Laura Amerikája

Huss, pillanatok elrepült az az 5 nap, amely karácsonykor jutott Lorkából. Kellett a lelkünknek és remélem az övének is. Az utóbbit azért merem megkockáztatni, mert a repülőtéri búcsúzásnál azért egy-két könycsepp kicsordult. Magyarán jól érezte magát itthon, hogy aztán 19 órás út után újra otthon (UMSL-campus) legyen. 

Mondjuk az Air Berlint nem foglaljuk imáinkba, mert amit lehetett, azt elcseszték. Ok, a gép repült, de azért ez legyen a minimum. Berlinből másfél óra késéssel szálltak fel késő utas és elromló légkondi miatt, hogy ezért a St. Louis-i csatlakozást már ne érje el Lorka. Chicagóban így igazi kifárasztásos rémálom vette kezdetét, első gép ugye passz, a második elromlik, a harmadik további fél órát késik. Így

a remélt 14 órás utat további 5-tel toldotta meg az Air Berlin-American Airlines duó.

Nem fenyegetés, de a hivatalos panaszlevél már elkészült.

Sebaj, azóta már túl van két edzésen, a téli szünetben párosával nyomják, hogy 31-én idegenben játszanak egy verhető, de egész jó statisztikával rendelkező ellenféllel, a Lindenwoodal. Ez lesz az utolsó nem bajnoki mérkőzésük, hogy aztán tényleg belevágjanak a lecsóba és jöjjenek a conference game-ek. Ott kellene a tavalyi 6-nál érzékelhetően több, reálisan számolva 9-10 győzelmet begyűjteni. Ez pedig már bőven rájátszást érne. Amúgy a legjobb 8-ba várom a csapatot, ez egy körrel több volna, mint 2016 tavaszán.

Nincs kép a blognak, nincs mese a blognak, csak meghitt pillanatok magunknak. Éjszakai papa taxi, nappali mama szakácsnő, szentestei ajándék. Kutyasimogatás, amerikai beszélgetés, szakmai elemzések a kosárpályáról, (megnéztük az utolsó meccset).

Minden, ami belefér négy és fél napba, hogy aztán szűk féléévre ismét Amerikában legyen sikeres és ezzel boldog.

Jó hogy itthon vagy Lorka, jó, hogy vannak céljaid, jó, hogy örülhetünk neked.

Szezoncsúcs, idegenbeli győzelem, és négy hárompontos a kosárban. Laura talán legjobb meccsét játszotta ebben a bajnokságban, de ennyire ne szaladjunk előre.

A Truman Egyetemre látogattak a Tritonok. Volt  törleszteni valójuk, hiszen az előző bajnoki rájátszásban a legjobb 8 közé jutásért ettől a csapattól kaptak ki. Most látszólag sima 10 volt közte a végén (80-70), de azért a második negyedben pont a hazaiak vezettek ennyivel.

Az első negyed jól indult az UMSL-nek, 12-6-ra is vezettek, Laura ekkor már 6 pontnál tartott.

A hazaiak a másodikban fordítottak és 16-26-nál nem volt túl vidám a helyzet. Ehhez kellett, hogy a Tritonok centere 4 perc alatt összeszedje a szokásos két faultját, ami egyből a kispadot jelentette számára. A reményt az eddig keveset játszó, de amúgy végzős Chelsey Jacox palánkos, és Laura laza hárompontosa adta vissza.

A szünetben 34-34 volt az állás.

A második félidőben képtelenek voltak a csapatok ellépni egymástól. Hat pontnál nem volt nagyobb a távolság, de inkább a hazaiak voltak 1-2 pontos előnyben. Utoljára azonban a harmadik negyed végén vezettek 55-56-ra.

A negyedik negyedre visszatért az akkor már 4 személyivel rendelkező UMSL-center. Pontot és lepattanókat szerzett, hogy gyorsan kifújják a bírók. Négy perccel a vége előtt, 61-60-nál, Lorka újra működésbe hozta a csuklójába épített katapultot,

két hármasa után már 5 pont volt a Tritonok előnye.

A Bulldogok azonban nem adták fel és 2 perccel a vége előtt az egyenlítésért támadhattak, de eladták a labdát. Egy percig befagyott az eredmény, hogy

25 másodperccel a vége előtt Laura bevágja negyedik tripláját.

Lényegében ezzel dőlt el a meccs, amelynek végén Shelby hidegvérrrel pötyögtette be a büntetőit.

Laura szezoncsúccsot erő 24 ponttal, 4 gólpasszal és 2 lepattanóval zárt. Az UMSL mérlege pedig pozitívvá vált, 5-4, ráadásul az idegenbeli 4-1 már szinte félelmetessé teszi a hazai csapatok számára az UMSL vendégjátékát.

A meccs után hosszan beszélgettük vele, kiélveztük a győzelem és az egyéni siker ízét. Apa, ez már tiszta Moszkva volt - emlékeztetett arra, hogy 2009 decemberében a Csata DSE-vel megnyerték az U14-es bajnokcsapatok európai kupadöntőjét, amelynek elődöntőjében 4 hármassal keserített a csehek életét. Tényleg szép karácsonyi ajándékot kaptunk tőle, már csak a nagy gépnek kell haza röpítenie. Szerdán érkezik a nagylány 5 nap együttlétre.

Már számoljuk a napokat, hiszen jövő héten kedden haza indul  a nagy lány. Előtte, hétfőn, azonban még lesz egy kis dolga. Utaznak vagy három órát, hogy az egyik komoly riválissal mérkőzzenek meg.

A Truman Bulldogs hasonló kvalitású csapat, mint az UMSL.

Statisztikájuk is döntetlenre, 5-5-re áll, hasonlóan az UMSL 4-4-hez. A hazai pálya, és az, hogy vereségeiket erős ellenfelektől szenvedték el, mellettük szól. 

Mindenestre alapos beharangozót készítettek a meccs elé, amelyben néhány érdekes számadat is helyt kapott. 

Ismertetik, hogy Laura az idei szezon legeredményesebb Tritonja és a centerünk a liga legjobb blokkolója. Kiszámolták azt is, hogy

az UMSL leggyengébb negyede a második, a legerősebb pedig a negyedik.

Ez utóbbiban 8 meccsen 144 pontot értek el, miközben csak 114-et kaptak.

Az edző a vasárnapi edzésen győzelemről beszélt, ami méltó visszavágás lenne, az előző szezon rájátszásában elszenvedett vereségért.

Már kilenc ponttal is vezetett az UMSL az amúgy divízió I-es SIU ellen. Ráadásul a játék is tetszetős volt az első félidőben. Aztán a második elején beragadt a csapat és félidei 25-25 után gyorsan tíz lett közte. Ez érdemben nem változott, 8 pontnál egyszer sem sikerült közelebb lopózni.

Laura nem játszott rosszul. Egy kivételével jó döntéseket hozott, amit rendbe kéne tenni, azok a távoli dobások. Nem akarnak beakadni, pedig ma, ezen a szinten, tiszta helyzetekből indította el a hármasokat.

Volt két szép, nagyon jó ütemben végrehajtott betörése és egy remek tempója, ehhez jött még 3/4 a vonalról, így állt össze a 9 pont és mellé 4 lepattanó. Isten a lelkemre hatot számoltam, de hát nem vagyok amerikai statisztikaírnok.

A találkozó, mint az osztálykülönbségből is kiderült, edzőmeccs, azaz itteni nevén bemutató-mérkőzés volt. Se az egyéni, se a csapatstatisztikába nem számít bele.

Amúgy ez a találkozó is megmutatta, hogy a jobb divízió II-es csapatok simán tudnak nyerni a kevésbé erős divízió I-es gárdák ellen. Ezúttal mindössze 3 perc koncentrált játék döntött a hazai pályán játszó Pumák (Siu Cougars) javára.

Kissé szokatlan ellenfele volt szombat este a Tritonoknak. Azzal a Kentucky Wesleyannal játszottak, akikkel egy tornán már találkoztak az idén. Akkor 6 pontos vereséget szenvedtek, most jobbak voltak, 4 volt közte. Sajna, ismét az ellenfél javára.

Az első két percet leszámítva végig vezettek a Kentuckyból érkezett lányok, a második félidő elején tíz is volt közte, 27-37 oda. Innen kezdett kapaszkodni az UMSL. A negyedik negyedben töbször is labdájuk volt az egyenlítséhez. 6 perccel a vége előtt 46-48 volt az állás. Azonban ezen a gáton nem tudtak átlépni. A vége már faultolásba fulladt, amely után 58-62 lett az ellenfél javára.

Laura az elején szerzett egy szép betörés utáni kosarat, de aztán vagy 15 percig nem tudott hozzászólni a meccshez, hogy a félidő hajrájában behorgoljon egy már elveszettnek hitt labdát.

A második félidőben aztán beindult és további 12 pontot tett hozzá az addigi négyhez.

Mellette leszedett 4 lepattanót, volt 3 gólpassza és 2 labdaszerzése.

Nem rossz statisztika, de ezt a győzelmet kár volt kihagyni, némi szerencsével meg lehetett volna ez a meccs.

Divízió I-es csapathoz látogattak a Tritonok szerdán. Az ellenfél, a kansasi UMKC tavaly a 305. helyen végzett, azaz nem egy világverő csapat. A meccset nézve sem változott a véleményem. Az azonban kétségtelen, hogy az UMSL-hez képest pontosabban dobták a tiszta helyzeteket.  Ezért, és persze dinamikusabb játékuk miatt tudtak nyerni 60-45-re.

A kellemetlenül kevés dobott pontra magyarázat, hogy Lorka nem találta a dobókesztyűt, két pont, két lapattanó és három gólpassz állt a neve mellett. Még szerencse, hogy ez egy bemutató, mi úgy mondanák edzőmeccs volt, így ennek a statisztikája nem számít bele az éves teljesítményébe.

Szépen indult, Laura billentős csele utáni kosárral, de utána mintha bedeszkázták volna 8 percig a gyűrűket. Az első negyed vége előtt 5-3 volt a hazaiaknak, a Missuori S&T-nek. Ezzel a kosárínséges játékkal telt el az első félidő, az ellenfél 29-26-ra vezetett a szünetben.

Laura 20 perc alatt 8 pontig jutott,

de valami hiányzott a játékából, ahogy a csapat is nagyon passzív volt.

A harmadik negyedben aztán jött a rollai rémálom. Az ellenfél egymás után benyomott 3 hárompontos, az egyik a gyűrűről az égbe pattant, majd vissza a lyukba.

A hazai szpíker már szinte hátra dőlve ünnepelte a 17 pontos előnyt.

35-52-nél Vaughn edző sorcserével próbálkozott, de ez maximum megállította az ellenfél rohanását.

A negyedik negyednek mínusz 14-gyel vágtak neki. Az UMSL nyitányként végre sikerrel játszotta meg 191 centis centerét, aki 4 ponttal közelebb hozta a Tritonokat, de a 10 pont még mindig soknak tűnt.

