg ezt 5 perces videózás után ítélték meg a zebrák.

A vendégcsapat tehát kapott még egy esélyt, és bizony csak rajtuk múlt, hogy a dudaszós tempó leperdült a gyűrűről. Izzasztó, szívszorító 1 pontos (54-53) győzelem volt, amely nagyon kellett, így ugyanis az UMSL 2-2-re javított a konferenciában. 

Laura 18/12-vel, 3 lepattanóval és két gólpasszal zárt.

A jövő héten a bajnokság egyik legerősebb csapatához látogatnak, a Lewis legyőzése több volna, mint bravúr, akár csodát is emlegethetnénk.

Sima vereséget szenvedett az UMSL a vendég Indianapolistól. Összesen két másodpercet vezettek a Tritonok Laura első támadásból szerzett kétpontosával. Utána azonban egyértelmű fölényben volt a három volt divízió I-es játékossal felálló ellenfél. Kár, mert a behúzandó meccsek közé soroltam ezt.

Lorka elért ugyan 12 pontot, de nagyon sok szenvedős rádobása volt, amelyek többsége nem ment be.

Végül 11 pont lett közte (76-65 oda) úgy, hogy ezúttal a 4. negyedet is csak döntetlenre sikerült kihozni.

Az UMSL így 1-2-es mérleggel áll a bajnokságban, de sokat nem lehet nyalogatni a sebeket. Szombaton ismét hazai pályás meccs, azon nyerni kellene a hórihorgas, és az év elején az UMSL-nél magasabban jegyzett St. Joseph ellen.

Egy jó játékos akkor is dob 10 pontot egy meccsen, ha nem igazán megy neki. Sőt, még akkor is, ha gyakorlatilag agyonverik a pályán. Ezt történt Lorkával 2016 utolsó napján. 

Idegenben játszott az UMSL, az ellenfél az a Lindenwood volt, amelyik mindig kiélezetten küzd a Tritonok ellen. Lényegében szomszédvárról van szó, hiszen az otthonuk Saint Louishoz tartozik, de mivel 4 éve érkeztek az NCAA-be, ezért egy másik konferenciába kaptak besorolást. Az egyetem nagy hangsúlyt fektet a sportra, ezért is váltottak az NAIA-ról, a rangosabb NCAA-re.

Laurának jól indult a meccs, hiszen 0-2 után az ő remek tempójával egyenlítettek a pirosak. Utána azonban

jött a missuori rémálom.

Az ellenfél agresszív, a videóközvetítésen keresztül durvának tűnő játékával nem tudtak mit kezdeni a Tritonok. 2-18 is volt már az eredményjelzőn, amely nem is igazán adta vissza a 8 eladott labdát hozó első negyed képét. A helyi szpíkerek pedig már a győzelemük utáni statisztikáról értekeztek.

A második negyedben végül is annyi történt, hogy sikerül megállítani az oroszlánok eszméletlen futását, így csak 12 pont volt a hátrány 20 perc után, 18-30. Ennek akár örülhettünk is volna, de

a 18 dobott pont rémségesen festett az eredményjelzőn.

Az ellenfél szorítása alig enyhült, Laurát kétszer is úgy csapták le betörése után, hogy a fején átbucskázva landolt az első széksoroknál. A fújás azonban elmaradt.

Egy ereje teljében lévő Horváth Pisti már hosszan értekezett volna a füttyögő zebrákkal,

amely során a meccs utáni találkozó számukra szomorú képe is kirajzolódott volna. Nekünk 8000 kilométerről azonban csak az izgulás és a féltő szisszegés maradt.

A második 20 percre aztán megmutatták a Tritonok, hogy az idei csapat miben különbözik a tavalyitól. 

Vért, verejtéket és könnyeket nem kímélve küzdötték egyre közelebb magukat az egálhoz,

amelyet Robneisha demoralizáló hármasával értek el 43-43-nál.

Laura is kezdett felocsúdni a kapott pofonokból, és fogcsikorgató elszántsággal harcolta ki a faultokat, hogy ezúttal 6-ból 6 büntetőt vágjon be. Az utolsó kettő jelentette a szögeket a Lindenwood meccskoporsójába, 60-54. Ekkor már csak egy perc volt hátra. Előtte azért még a bírók elmentek megnézni az újbóli brutális taglózást, flagrant, azaz szándékos fault után kutatva, de megkegyelmeztek a hazai játékosnak.

Az összességében 12 pontig és 5 lepattanóig jutó Lorka pedig besimította a dupla kegyelemdöfést.

A meccs után az edzőjük egyénileg nem értékelte a meccset, azt mondta, ha egy ilyen derbit meg tudnak nyerni, az önmagáért beszél és büszke rájuk. 2016-ra így már csak a tequliás buli maradt hátra.

Legközelebb január 5-én lépnek pályára a Tritonok. Lényegében ekkor kezdődik a bajnokság. 16 konferenciameccsen mérettetik meg magukat.

Eddig 1-1-re állnak a bajnokságukban, kb. 10 győzelem kellene a kényelmes rájátszáshoz.

Az ellen az Indianapolis ellen küzdenek majd, amelyik hajszálra azonos eredménnyel áll, el kellene tehát lépni tőlük.