Aztán végre

Shelby távolija behullott, utána Laura csípott el egy bedobást és 51-55-nél máris lőtávolba került a Missuori S&T.

4.20-szal vége előtt büntetőkből sikerült fordítani. Innentől egy szülő számára hallatlan izgalmak következtek. A csapatok rendkívül idegesen játszottak, tele hibával.

Az alábbi képen Laura 24-esben a bedobást próbálja levédeni.

2.12-volt hátra, amikor Shelby ismét bevert egy hármast, három pont volt az előny. Ezt őrizgették a lányok. A végén jött a faultolás. Ebből Laura is kivette a részét. Izzasztó volt amikor 5 másodperccel a vége előtt az egyik büntetőjét kihagyta. A hazaiaknak még sikerült kierőszakolni egy távoli dobást, de ez lejött a gyűrűről.

A 68-65-ös győzelem sokat jelent, hiszen sikerült megnyerni az első konferencia-meccset, így itt a mérleg 1-1-re alakult.

Lorka 17 ponttal, 3 lepattanóval, és ami nagyon jól jött a felzárkózáskor, 3 szerzett labdával zárt.

Négy hónap kellett ahhoz, hogy Laura bebizonyítsa edzőjének, hasznos tagja tud lenni az UMSL-nek.

Csütörtökön este kezdőként lépett pályára és 34 perc játék alatt termelt 23 pontot.

Volt közte hármas, utolsó másodperces flóter, sok büntető és persze több bebújós ziccer. Nem mellesleg a mezőny legjobb pontdobója lett ezzel a Drury elleni idegenbeli meccsen.

Ürüm az örömben, hogy a Tritonok viszonylag sima meccsen kikaptak a jóval esélyesebb hazaiaktól. Ők az országos ranglistán is benne vannak a legjobb 25-ben, nevezetesen a 14-ek. Ez már komoly játékerőt jelent.

A meccsen egyébként egyszer vezetett az UMSL, a második percben, amikor Laura 2+1-es akciója után 3-2 volt ide.

Aztán még 8 percig tartották a lépést, az első negyed végén csak egy volt oda, hogy aztán a második negyed döntsön. A félidei 13 pontos hátrányból leginkább a 4. negyed elején sikerült faragni, 59-51-nél csak 8 volt közte, sőt, 6-ra is szűkült a hazaiak előnye, de aztán a bírók átal is segítve simán nyertek.

40 perc játék után 72-58 állt az eredményjelzőn.

Apropó bírók, tényleg érzékelhető volt, hogy támogatják a Párducokat. Kezdéskor 4 perc alatt két támadót fújtak a Tritonok centere ellen, aki így csak a második félidőben térhetett vissza. A csapat ellen pedig csaknem tucatnyi lépéshibát ítéltek, ami ezen a szinten meglehetősen szokatlan.

Laura azt mondta a meccs után, hogy nagyon elfáradt, hiszen végig letámadást kaptak és komolyan segédkeznie kellett a labdafelhozatalban is. Azt azért sajnálja, hogy a jegyzőkönyvet elég szabadon vezették, 2 gólpasszt és egy lepattanót kérhetünk számon a zsűriasztalon. Ezt megerősítem, hiszen élőben nézhettük a mérkőzést.

Legközelebb szombaton lépnek pályára a Missouri S&T ellen. Nehéz lesz, hiszen ez a csapat tavaly pofozógép volt, de idén megtáltosodtak, és 5-2-es pozitív mérleggel állnak. A Tritonoknak viszont muszáj győzniük, ellenkező esetben mínuszos lesz a meccsstatisztikájuk.

A második hazai meccsen már készültek egész elfogadható fotók Lorkáról. Egyik csapattárs rokona lőtte őket. Összeraktam egy kis filmecskébe.

Legközelebb csütörtökön játszanak. A bajnokságuk egyik esélyesével mérkőznek. Nem lesz könnyű, de a mostani meccs után az edző bizakodó volt. Szerinte hasznos és jó mérkőzést játszottak. Hm, a Csatában a győzelem volt az elfogadható. Mi ehhez szoktunk.

Az Arkansas Tech már ránézésre is erősebb csapatnak tűnt, mégis volt idő amikor az UMSL vezetett. Ekkor egész jól ment Lorkának a játék, 8 pontot szorgoskodott össze, aztán a második félidő elején az ellenfél centere eldöntötte a találkozót. Izomból és gyorsaságból szinte mindenkit megvert, így már volt több mint 10 is közte. A vége 63-54 lett.

Laura a második félidőben kissé elbújt. Volt 3 nehéz helyzetből eleresztett dobása, nem mentek be és utána, a dolgozó szobámból legalábbis úgy tűnt, nem akarta romba dönteni a statisztikáját.

Gyorsértékelésében elfogadhatónak mondta az eredményt, de szerinte győzhettek volna. Szakmailag arra panaszkodik, hogy nincs elég helye az 1-1-re. Az UMSL támadójátéka erősen centerközpontú, így túlságosan sok védővel találja szembe a betöréseknél. Speciális cseléhez pedig kell egy kis terület kellene. Ütemet fogni, billenteni, vállal az adott ellenfelet eltartani. Olykor azért sikerül, mint az az alábbi fotón is látható. A kérdésem, hogy ez miért is nem volt fault, azaz plussz egy?

A végén aztán csak benyomott egy tempót, így kellett volna végig. Arról már nem is beszélve, hogy az utolsó másodpercben fordulatból eleresztett 8 méteres dobása a gyűrűn körbeszaladva kifelé perdült. Nem sok hiányzott a palánkos hármashoz. Szerencse is kellett volna hozzá, de mint tudjuk ez a jobb csapatnak van, amely ezúttal a 6 órát utazó ellenfél volt.

Amerika útra kelt. Csütörtökön, azaz ma van a Hálaadás. Ilyenkor szinte mindenki haza megy a családjához. Szinte, mert ugye Lorkát 8000 km választja el tőlünk. Amerikai szülei pedig több mint 500 km-re vannak tőle és egyedül egy öregecske, inkább városi használatra alkalmas autóban felesleges lett volna próbálkozni. Pénteken ugyanis már edzés, szombaton pedig meccs.

Nem maradt azért egyedül a campuson, az amerikaiakban ugyanis tényleg buzog a felebaráti szeretet, a segítőszándék, vagy ahogy manapság mondanánk, a jó fejség. Kelsie hívta meg magukhoz, egy St. Louistól kb 2 órányira lévő farmra. Itt élnek a szülei. 

Ha nem is Jack Kerouac legendás regényét forgatva, de az úton során Lorka is részese lett az amerikai álomnak. Történelmi vidéken jártak. A 66-os út ma már az amerikai legenda része, pedig még csak 90 éves. Nagy ország, friss történelemmel. Ez is az Egyesült Államok, ahol magukat építik az emberek és olykor fura döntéseket hoznak. Például, hogy a legfontosabb ünnepen otthonunkba invitálunk egy alig hallott országból érkező lányt. Köszi Kelsie! 

Puerto Ricóból érkezett az UMSL negyedik ellenfele, a Mayaguez Egyetem csapata. Közepes képességű gárdáról van szó, igazán magas játékos nélkül. A Tritonok centere ezt alaposan kihasználta, 28 perc alatt 24 pontott dobott.

Laura ezúttal 20 percet volt a pályán és 10/6-ot termelt.

A játékát inkáb bíztatónak, mint jónak mondanám, még több dinamika kellene, de lehet, hogy csak telhetetlen vagyok.

Nagy futások lesznek

Vaughn edző nagyon elégedetlen volt a játékkal. Ezzel kicsit igazolva láttam magamat, hiszen én is olyan semmilyennek láttam a 40 percet. A lényeg, hogy nagy és kemény futásokat helyezett kilátásba szerdára. Ráfér a csapatra, mert sportújságírós szófordulattal élve, elég lélektelenül botorkáltak a St. Louis-i lányok a pályán.

Kevesebb dobás

Lorka ezúttal jóval kevesebbet dobott rá, mindössze 7-szer vette célba az ellenfél gyűrűjét. Volt két tényleg szép hármasa, de egy gyönyörű mozgás után megcsinált helyzetét kihagyta, az bosszantó volt. Az edző utána hosszan magyarázott neki.

A 20 perces játékidőre magyarázat lehet, hogy a második negyed közepén összeszedte második faultját és ez Amerikában szinte automatikus cserepadot jelent.

Nem kötelező, de még nem láttam edzőt, aki nem lépte volna ezt meg. Ennek is van magyarázata, de az külön posztot igényel. (A lényeg, hogy ilyenkor az ellenfél kimondottan rájátszik az adott játékosra.)

Nehéz ellenfelek jönnek

Magyaros csapat vár szombaton a Tritonokra. Az Arkansas Techben játszott pár éve Velkey Kriszta, akivel Lorka 2 évig csapattárs volt a Csatában. Erős gárda, még a szokásos pesszimizmus sem kell hozzá, hogy megállapítsam, bravúr volna a győzelem.

Bár az első meccs után még feketének láttam a jövőt, mostanra kicsit enyhült bennem a feszültség. Alakulgat a dolog, de még az út elején tart Lorka. Jelenleg ott tart, hogy Münchausen báró útmutatása alapján saját hajánál fogva húzza ki magát a kispad mocsarából. A csapat második és harmadik meccsén már komolyabb szerepet kapott és íme a november 21-ei hivatalos statisztika.

A feladat egyszerű, ezt a pozíciót kell tartani úgy, hogy a belső számok még javítandók. Ha jön a bizalom, akkor megnyugszik és a dobások is pontosabbak lesznek. Ezek kéz a kézben járnak.

Kedden újra meccs. Egy Puerto Rico-i egyetem lesz az ellenfél. Bemutatkozás a hazai pályán, ott lesznek az egyetemisták megnézni az idei csapatot. A WVSU-ban tavaly 17 pontos volt a bemutatkozás. Csak úgy mondom...

Egy győzelem idegenben mindig jól jön, különösen, ha Lorka a csapat legponterősebb játékosa és a második legtöbb lepattanót is ő jegyzi. Ez a meccs már emlékeztetett a tavalyi önmagára, igaz az irányzékon még állítani kell. A vállalkozókedvvel nincs baj, és az edzői bizalommal remélhetőleg a higgadság is megérkezhet. 

Végül

11 pont, 9 lepattanó, 6 gólpassz és 32 perc játék állt a neve mellett,

ami már egész jónak mondható.

Izgalmas meccs volt

A mérkőzés bővelkedett a fordulatokban. A Tritonok a negyedik negyed közepén majdnem eldöntötték a meccset, amikor egy 12-0-ás rohanást produkáltak. Ennek következtében 47-37-es előnyre tettek szert 4 és fél perccel a vége előtt. Aztán ez csaknem elolvadt a végére. Olyannyira, hogy 11 másodperc volt már csak hátra és a hazaiak támadtak. Jó védekezéssel azonban sikerült őket egy kilátástalan hárompontos dobásba belehajszolni.

Mint Charlestonban

Laura ezúttal első csereként léphetett pályára és nem tűnt úgy, hogy egy rosszabb mozdulat után lecserélik. Ezt persze mi itthon nem tudtuk, sőt - elég gyenge minőségben - legalább láthattuk a mérkőzést. Az már más kérdés, hogy ezért a képi felbontásért 10 dollárt elkérni már itthon is átverésnek számítana. 

Mindenesetre Lorka bátran ment előre és ami a fontosabb, hogy fontos védekező feladattal is megbízhatták. A Lincolnak alapból két veszélyes játékosa van, őket kellett a félpályán fogadva semlegesíteni. Úgy láttam, hogy az edzői intelmek megtették hatásukat és mély lábmunkával, egészen jól csinálta ezt. Ezzel jelentős érdemeket szerezvén a győzelemből. Ráaádsul a támadásra is maradt ereje.

11 egységével Laura lett a csapat legjobb pontszerzője.

Azért még feszült lehet, hiszen a büntetők csak 5/3-mal mentek be és a hárompontosoknál is csak a bíztató kísérletekről beszélhetünk.

Edzői dícséret

Ami azonban mindennél fontosabb, hogy az edzői kar elsőként dícsérte meg. A győzni akarását emelték ki, és, hogy a diadalért láthatóan mindent megtett. Az előző másfél hónap fényében ez volt most a legfontosabb.

A csapat mérleg 2-1-re alakult, azaz két győzelem már a tarsolyban. Tavaly összesen 11-szer nyert az UMSL. A cél tehát adott, ha az irányzékon is sikerül állítani, akkor a döccenős kezdés után szép szezonnak nézünk elébe.

Ki játszik és ki nem? Ezt is megnézi az ember, amikor Laura apropóján adatokat, információkat gyűjt az Amerikában tanuló, játszó magyar lányokról. Természetesen a teljesség igénye nélkül tudom ezt megtenni, de azokról, akikkel Laura a pályán kapcsolatba került az elmúlt 12 év alatt van némi információm. 

Az intelmem, vagy inkább útmutatásom Amerikával kapcsolatban beigazolódni látszik.

• Jó csapatválasztás 
• Tisztában lenni a céljainkkal
• Mérlegelni a lehetőségeket
• Fejlődés vagy/és játékperc
• Tanulás és/vagy sport
• Környezet, avagy jól érezni magamat

Ezek látszólag egyszerű dolgok, de kint olykor minden megváltozik. Az itthon sztárolt játékos könnyen a kispadon találja magát, míg a kicsit lesajnált, mondjuk a válogatottban csak kiegészítő emberként használt játékos, akár mennybe is mehet. A lényeg, hogy jól kell választani, muszáj ráérezni a közegre. Ha itt téved valaki, akkor könnyen csak az edzés jut a játékosnak. Akkor nézzük, hogy a szezon elején kinek, hogy megy Amerikában.

Akiknek Amerika nagyon bejön

Szafi és Amadea nagy csajszik a klubjukban. Sokat játszanak és szórják a pontokat. Mindketten seniorok, tehát már csak ez az idényük van hátra. Fontos, hogy divízió I-ben játszanak, azaz sikerüket ez tovább fényesíti. 

Szabó Fanni eddig két meccset játszott, 38 és 40 percet volt a pályán és már 38 pontnál tart Dartmouthban. Szamosi Amadea is két meccsen van túl, összesen 28 pont és 30 perc feletti játék. Ahogy egy végzőshöz illik. Hasonlóan sikeresnek mondható Aho Nina is. Újoncként mindkétszer kezdő volt és már pontokat is szerzett a Duquesne-ben. Ő rácáfolni látszik arra az elméletre, hogy az első évben könnyen a kispad jut azoknak, akik túlságosan erős csapatba érkeznek.

Barta Brigi is már utolsó éves Armstrongban. Ő a divízió II-ben volt az "év újonca", azóta is csapata megbízható tagja. Idén sincs másképpen. 5 meccséből volt már 26 pontos fellépése is, ez mindent elmond róla.

Hat meccsből 14 feletti átlaga van Vukov Szonjának, aki a kétéves főiskolák bajnokságában játszik. Neki sem indult rosszul az idény, de ez elvárható volt tőle, hiszen tavaly csapata, a Highland legponterőseeb játékosa volt.

Bíztató bemutatkozás

Tóth Timi kimondottan erősen kezdett Texasban. Volt meccs, amelyen 10 lepattanót szerzett, másikon pedig pontban ért el ennyit. Játékideje hol sok, hol kevés. Talán még nem biztos pont a csapatában, de újoncként soha rosszabb bemutatkozást.

Ebbe a kategóriába sorolom Nagy Dorottyát, aki a magyarok közül talán a legerősebb csapathoz szerződött. A dél-floridaiak az első 20-ban voltak tavaly. A lényeg, hogy a pécsi lány játszott, pontokat dobott első, és eddig egyetlen meccsén.

Ide sorolom Hegedűs Jankát, aki negyedéves és szintén biztatóan kezdte a szezont. Neki az első két év volt kemény. Idén átlagban 20 perc felett játszott az első két meccsen és már több mint 10 pontnál jár.  

Döccenősen indul

A tavalyi remek év után Laurának eddig felemás a kezdet. Három meccsből kettőn játszott, egyen kiemelkedően, 11/3 lett annak a vége. Edzője talán ezen harmadik meccs után már meglátja benne a tavalyi (másik) bajnokság "év újoncát". A héten már bíztató szavakat is kapott az edzésen, ahol eddig az amerikaias hancúrozó lelkesedést hiányolták tőle, de erről előző posztomban már írtam.

Nehéz lesz

Egyelőre nem tudom, hogy mi van Balla Dorkával, aki csapata első három meccsén nem játszott. Annyit lehet róla tudni, hogy tavaly is végig sérüléssel bajlódott. Kuttor Enikő sem kapott még szerepet abban a gárdában, ahol Nina és Amadea sikeresnek mondható. Hasonló a helyzet az itthon befutott játékosnak számító Kaposi Pálmával, aki Minnesotában egyelőre csak nézi a többieket. Csutorás Fanni Carolinában 3 meccsükből legalább az egyiken pár percre pályára léphetett.

Nashville-ben járt a csapat, egy felkészülési minitornán. Rémálom és visszatérés. Üveges szemek és éledező remény. Ezek jellemeztek bennünket. Történt ugyanis, hogy az első meccsen Laura ült. Végig. Szurkolhatott csapattársainak, miközben azok a gyűrűt is alig találták el. Egy bűn rossz ellenfelet győztek le 42-31-re. Igen, ennyire. Sírt a labda a pályán, mi meg itthon szörnyülködtünk.

A magyarázat a szokásos. Az edzésen is bizonyítani kell, főleg a lelkesedést. Hajrázni és bíztatni a másikat, megtapsolni, ha valami ügyeset csinál, örülni egy jól sikerült dobás után. Ez itt, ennél az edzőnél elvárás. Tudja fene, Krisztánál, a Csatában inkább meg kellett halni az 1-2-3-2-1-es versenyszerűen futott körök alatt, közvetlenül a 100 ugrókötel előtt.

Másnap aztán fura fordulat történt. Kezdőnek jelölték, mint utólag kiderült, véletlenül. Rosszul írták be és így pályára kellett lépjen, azonnal adott egy gólpasszt, de 20 másodperc után csere. Mielőtt nagyon ostobán néztünk volna ki a fejünkből ismét játszhatott. Ehhez persze kellett, hogy az ellenfél elmenjen 14 ponttal és a pályán lévők pedig sorra gyűjtsék a faultjaikat.

A lényeg, hogy a második negyedben eljött a Lorka-show ideje. 9 pont, kiharcolt a faultok és még több is lehetett volna, ha az eddigi bizalomhiány nem nyomja rá bélyegét a büntetőkre (2/4).

Végül összesen 24 perc játék és 11/3 pont. Utána egy félig-meddig dícsérő mondat az edzőtől: üdvözlünk Amerikában, látom megérkeztél. Hm, erre mit mondjon az ember? Tavaly csak úgy hozzávágták az év újonca címet?

A country fővárosában tett látogatás tehát az első lépés volt a csapatba kerülés felé. Apró lépés, de az övé. A mostani hétvégén is lesz meccs. Egy hajtós, de kevésbé ügyes gárdával találkoznak majd. Lincolnba utaznak. Hogy ott lesz-e Elvis, azt nem hiszem. Labda, gyűrű, bíró és ellenfél azonban igen. Mi ébren leszünk!

Mert Elvis, a király örök és most is él!

7 perc és 1 pont jutott Laurának az első UMSL-meccsén. A két félidő végén küldték pályára. Vállalkozókedve töretlen, hiszen ennyi idő alatt 4 rádobása, 1 kiharcolt faulja és lepattanója is volt. Sajna dobásai nem sikerültek, úgy látszik szoknia kell, hogy nem kezdő. 

Elmondása szerint háromszor is sikerrel bontotta meg az ellenfél védelmét, de ziccerei kimaradtak, a fault után pedig csak egyik büntetője pöttyent be. Sebaj, mondhatnánk erre, legalább nem zárta pont nélkül a meccset.

Az világos, hogy hosszú lesz az út, amelynek a végén a Tritonok megkerülhetetlen játékosa lesz. Van még rá 29 meccse. A dolog nem reménytelen, mert úgy látja, az előző csapatának kezdő ötöse legalább olyan jó volt, mint a mostani. Az már egy másik kérdés, hogy ott nagyon rövid volt a kispad, itt pedig sokkal hosszabb. 

A jövő hét végén minitornára mennek, egymás után két meccset is játszanak. Lorka hangjából inkább dacos bizonyítási vágyat véltem kihallani, mint durcásságot. Meglesz ez, idővel rájönnek, hogy van egy gátlástalan gólvágójuk, akinek csak bizalomra van szüksége, a többit már megoldja.

A fene se érti, hogy akkor most mi van. Leigazolja az év újoncát egy csapat, majd ennek a játékosnak szinte az elejéről kell felépítenie amerikai pályafutását. Fura helyzet, de most ezt kell megoldja Lorka. Mi pedig barátkozunk a gondolattal, hogy a csajszi nem lesz kezdő, sőt reménykedünk, hogy egyáltalán pályára lép.

Előjelek

Nem mondom, hogy nem voltak ennek előjelei. Apróságnak tűnik, de a felkészülési Twitter-videókon alig volt látható, míg jól kitapinthatóan másokat futtattak. A védekezésről papoltak neki, meg a harmóniáról és koncentráltságról. Külön felhívták a figyelmét a kisapadon való lelkesedésre. Abban mint tudjuk nagyon "erős".

Az is fura volt, hogy ha más valaki több ügyetlenség után valami jót csinált az edzésen, ment a bravózás. Ha Lorka bolondította meg a védőket, akkor "ki is volt ez az ügyes" kérdés jött. Mintha bizonyítania kellene, mert ugye most erősebb bajnokságban játszik. De mit is? Nem tudom, pedig amúgy nagy kritikusa vagyok a lányomnak.

Az első meccs

Mindenestre ma lesz az első hivatalos, igaz még csak bemutató mérkőzés. Egy divizio I-es csapat ellen. Az ellenfélnél szerepel egy német lány is, stabil kezdő, hogy ne mondjam a csapat sztárja. Laura játszott már ellene az U18-as válogatottban és 9 ponttal terhelte meg a németek kosarát. Ezt most megemlítette a péntek esti videózáskor, erre csak néztek, hogy jééé, tényleg? Igen, tényleg.

Akkor játszani fog?

Nem tudom. Fogalmam sincs, hogy a hételejei kétségbeesett, "pályára sem küldenek, mit csináljak" után, a péntek esti szarkasztikus humorral mesélt "fejlődtem, már a 9. vagyok a csapatban" mire lesz elég. Ha jobban belegondolunk, ez pont az aktív rotáció (akiket cserélnek a meccs alatt) vége lehet. 

Mindazonáltal este mérkőzés, meglátjuk, hogy mennyi idő után jönnek rá, van egy gátlástalan gólvágójuk. Idejük még van, a bajnokság minimum 30 meccsből áll.

5000 dollár, ennyit kellene egy hónap alatt összegyűjteniük a lányoknak. Kedden indult a csapat hagyományas adománygyűjtő kampánya. Sportfelszerelésekre fordítanák a befolyt összeget. Ezt reklámozzák egy videóban a lányok, amely elején Laura kéri a csapat támogatóit pár dollár átautalására.

Hasonló gyűjtés volt az előző egyetemén is, de ott a csapat kollektíve vállalatokhoz látogatott el. A mostani verseny azonban kicsit a csapattagokról is szól. Ki tud több támogatot felhajtani. Olyan érzésem van, hogy ez is elhelyezi a fiatalt egyetemistát, sportolót. Nem véletlenül hívott fel bennünket Laura. Mi is kipróbáltuk, természetesen egy kis csalafintasággal, de a pénz átment.

Ha te is úgy érzed, hogy egy magyar sportolót ilyen módon is támogatnál, akár 10 dollárral, most nagyon egyszerűen megteheted. Elég hozzá egy magyar bankkártya. Csak erre a linkre kell kattints, a többin már végig vezetnek és a végén a neved is ott lehet, (csak ha akarod) a dicsőségfalon.

Amúgy ez az egész az amerikai életre nevelés része. Kevésbé van tarhálási jellege, mint Magyarországon.

A célül kitűzött 5000 dollár sem egy egetrengető összeg, éppen ezért az ilyen akció a közösségi segítőkésség elmélyítésének eszköze. Az egész társadalom erre épül. A magán szolidarításra, amely azt sugallja, ha tartozni akarsz valakikhez, ha megteheted, akkor a jövedelmed egy részét dobd be a közösbe. Ne az államtól várd a segítséget, az ugyanis nem a megfelelő intézmény erre. Szimpatikusabb, mint folyton a regnáló kormányt szídva az államra kacsingatni, majd sopánkodni a mogorva tisztviselőkön, a türelmetlen nővéreken, az ideges tanárokon. 

10 dollár még Magyarországon sem sok. Akár ki is próbálhatod, hogy miképpen megy az adománygyűjtés az óceán túlsó partján.

Ez a szezon más lesz. Tavaly ilyenkor már izgalommal vegyes bizakodással vártam az első meccset. Latolgattam, hogy hány pontot dobhat Lorka és milyen lesz divizió I-es csapat ellen játszani. (17-et vágott.) Mondatai alapján ugyanis szinte biztos volt, hogy kezdő lesz, edzője feltétlenül bízott benne. Most nincsenek ilyen érzéseim.

Inkább feszült vagyok.

Beszámolói vegyes képet mutatnak. Mintha nem hinnék el, hogy képes sok kosarat dobni. Ok, de akkor honnan is jött össze az előző szezon 16,2-es átlaga? Fegyelmezett védekezésről, folyamatos rohanásról, testi-lelki koordinációról beszélnek neki. Ez utóbbin már itthoni volt edzője, Kriszta is elmosolyodott. A kiszámíthatatlanságot összetéveszteni a koordinálatlansággal. Fura, na.

Az edző pszichológia szakot is végzett, szerinte a csapategységet mutatja a kispadon megnyilvánuló lelkesedés is. Aki ismeri Lorkát, annak felesleges kifejtenem az előbbi mondat rá vonatkoztatható tartalmát. Aki pedig nem, annak egy, "ma keveset fogok játszani" fotó még itthonról. (12-es nadrágban)

És ilyen amikor érzi, hogy neki kell eldöntenie a meccset, avagy csak "add ide a labdát, a többit megoldom" állapotban van. A könyök nem véletlenül van ám ott és háttérben a belga válogatott edzője sem örömtáncot lejt.

Szombaton meccs és már 10 perc játék is megnyugtatna. Vagy mégsem? Őszintén szólva nem, de ez volna a minimum. Pesze eljöhet az idő, amikor rájönnek, valakinek pontot is kell dobnia. A tavalyi legeredményesebb UMSL-játékos (center) is 12-es átlag alatt maradt, a mezőnybeliek pedig nem érték el a 10-est sem. Akkor pedig miről is beszélünk? Szombaton, este kiderül.

Megjelent az első olyan cikk az UMSL honlapján, amely már szorosan az idei szezonhoz kapcsolódik. Az idénykezdet előtt közzé teszik a csapatok edzők által kialakított rangsorát. Ez olyan becslés, hogy kit tartanak favoritnak. Ilyenkor figyelembe veszik az előző évet, kik maradtak és kik távoztak az adott csapatból. Ha egy jó játékos kiesik, akkor kevesebb pontot adnak, ha tavalyról megmarad az erős mag vagy sikerül országos szinten is jegyzett játékost igazolni, akkor előrébb kerülhet az adott csapat.

Az UMSL őrzi tavalyi 9. helyét a 16-os mezőnyben, de a keleti és nyugati csoport között átrendeződtek az erőviszonyok.

Az edzők szerint 4 egyetem kiemelkedik a bajnokságból. Utána jön szintén 4 középerős gárda, majd az UMSL. Hm, azért ezzel olyan nagyon nem lennék elégedett. A legjobb 8-ba várom őket, ami már a központi rájátszást jelentené. Azaz semleges pályán egyenes kiesésben mérkőznek a csapatok.

Az UMSL-ről szóló elemzésben főleg az előző szezonban is itt szereplő játékosokat emelik ki, ismertetik a statisztikájukat, eddigi pályafutásukat. Majd megemlítik a két jucóból (NJCAA) jött lányt, akik juniornak, azaz harmadévesnek számítanak.

Viszont nem szólnak Lauráról és Shelbyről. Pedig nekik komoly címeik vannak. Shelby ugyanis NJCAA divizio II-es bajnokcsapatból érkezett és ott viszonylag sokat játszott, 8 pontos átlaga volt. Laura pedig ugye itthon őrzi a MEC Év Újonca elismerését. Meglátásom szerint ők ketten komoly erősítést jelentenek, akikkel a rivális edzők nem számolnak.

Azért egy fontos dolog, ami arra utal, hogy az UMSL honlapjának szerkesztői azért sejtenek valamit. A cikk végén ugyanis a felsoroltakon kívül ott van Laura fotója is. Barátkozzanak vele az ellenfelek, lesz még gondjuk ezzel a magyar lánnyal!

Suli? Ok! Edzés? Jól megy. Rövid üzenetváltás, aztán egy kép, hogy az elmúlt hetek edzőtermi gyötrődésének van látszatja.

Izmosodott a lány és már csak két hét az első meccsig. Akkor eljön a Judgment Day, azaz az igazság napja. Nagyobb feszültséggel várom, mint az egy évvel ezelőtti charlestoni bemutatkozást. Erősebb bajnokság, kiegyensúlyozottabb csapat. Itthon pedig emelkedő gyomor.

Bár már vagy 2 hete fotózták őket, most került ki a Tritonok honlapjára a női kosárlabdacsapat hivatalos fotója. 13-an vannak és még mindenki mosolyog, ahogy egy rendes csapatfotón illik.

Ahogy azt már korábban beharangoztam, 24-esben játszik majd és most ott ül a rendezői baloldalon. Középen a végzős csapatkapitány, mellette 12-essel szintén egy végzős játékos, vele jóban van Lorka. A felső sorban a center 190 centinél magasabb, a többiek inkább178-179 centi körül vannak. Laura hivatalosan 177, ahogy viccesen megjegyezte: a most megkapott, itthonról küldött talpbetéttel együtt már vagyok ennyi.

Az első meccs egy divizio I-es csapat ellen lesz november 5-én.

A kezdőbe kerülésért a hírek szerint komoly harc dúl. A szó legszorosabb értelmében.

Mukit, a keverék kiskutyát még Laura választotta ki augusztusi elutazása előtt. Azóta már nálunk nevelkedik. Incselkedik a macskával, rángatja az öreg kutya, Maszat farkát, olykor elhelyez egy pisit a szoba kellős közepére. Lorkát leginkább ő érdekli, ami a hazai dolgokat illeti. Így egyértelmű, hogy a blogban is megörökítem a kis rosszcsontot.

Nem túl gyakori beszélgetéseink központi figurája ő. Muki alszik, Muki eszik, Muki, cuki nézéssel hassimogatást követel. A Facetime mindezt elröpíti 8000 kilométer távolságra. Muki most a kapcsolat.

Az amerikai elnökválasztási második vita után gondoltak egyet a lányok és a csapatkapitányukat beültették az elnöki székba. Jordan Boyce szerepeltetése talán nem véletlen. Trump és Clintonné szereplésére a tragikomikus jelző a legpontosabb.

Érzékelték ezt a Mississippi partján is. Vicc, vagy inkább egy a köz iránt érdeklődést mutató sportolói csoport ironiája? Szerény angol tudásommal ezt nem merem megbecsülni, de a kelet-európai énem a gúny szóra asszociál.

Végül is mindegy. A fotó megjelenése nem volt öncélú, másnap szavazás is került a Tritonok Twitterére. Trump, Clinton vagy Jordan Boyce. 69 szavazó után a kérdés tényleg csak az, hogy Jordan mennyivel nyer. A cikk írásakor 75%-on áll, a blog szerzője is rá voksolt. Talán nem véletlenül.

Újabb aprósággal bővült a Tritonok honlapja. Beírták a játékosok mezszámát is. Ugyan tudtuk, hogy 24-es lesz, de azért jobb látni. A nagy kedvenc, a 12-es foglalt volt, így visszaugrottuk a kengurukorszakba. A Csatában is játszott már 24-esben, még egész kicsiként.

Amúgy elkészültek a csapatfotók is. Gondolom a napokban feltöltik őket és akkor cserélhetjük a blog címlapképét is. Már várom, hogyan feszít a 24-esben. Szokják csak az ellenfelek!

Egy hét múlva véget ér az open gym időszaka. Azaz október 14-én kihirdetik a csapatot és edző sokkal több, hosszabb és főleg teljes értékű tréningeket tarthat. Azon a reggelen fél 7-kor kezdenek és 9-ig tart majd a practice, hogy még azon a napon konditerembe is vonuljanak. Szép lesz.

A fotó az open gym utolsó pénteki edzése után készült, megünnepelendő a kemény felkészülés végét.

Cél a kezdő ötös

A lányok is érzik, eljött az idő, be kell kerülni a csapatba, sőt a kezdő ötösbe. Mert ugyan az UMSL-nél nagy hangsúlyt fektetnek a közösségi szemléletre, de a játékosok azért már  helyezkednek. Te biztosan játszol majd, azért nem kell mindent rádobni, mintha kedvelne az edző - röpdösnek az ilyen és ehhez hasonló mondatok. Lorka is kapott már belőlük. Egy biztos, ragaszkodnia kell saját stílusához, játékfelfogásához. Azaz, betörni, dobni, akciózni mindenáron. Ha ebből kizökkenne, akkor nem volna önazonos.

Ki fog gólt dobni

Az edző is bíztatja, senki kedvéért ne fogja vissza magát, gyerünk, menjen. Érthető, hiszen befejezte a sulit, így távozott a csapattól a legponterősebb csatár, akinek 11,7-es volt a meccsátlaga volt. Laura 16,3-at hozott össze a WVSU-ban, tehát szükség lesz a ponterős játékára. Arról már nem is beszélve, hogy a házi dobólista 3. helyezettje sincs már a csapatnál, a 4-et pedig tavasszal keresztszalaggal műtötték. Maradt a 10,8-as átlagot teljesítő center, és egy 7,6-os átlaggal bíró irányító.

Az edző viszont idén pozitív szezont és 8-as döntőt vár a tavalyi 11-16-os mérleg után. Ehhez egy ponterős szélsőre égető szüksége van. Mi ugye ismerünk egy ilyet, ráadásul a Tritonoknál játszik. Gyerünk csajszi!

Tudom, hogy ebben a bajnokságban is a legjobb akarsz lenni, erre gondolj, amikor az erősíteremben dolgozol - mondta a minap Laura edzője. A videók alapján tényleg "csak" meg kell csinálni a gyakorlatokat. Keményebbek, mint ez előző csapatnál. Pontosabban mindent versenyszerűen, teamben hajtanak végre. 

Az is érdekes, hogy a 12 lányt 3 csapatba osztották még szeptember elején és ezeket a versenyszerű gyakorlatot mindig hasonló összeállításban teljesítik. Ők a team 1., bár ezen a napon a 2. helyre érkeztek be.

Újabb Twitter-bejegyzésen keresztül értesültünk Laura mindennapjairól. Az addig rendben van, hogy karamellás alma-napot rendeztek az egyetemen. Pontosabban a kosárcsapat hívta meg a többieket egy ilyen partira. 

Ez a karamellás alma egy amerikai ételspecialitás. Általában zöld almát mártanak bele forró karamellöntetbe. Aztán azt mondják rá, hogy egészséges kaja. Aha.

Mindenesetre a helybéliek megtapasztalhatták, milyen az, ha egy magyar lány szeret egy ételt. Merészelt kettőt megenni és ezt nagyon viccesnek találták a helyiek. Íme, fotó is készült róla!

Ha tudnák, hogy akár három is simán lecsúszott volna, elvégre apjára is ütött az a gyerek. De hát jól nevelt és mértékletes!

Úgy látszik érdemes feliratkozni a Tritonok Twitter-oldalára, mert elég komoly közlési kényszerük van. A péntek reggeli edzést is megmutatták.

Egy kicsit keresni kellett, de ott hátul, a lábrácsoknál, az volna ő.

Azt már a korábbi UMSL-es Facebook-bejegyzésekből sejteni lehetett, az edző nagyon hisz a csapatépítésben, a közösségben, az egymásért való küzdésben. Éppen ezért számos olyan programon vesznek részt a lányok, amelyeket csapatépítő tréningeken alkalmaznak.

Most is valami ilyesmin vehettek részt. Laura amúgy szereti ezeket a menekülő szobás játékokat, de a Facebook-oldalon olvasható kiírás szerint itt nem nyertek. Persze nem Amerikában lennénk, ha nem tennék azonnal hozzá, de a jövőben nyerni fognak. A szerkesztői csattanó most nem lehet más: Ámen, azaz úgy legyen.

Charlestonnal nem volt különösebb baj, de Budapesthez képest kis város volt. Annak minden ismérvével. Aki látta Az utolsó mozielőadást az tudja, hogy ez mit jelent Amerikában. Bár én nem voltam nagy bulizós (legalábbis így emlékszem), de megértem, ha valakinek nem a közeli Taco Bell jelenti a kikapcsolódást. Úgy tűnik St. Louisban nem ez a program.

Amikor persze ilyet lát a lányos apuka akkor hallgat. Bár kérdezne, de inkább csendben néz ki a fejéből. Bár óva intene, de nem kapkod a telefon után. Megállapítja, hogy minden bizonnyal súlyos fontokat emelgetnek a kondiedzéseken, ettől ilyen szép izmos a gyerkőc (nagy lány az már) válla.

A többiről pedig nem kell tudnom. Azt hiszem.

Azért, hogy legyen ebben valami kosárlabda is. Pirosban a 190 centis center, feketében a 174 centis hátvéd. Göndörben pedig a MEC "Év újonca".

Elkezdték feltölteni az idei csapatnévsort a Tritonok oldalára. Még közel sem teljes. Hiányzik a mezszám, várhatóan 24-es számban lép majd a pályára Laura (a név már kattintható), és a fényképezkedés is hátra van még az újonnan érkezők számára.

Egy dolog azonban nem változik, csak a Csata. Íme a bizonyíték:

Bocsi, kicsit furán néz ki a Csata DSE, mint középiskola, de máshová nem tudják beírni, Amerikában ugyanis ezen a szinten nincsenek klubok. Csak suli csapatok vannak. Az pedig csak egy van!

Mint tudjuk az előszezonban nincs csapatedzés. Magyarán 5 az 5 ellen nem játszhatnak, készülhetnek. Marad a futás, egyéni képzés, konditerem.

Laura a második sor, balról a második. Előtte a helyi barátnő, a mindössze 159, más források szerint csak 151 centis irányító. Itt is trükköznek a magassággal, de ezen már mosolygok. A gyerek ugyanis 177 centire "nőtt"!

A pénz! Még ebben a papíron és az elvekben is teljesen amatőr bajnoki rendszerben is a pénz játssza a főszerepet. Ez különbözteti meg egymástól az NCAA három divizióját. Természetesen (?) igazi pénzmozgás nincs, magyarán nem kapnak fizetést a játékosok. Azonban, hogy milyen körülmények között sportolhatnak, edzhetnek, élhetnek, kaphatnak költségtérítést, az már egy másik kérdés. A három osztály játékerejét ugyanis ez határozza meg.

Megpróbálom sorba venni, hogy mennyire erős csapatok játszanak a különböző diviziókban annak érdekében, hogy az olvasó el tudja helyzeni ezt az amerikai sportolói létet.

Természetesen a példáimat a női kosárlabdából merítem majd, de alkalmasint kitekintek a női focira, pólóra és picit a jégkorongra is.

Az NCAA minden osztályában agyonszabályott rendszerben versenyeznek. Olyan mélységig meghatározzák a feladatokat a csapatoknál, hogy megmondják, hány edzőt alkalmazhatnak és ők milyen munkát végezhetnek. Előírják az edzésmennyiséget, a versenyidőszakot és az azon belül megtartható edzések számát. A költségvetést, az utazási távolságokat, sőt, még azt is, hogy egy sportoló mennyit hiányozhat a sport miatt az órákról, tehát szinte mindent.

Mindez az esélyegyenlőség biztosítása érdekében történik.

Abban érdekeltek, hogy egyenlő erejű csapatok mérkőzzenek egymással, persze így is vannak 40-50 pontos győzelmek, de ez már egy másik kávéházi kérdés. Most főleg az osztályok játékerejét próbálom megbecsülni a női kosárlabdára fókuszálva.

Divizio III.

Ez a mi fogalmunk szerint is amatőr sport. Nincs sportösztöndíj, tanulmányi van. A megnézett videók alapján az országos bajnoki Final Fourba már egész jó csapatok jutnak be, akár a magyar amatőr bajnokság (másodosztály) dobogójáért is versenyben lehetnek ezek a gárdák. Inkább az a helyzet, hogy a div. III-ban kevés ilyen szintű csapat van. Láttam egy nyolcaddöntőt (legjobb 16), hm, na az tényleg amatőr kosárlabda volt a vesztes részéről. Pedig ebben a divizióban található a legtöbb egyetem. Viszont van magyar bajnoka is ennek a ligának, Győri Dóri. Ő a Törekvés egyik legsikeresebb csapatának volt a meghatározó játékosa, még a bajnoki 8-as döntőbe is bekerültek. Az sem mellékes, hogy U18-ban válogatott volt 2008-ban. Itthon játszott már a PINKK-ben és most Miskolcra szerződött. Nem megbántva őt, de főleg a külföldi centerek cseréjeként számítottak rá.

Azonban a fiúknál egyáltalán ne becsüljük le ezt az osztályt, volt már rá példa, hogy div. III-as csapat nyert div. I-es ellen. Ez nagy szó, de azért nem túl gyakori. Ami már sokkal többször előfordult, hogy 20 ponton belül tudtak maradni.

Jégkorongban más a helyzet, ott a divizio III. és a II. lényegében egy. Ide tudott tanulmányi és más részösztöndíjjal bekerülni egy fiatal magyar hokis. Erőss Zoltánnak hívják, volt utánpótlás-válogatott, elvben innen is profivá lehet válni.

Divizio II.

Helló, itt már van sportosztöndíj, egyben elég komoly az elvárás. Az országos legjobb 64 csapat közé már kimondottan jók kerülnek be. Sőt, kosárlabdában a legjobb 16 közé bejutók megítélésem szerint bent maradnának a magyar női NB I-ben. Szörényi Laura itt, a div. II-ben talált magának csapatot. A WVSU nem volt túl acélos, viszont neki is köszönhetően 3 helyet előre tudtak lépni a 12 fős bajnokságukban.

Megverték a későbbi bajnokot, csupán a második helyezettel nem bírtak, de itt is 10-en belüli szoros meccsek voltak. Az év újonca cím elnyerése után, edzőváltás miatt, egy erősebb egyetemre igazolt, az UMSL-be.

(Augusztusban újították fel a 4750 fős csarnok padlózatát)

Összességében az egyes konferenciák (területi bajnokságok) végén vannak ugyan gyengébb gárdák, de ezek sem rosszak.

Laura csapata simán ment volt a magyar amatőr bajnokság rájátszásáért.

Ha valaki innen kap ajánlatot, nézze meg a csapat nyer/veszít mutatóját. Ha legalább 8-10 győztes meccse van, akkor bevállalható, ha pedig pozitív a mérleg, akkor hajrá.

Akár profi is lehetsz

Innen már reálisan számolhatunk azzal, hogy valaki profi lesz. No nem a Jekatyerinburg hívja majd, de pl. Laura egyetemének fiú kosaras sztárja olasz és német másodosztályból kapott profi szerződésajánlatot.

Lorkának is többször mondták, hogy ha így teljesít 4 éven keresztül, akkor tervezheti tengerentúli karrierjét,

ami az ő szóhasználatukban európai vagy ázsiai profi szerződést jelent.

Az is gyakori, hogy div. II-es csapat megfog div. I-est. Lorkáék pl. döntetlent játszottak egy 282. helyezett egyetemmel. Csak a hosszabbításban kaptak ki. A fiúknál pedig arra is volt már példa, hogy egy bajnoki alapszakaszt megnyerő div. I-es csapat szenvedett vereséget div. II-estől. A nőknél az alaszkai Anchorage egyetem rendszeresen vesz részt div. I-es tornákon és nyer mérkőzéseket. (Ők nagyon jók, legutóbb is Final Fourt játszottak a div. II-ben.)

A kérdés, hogy akkor miért nem első osztályúak. 

Egyszerűen kisebb a költségvetésük, így kevesebb teljes ösztöndíjat tudnak adni. Ez pedig azt jelenti, hogy vannak lyukas posztjaik. Sőt, inkább úgy fogalmazok, hogy a fizikailag tökéletes játékosokat nem tudják magukhoz csábítani. A center, csak 180-185 centi és nem 190 fölötti. Csak egy van a csapatban és nem három.Irányítóból nem 5, hanem csak kettő a kifogástalan játékos. Lényegében rövidebb a kispad. Játéktudásban azonban remek spílerek pattogtatnak a pályán.

Magyarán a magasság és a gyorsaság terén van némi elmaradás.

Ezzel érdemes számolni, aki ebben gondolkodik. A válogatottság itt már elkerülhetetlennek látszik, de ismerek egy fiút, aki vízipólóban "csak" a magyar ifi bajnokságban játszott és talált magának egyetemet, igaz nem egy világverő csapattal rendelkező sulit.

Divizio I

Hatalmas kihívás ez nekik. Az utóbbi gárdának 9 külföldie van, ez náluk policy. Ha márciusban bent lesznek az országos rájátszásban, akkor érdemes 22 dollárt rászánni, hogy megnézzük őket.

Kimagaslónak, válogatottnak kell lenni

Ide azért csak akkor kerülhet valaki, ha az utánpótlás-válogatott meghatározó embere és a csapat jól szerepelt az Európa-bajnokságon vagy a vb-n. A négy említett lányból háromnak U17-es vb-i bronzérme van, Amadea pedig rendszeresen felvitte a B-csoportból a magyar válogatottat az Európa-bajnokság A-csoportjába.

Mi van a 200. helyezettnél?

A div I. középmezőnye simán játszhatna a magyar profi bajnokságban, a jobbak talán az éremért is. Itt csak az a probléma, hogy évfolyamonkét hullámzik a teljesítményük. Akár 150 hellyel is előbbre tudnak kerülni, mint ahogy ezt a Dartmouth tette Szabó Fannival. Hasonló szinten van Balla Dorka Oral Robertse. Ők az előkelő 143. helyen várják a szezont.

A 300 felettiek már más kérdés. Itt már nincs nagy különbség a div II-es csapatokhoz képest.

Lauráék is olyan csapattal játszottak, amely kicsit lyukas volt, igaz a legjobbjuk 40 pontot dobott, és ezt nem tudták megakadályozni. Itt az lehet a bökkenő, hogy nem igazán jó csupán 4-5 meccset nyerni idényenként.

Ha képes vagy a cserepadon ülni

A div. I-es csapatok jellemzője, hogy akár 15 szerződtetett játékosuk is van. Ahogy az erre a világra rálátó informátorom mondta, azért, hogy edzésen meglegyenek.

Ez pedig intő jel lehet a magyaroknak. Csak az egészen kiválók tudnak már az első évben sokat játszani. A többség ül és edz. Még, a Magyarországon már NB I-es meccseken is fontos szerepet kapó, Amadea is csak pár percet volt a pályán az első évében. Ezt mérlegelni kell.

A másik oldal, hogy innen bárki európai profi lehet.

Kaposi Pálma Minnesotájából, 81. hely a ranglistán, most nyáron hárman mentek a WNBA-be. Sőt, ketten az egyetemről a mostani olimpia bajnok csapatnak is a tagjai voltak.

Habzsi-dőzsi, de legyél jó

Az erősebb csapatoknál 5-6 edző és bármikori edzéslehetőség van. Nyáron külön foglalkoznak veled. Posztra képeznek, egyéni edzéstervek szerint. A körülmények pedig meghökkentőek. Nem mindig a csarnok nagyságáról van szó, hanem az apróságokról. A jeges kád, a konditerem, a repülő, a vizes fiúk garmada. És persze a sztárság.

Ha egyetemi sportoló vagy és jól teljesítesz, akkor már a div. II-ben is megállítanak, megrázzák a kezed, autogrammot kérnek tőled a meccs után.

Büszkék a csapatra. A div. II-es bajnok Ashland (ide is hívták Laurát) mérkőzésein átlagban 1200-an vannak. A városka húszezres.

Na most akkor mi legyen?

Az előző cikkben már írtam arról, hogy az angol nyelvtudáson kívül mi minden egyéb kell mindehhez, de elszántsággal elérhető. Van olyan magyar hokis, aki szinte önerőből, menedzser nélkül jutott a div. I-be, Herner Olivérről van szó. Női vonalon Medgyes Dorottya játszik ezen a szinten. Férfi kosárlabdában pedig az UCLA posztjátékosa a magyar Golomán György. Női fociban Vicsek Nóra Tennesseeben rúgja a gólokat. 

Az egyéni sportolóknak hasznos keresniük az Easygo to USA céget, ők már számos úszónak, teniszezőnek és atlétának segítettek, többnyire eredménnyel. 

Érdemes tehát megpróbálni. Bár nem olyan könnyű, de ha bejön, akkor hatalmas 4 éves kaland vár a magyar sportolóra.

Ui: ja és akkor még az NAIA-ról nem is beszéltünk, mert ott is van sportolói ösztöndíj és magyar játékos is Józan Ágota személyében.

Megjöttek az idei évad cuccai. Lehet, hogy más szívét nem dobogtatják meg a kosárlabda cipők és mezek, de nekem tetszenek. Arra még csak tippelek, hogy az a nagy szürke mi lehet ott középen.

Aztán kinagyítottam a képet és szerintem az egy speckó hátizsák. Ügyes.

Amúgy elkészült a csarnok új padlózata is. Felcsiszolva, lelakkozva, újra festve. Na ez már döfi, másfél hónappal ezelőtt még azon sajnálkoztam, hogy olyan középiskolás, össze-vissza vonalas a pálya. Most már nem az.

Mondtam is Lorkának, akár az Archból is dobhat hármast. A mondat megfejtőinek egy piros pont!

Miért nem keresel pénzt azzal, amit már most tudsz az amerikai egyetemi sportról - tette fel a kérdést a minap egy ismerősöm. Valóban, több mint 2 éve figyelem lányomon, Szörényi Laurán keresztül az ottani diáksportéletet. Sok tapasztalatot gyűjt az ember, de szakértőnek még nem mondanám magam. Most azonban készítek egy összegzést. Kicsit hosszú lesz, aki csak a mindennapok érdekességeire kíváncsi, annak nem kötelező:).

Divizio I és Divizio II

Van divizio III is, de erről egy kicsit később. Először arról, hogy miképpen épül fel az amerikai egyetemi sportrendszer. Példáimat leginkább a női kosárlabdából merítem majd, hiszen ezt ismerem.

Középiskola, 21000 csapat

Legkevesebb 21 ezer középiskolai női kosárlabdacsapat van Amerikában. Legalábbis ennyit tartanak számon a legnagyobb adatbázissal rendelkező oldalon. A Maxprepsen ráadásul nem szerepelnek a kisebb, főleg egyházi iskolák csapatai, ők külön bajnokságban játszanak. Ezekből a sulikból áramlanak a játékosok az egyetemi csapatokba. Jellemzően a ranglista első 4000 gárdájából kerülnek be, de természetesen vannak kivételek, olykor ennél gyengébb csapatokból is elérhető az egyetemi szint.

Mi az a jukó?

Ahhoz, hogy valaki bekerüljön egy egyetemi csapatba kiválóan kell sportolni és jól, na jó, viszonylag jól tanulni. Sokan láthatták Sandra Bullock filmjét, a Szív bajnokait, amelyben a fehér gazdag család egy hatalmas fekete fiút fogad be, majd juttat el egy menő egyetem, rangos amerikaifoci csapatába. Itt a szűk keresztmetszetet a tanulmányi eredmény jelentette.

Tehát bármennyire is tehetséges vagy a sportban, legalább közepes ereményeid kell legyenek. A filmben két és feles átlagért megy a harc, ami a mi hármasunknak felel meg. Tehát:

• Kiváló sportteljesítmény
• Legalább közepes tanulmányi eredmény (az elit egyetemeknél ez kevés)
• Kulturált megjelenés

Mindezek kellenek egy jobb, jellemzően divizio I-es egyetemhez. De akkor mi az a jukó ott az alcímben.

A kiváló, de nem extra sportolóknak ott van a junior collage. Különösen azoknak, akik a tanulásban nem járnak az élen. Ide már meghökkentően alacsony érettségi eredménnyel is be lehet kerülni. Azon magyarok számára is reális cél, akik még nem bírják igazán az angol nyelvet.

Az itthon is letehető TOEFL-vizsgán akár az 50-60 pont is elég lehet, és az ACT-n (érettségi) is elég a 14-17 pont.

Csak a miheztartás végett a menő egyetemek 22 pont alatt szóba sem állnak veled, de inkább a 24-28 pont az elvárás a maximális 35-ből. 19-20-szal azonban már bőven elérhető egy divizio II-es csapat.

Na mégegyszer, mi is az a jukó?

A junior collage 2 éves. Főleg alapozó tantárgyakat, matek, kémia, angol, biológia, történelem tanulnak. Akinek van magyar érettségije, annak ez nem jelenthet gondot. Ha ezt a szintet megugrod, és benne vagy a csapatban, akkor nyitva áll előtted a tényleges egyetemi sport. Jellemzően a divizio II-es csapatok választanak innen ügyes játékosokat. Laura mostani csapatába is négyen innen érkeznek. Gyengébb angol nyelvtudásnál érdemes itt próbálkozni. Azt azonban fontos tudni, hogy az itteni, azaz NJCAA divizio I-ben kimondottan erős, atletikus, de talán nem túl okos játékosok vannak. Magyarán fel kell kötni azt a bizonyos alsóneműt.

A magyarok közül most a legismertebb ilyen játékos Vukov Szonja, aki messze kiemelkedik innen,

nagyon meglepődnék, ha a mostani éve végén nem válogathatna (úgy tudom, hogy igen) az egyetemi ajánlatok közül. Amúgy a volt pécsi Csutorás Fanni is egy ilyen suliból került egy divizo I-es egyetemre, tehát ez sem kizárt.

Divizio III, ahol nincs sportösztöndíj

Ebben a bajnoki rendszerben csaknem 500 egyetem gárdája szerepel, igen 500. Kétfajta egyetem van. Az egyik a nagyon elit, amelyik költségvetésének minden dollárját a tudományos munka felé irányítja, de azért tart fenn sportcsapatokat. Ilyen pl. St. Louisban a Washington egyetem. Nagyon pöpec társaság. Az ő női kosárcsapatuk divizio III-as. Ha valaki ide készül, akkor nagyon jól kell tanulnia és a szociális támogatásokkal kiegészítve szinte teljes egészében össze lehet szedni az éves ösztöndíjat, mert sportösztöndíj nincs. Más kérdés, hogy ilyenkor engedélyezik az egyetemi munkavállalást is, és ebből is lehet finanszírozni a tanulást, sportolást. Van még egy kiskapu, hogy divizio I-es csapatok adhatnak sporttámogatást divizio III-as gárdáknak, de ennek a rendszere elég bonyolult.

Laura is kapott ilyen ajánlatot a középiskolai szezonja végén.

Olyannyira, hogy ez a kisebb egyetem (ezek képezik a divizio III nagyobb részét) akkor bent volt a divizio III országos döntőjének final fourjában, hogy aztán 2 évvel később meg is nyerje azt. Sajna az összköltség kb. felét tudták volna akkor adni, a többi az egyetemen nyújtott tanulmányi teljesítménytől függött volna. Egy ismertebb magyar kosárlabdázó járt ilyen suliba, a most Miskolcra szerződött, extörekvéses Győri Dóri, ő bajnok lett, ha jól emlékszem 3 éve.

Divizio II, sportösztöndíj, de szerényebb anyagiak

Igen, Laura egy divizio II-es olyan középcsapathoz igazolt az idén, amelyik szeretné elérni 3 évvel ezelőtti önmagát és bejutni az országos főtáblára. Ehhez az UMSL-nek jóvel erősebb szezont kellene produkálnia, mint az előző kettő volt. De nézzük mi az a divizio II!

Itt már van sportösztöndíj és ezért cserébe már jó tanulmányi eredményt is elvárnak, különösen az Amerikán kívül érkezőktől. Hármas nem nagyon lehet az érettségiben és a TOEFL-vizsga is el kell érje a 78 pontot. Persze jobban örülnek a 80 felettinek. Női kosárlabdában azért a minimum, hogy magyar csapatod bent legyen a kadet- vagy juniorbajnokság nyolcas döntőjében és te ott meghatározó játékos legyél.

Ne szépítsük, a válogatott keret szintje az elvárás még akkor is, ha esetleg nem jutottál ki világversenyre.

Sajna, az amerikai lányok nagyon ügyesek és az edzők csak olyanokat igazolnak le, akik tényleges erősítést jelentenek a gárdájuknak. Laura U16-os és U18-as kerettag volt, az utóbbiban részt vett a miskolci Európa-bajnokságon. Az előbbin, sérülés miatt sajna nem, pedig..., de az már egy másik történet.

Mellesleg ebben a bajnokságban játszó egyetemek száma is közelíti a 400-at. Azért nem írok pontos számot, mert vannak olyan iskolák, amelyek különböző osztályokban indíthatnak csapatokat. A lényeg, hogy Amerikában mindenre van pontos szabály, de mellette a szabályozott kiskapuk tömegével is érdemes tisztában lenni.

Divizio I, ahol profinak nevelnek

Az önmagában nem igaz, hogy a divizio II-ből nem lehet profinak állni. Laura volt iskolájának fiú kosárlabdás sztárja olasz és német másodosztályú ajánlatok között válogathat. Lorkának is többször mondta az edzője, hogy simán gondolkodhat oversea-ben, azaz tengerentúli szerződésben.

A menő játékosok szeme előtt ugyanis két cél lebeg. Igazi amerikai profi szerződés, vagy Európában, Ázsiában játszani.

Az amerikai egyetemi sport ugyanis ontja magából a jobbnál jobb spílereket. Gondoljunk csak arra, hogy egy magyar férfi kosárcsapat 3 amerikainál kevesebbet ritkán tart.

Magyarok a divizio I-ben

Térjünk vissza a női vonalra. Több magyar játszik a divizio I-ben. A 2016/17-es szezonban csak a Duquesne egyetemen három magyar pattogtat majd. Itt tudni érdemes, hogy a vezető edző felesége magyar kötődésű, ezért a kiemelt érdeklődés. A csapat 2016-ban remek eredményt elérve az országos mezőnyben a 32-be jutott.

Ennek aktív részese volt a pécsi Szamosi Amadea.

Azért, hogy a topcsapatok erejét lemérhessük, a 16 közé jutásért csaknem 40-nel kapott ki a későbbi bajnoktól, ahol az idei olimpián már aranyérmes Breanna Stewart is játszott. A Uconnról van szó. Senkit nem akarok elkeseríteni vagy megbántani, de ez a magasság egy magyar játékos számára elérhetetlennek látszik. Az University of South Florida azonban most egy magyart, Nagy Dorottyát leigazolta. Ez a gárda a 21. volt az előző szezon végén. Ezért a magyar U17-es világbajnoki harmadik játékos játszik majd a legerősebb amerikai csapatban az idén. Apropó játszik.

Mennyit játszik az újonc?

Senkinek nem akarom a kedvét elvenni, de a legjobb magyarok is csak pillanatokat, esetleg perceket kapnak az első évben. Ezen a szinten ugyanis tudatos, 4 évre tervezett építkezés történik.

Az újoncok azért is vannak, hogy az edzésen meglegyenek.

A meccseket gyakran 6-7-8 játékossal játsszák le, miközben 15-en ülhetnek a kispadon. Minden egyetem ugyanis abban érdekelt, hogy eredményeket mutasson fel. A bajnoki címre nem aspirálók pl. azt, hogy tőluk is valaki elszerződik profinak. Ha történik ilyen, akkor hatalmas cikkek jelennek meg róla, mint büszkeségről. Persze itt is vannak kivételek.

A legjobb magyar

Szabó Fanni az első pillanattól a Dartmouth kezdője volt. A szememben ő az, aki leginkább megvalósította az amerikai álmot. Egyeteme ugyanis az Ivy League tagja. Igen, ez egy elitklub.

Harvard, Yale, Columbia, ugye nem kell tovább sorolni.

Ide csak kiváló tanulmányi eredménnyel lehet bekerülni és a kosártudásnak is többnek kell lennie az "egész ügyesnél". Szafi amúgy megtette a csapatának azt a szívességet, hogy a 307. helyről felhozta őket a 150. helyre. Persze nekem azt mondja, hogy ez a csapat érdeme, de had legyek elfogult a magyar lánnyal szemben. Idén már a 64-es országos főtábláról szőnek reális álmokat.

Ráadásul ide tart a román korosztályos válogatott, Lénárt Paula is.

A többiek is remek gárdákban vannak. Még a 300. helyen tanyázó FIU is kiváló hely, itt Hegedűs Janka érett be. Az első két év viszontagságai után az előző szezonban már sokat és jól játszott.

A pénz a különbség

Aki a divizio I-es csapattól kap ajánlatot annak minimális anyagi gondjai lesznek. Itt többnyire fizetik a repülőjegyet, étkezést, szállást, tanulmányokat, és természetesen mindent, de tényleg mindent, ami kell a kosárlabdához. Beleértve a rendkívül kedvezményes egészségügyi biztosítást is. Másról hivatalosan nem tudhatok.

A szülőknek nagyjából annyi kiadása lehet, amennyit itthon is rá kell szánni egy egyetemi tanulmányra, sőt, talán kevesebbet is. 

Ne feledjük, hogy ezek a játékosok már pénzt is termelnek az egyetemeknek, gondoljunk arra, hogy a talán legjobban menedzselt UK fiúcsapata 24 ezer néző előtt játszik és a lányokra (láttam a meccsüket) is kíváncsi átlagban 5000 néző, igaz itt 9-10 dollár "csak" a jegyár. A fiúknál viszont vetekszik az NBA-vel. Oda 40 dollárnál ritkán van olcsóbb tikett.

A divizio II-ben is sok a juttatás.

Laura esetében is fizetik a tanítás, a kollégium, az étkezés teljes költségét. Apróságnak tűnik, de sokat jelent, hogy ingyenes bérletük van a St. Louis-i tömegközlekedésre is. Természetesen a sportolás minden feltétele is adott, terem, egyéni felszerelés, utazás, stb. Olyan extrák nincsenek, mint repülőjegy haza vagy igazán olcsó egészségügyi biztosítás.

És akkor Laura

Lorka magának talált csapatot, hiszen az U18-as Eb-n kevesebb szerepet kapott a válogatottban, így a menedzserek figyelmét nem kelthette fel. A csapatkereséshez jó ajánlólevél volt középiskolás amerikai sportmúltja. Egy 2004. helyen végzett gimnáziumból érkezett, legalábbis ennek az eredményeit (csapat legponterősebb játékosa, 16-os átlaggal) tudta felmutatni. Volt meccsvideója is, de sajna élőben nem látták játszani. Így az amerikai meccseiből és hazai bajnokikból válogatva készült videóval tudott bemutatkozni. Az ilyen videó az alap, nélküle nem érdemes próbálkozni.

Az első évben két kisebb egyetem gárdája ajánlott teljes ösztöndíjat. Mások részösztöndíjat kínáltak. Végül az amerikai vendégszülei közelében lévő WVSU-t választotta. Itt az edző nagyon bízott benne és ennek meg lett az eredménye. Bajnokságának második legrangosabb elismerését söpörte be. Ő lett az év újonca, 16.2-es dobott pontátlaggal.

Az év újonca cím jó ajánlólevél volt.

Egy bajnokcsapat, a legutóbbi országos ranglista 5. helyezettje hívta. Hosszan és komolyan. Végül is annál a csapatnál (UMSL) írt alá, amelyik előbb került a képbe. (Az átigazolás rejtelmeiről itt olvashatsz.) Ez egy középcsapat, erősebb mint az előző, amely Laurának köszönhetően lépett 3 helyet előbbre a saját bajnokságában. Tehát van kihívás most bőven!

Kinek ajánlható a divizio II

Ha menedzseren keresztül nem kapkodnak irántad, de válogatott szinten vagy, akkor érdemes megpróbálni. Néhány kritérium azonban fontos:

• Angol nyelvtudás, minimum középfokú nyelvvizsga
• Magyar vagy amerikai gimnáziumi 4 éves évvégi eredmények
• Amerikai érettségi, SAT, ACT. Itthon is letehető
• Profin megvágott meccsvideó
• Anyagiak. Jelenleg kb.  évi egymillió forintra taksálom, ez valamivel több, mintha itthon járnál egyetemre. Ebben pl. benne van a kb. 250 ezer forintos repülőjegy.
• Bátorság, elszántaság és alkalmazkodóképesség. Mert amúgy mindenütt, ha már leigazolnak, nagy szeretettel várnak. Komolyan.

Ha szeretnél menni, de bizonytalan vagy magadban, akkor ma már van Magyarországon egy sportügynökség, amelyik segít eligazodni ebben a világban. Arról már nem is beszélve, hogy Laura okán szívügyemnek tekintem az amerikai egyetemi sportolást. Tanulj érdekesen, sportolj élvezetesen, így én sem kergetek el senki.

Hogy megy a suli, az edzés? - teszi fel az ember a kicsit "beugratós" kérdést, ha már 3 napja nem hallott semmit a 9000 km-re lévő lányáról. Na jó, ez nem igaz, hiszen Zsuzsának ír egy-egy rövidebb üzenetet: ok, alszom, persze..., ugye ismerős válaszok ezek kedves szülők?

Most azonban meghökkentően hosszú, 3 mondatos válasz érkezett. Jól futottam, második lettem, büszke vagyok magamra. Ezek után nem meglepő, hogy éjszaka még csacsogni is volt kedve velünk.

Kiderült, hogy 12 perces erőfelmérő futás volt és ebben lett második a 13 fős csapatban.

Ez egyébként nem lep meg, mert középtávon erős Lorka. (A sprintben (30 yard) elért középmezőny sem rossz.) Az általános iskolában, kb 2007-ben, a kerületi versenyen remek 3. helyet szerzett a 2000 méteres futásban. 

Az eredmény most mindegy is, hiszen egy futófolyosón teljesítették a távot. Ez 1/10 mérföld és a felújítás alatt álló csarnokot (erről holnap írok) veszi körbe. Igen, ott balra, a csarnokba lehet belépni azon az ajtón. Természetesen a nézők nem itt trappolnak át, az ő beléptetésük egy másik szintről van.

Amúgy heti 8 edzésük van, főleg erősítés, legyen szó futásról vagy konditeremről. Labdáznak is, de ha jól értettem, akkor a 8-ból csak háromszor. Igen, ez az open gym időszaka.

Amúgy minden rendben, az órák többsége érdekes, az egyik kimondottan izgi. A már nem is tudom milyen nevű tantárgy keretén belül azt gyakorolják, hogy milyen eszközökkel lehet hatni a hallgatóságra: testtartás, gesztusok, fogalmazási fordulatok. Így már sokkal érthetőbb, hogy a youtube-on szereplő szuggesztív vállalati videók miért és hogyan készülnek. A válasz baromi egyszerű, ott egyetemi szinten oktatják. Hogy is szokták mondani? Ma is tanultam valamit.

Már az első hétvégén meghívta magához a csapatot az edző. Azt nem tudom, hogy mit ettek vagy csak ittak a lányok, de mind a 13-an ott voltak Vaughn mesternél. Pontosabban mesternőnél, mert női edzői lettek Laurának.

Már a korábbi fotókból is arra tippeltünk, hogy preferálja az ilyen együtt, közösen dolgokat, mert tipikus csapatépítő tréningen használt gyakorlatokat mutattak az Instagram-fotók és videók.

Semmi gond, ezt is megismerjük, pontosabban ismeri meg Lorka. Mármint az ilyen "team spirit" jellegű dolgokat. Magam részéről a spontán kialakuló csapategységben hittem kevésbé sikeres pályafutásom során, amelyet a játéktudás és néhány csapattárs jó fejsége határozott meg. De hát ma már előbbre tart a tudomány, a személyzetist is hr-managernek hívják.

Fénykép? Az még nincs. Mezszám? Még az sincs, de a 24-es már beígérve. Magasság? Hoppá, nem csak nálunk trükköznek a mérettel. Mindenkit biztosíthatok, különösen a kosaras ismerősöket, hogy Laura 5'9-et írt a személyi lapra. Igen, a rosterről írok. Feltöltötték a Tritonok női kosárcsapatának 2016/17-es névsorát.

Mondjuk az is egy kicsit gyanús, hogy melyik edzés csoportba osztották be. De ennek van egy kis előzménye. Az edzőkkel történő első találkozás előtt gondos lábbeli válogatás zajlott. Nem, nem arról volt szó, hogy ortopéd cipőt vett volna erre az alkalomra a gyerkőc, de a lapos topánka egyből kiesett versenyből. A kényelmes, a magasságon kb. 3 centit segítő laza cipő nyerte a versenyt.

Akkor még Sanyi bácsi örökérvényű mondásából indultunk ki: lányok, ez a magas emberek sportja. Aztán ebből az lett, hogy a harmadik csoportba sorolták be. Vannak az irányítók, a mezőnyemberek, és a posztjátékosok. Most vakargatja is a fejét Laura az utóbbi miatt. Az edző azonban megnyugtatta, nem kell a palánk alatt vitézkednie. Más kérdés, hogy tényleg ő a 4. legmagasabb a csapatban.

Az első edzések alapján egy centerel (6'3), egy power forwarddal (5'11) és az ő cseréjükkel (5'11) vágnak majd neki az idénynek. Más kérdés, hogy a small forward poszt még kiadó. Tudjátok, amit itthon 3-4-esnek mondanak. Hát majd inkább lesz 3-as, mint 4-es az a támadó. Mert ugye Iván, akarom mondani Laura dob kosár, hogy a nagy kedvenc filmklasszikusát idézzem.

Ui: Egy kis láb-incs-centiméter átváltó.

6 nap St. Louisban. Ilyen is, meg olyan is. A második kosárlabdás év helyszíne.

Sok, mert bár már európai értelemben vett nagyvárosról van szó, de a belváros nevezetességei fél nap alatt megnézhetők. Kevés, mert 4 hónapra megint Amerikában hagytuk Laurát.

Sok, mert ennyi idő alatt bőven bejárható a 16 ezer fős UMSL-kampusz. Kevés, mert a csapat első edzéseit már nem láthattuk.

Sok, mert két nap alatt kiismertem magam a legszükségesebb dolgokat árusító szupermarketek kavalkádjában. Kevés, mert a helyi baseball-sztárcsapat, a Cardinals pont idegenben játszott a hétvégén. Szurkolni azonban lehetett a csapat impozáns sörözőjében.

Sok, mert egy reptéri hotelben kevés szórakoztató van még akkor is, ha azt Hiltonnak hívják. Kevés, mert egy ajánlott gyorskajáldára, mint amerikai nevezetességre, már nem jutott idő.

Sok, mert az 5. napon már egy kicsit ciki volt felmenni Laura apartmanjába a csaparttársak viháncolása miatt. Kevés, mert azért jó volt látni, hogy milyen felszabadultan fecseg az új társakkal.

Sok, mert azért a helyi metró olykor gettón, máskor pazar épületek között átvezető útvonalára elég egyszer rácsodálkozni. Kevés, mert a reptérre is kivivő szerelvény UMSL-megállójában azért pár könnycsepp megjelent a lányok szemében a búcsúzáskor.

Sok vagy kevés? Egy biztos már csak 71-et kell aludni az első game day-ig. November 5-én feldobják a labdát, kezdődik az éjszakázás. Sok szerencsét Laura az új csapatban, az új egyetemen!

Holnap, azaz kedd hajnalban már nem nagyon lesz időm pötyögni. 24 óra múlva úton leszünk Amerika felé. A Facebook, a mindenre figyelő modern Nagy Testvér, is figyelmeztett erre. Egy évvel ezelőtt ilyenkor már kint voltunk. Kalandra éhesen.

Akkor Stamping Groundról keletre vettük az irányt, Charleston felé, egy évvel később, most szerdán, nyugatra tartunk majd. Irány St. Louis!

A város, amelybe Old Shatterhand belovagol meglátogatni a fegyverkovácsot, Mr. Henryt. Talán egy bekezdés sincs ez a rész a négy könyvből álló Winnetou-ban, mégis eszembe jut gyerekkorom kedvenc regénye.

Laura is újratölti a karabélyt, a 25 lövetűt. Új város, új csapat, új elvárások és lényegében megint újonc. Hat napon át ismerkedünk majd az új környezettel. A hetediken pedig haza jövünk, hogy fél évig megint távolról szerethessük.

Mozgalmas nyara volt. Szicília, Balaton (egy kis munka), Sziget, új és elmélyülő régi barátságok. Három hónap az "olyan mintha volna" országban, miközben azért napi beszélgetések Jillel, az amerikai barátnővel.

Felnőtt lány lett az elmúlt évben. A második amerikai évében pedig léphet egy nagyot az önállóság felé. A 24-es (nem, nem a 12-es, mint eddig hittem) mezt már gondolom készítik az új öltözőben. Ideje itt is beköszönni!

Kiírták a novemberben kezdődő szezon meccseit az UMSL női kosárcsapatának honlapjára. 30 meccset nevesítve, a többi annak függvényében, hogy sikerül-e továbbjutni a konferencia (bajnokság) rájátszásában.

Amit mindenképpen tudni érdemes

• Legmesszebbre Wisconsinba utaznak a lányok, 5 óra és 22 perc a maps szerint.
• Három divízió I-es csapattal mérkőznek meg. Közülük kettőnek negatív, de az egyiknek pozitív mérlege van.
• Az egyik divízió I-es csapatnál magyar ismerős is van. Pontosabban egy focista srác a Kölcseyből, és ugye Kansasban lesz a meccs.
• Egy Puerto Rico-i csapat is érkezik. Neve még nincs, de az országát képviselő, túl rossz nem lehet.
• Február 28-án lesz a legfontosabb derbi, a konferencia rájátszásának kezdete. Onnantól egyenes kiesés rendszerben mennek tovább.

Ennyit előljáróban, megyek érte a Csatába, egy hete ott edz.

A rózsaszín cipő már a szokásos helyén szárad, szellőzik. Ez most már így természetes. Hangolunk az új szezonra. Igaz, ahhoz még 8000 kilométert kell utaznunk.

A Nők Lapja Cafe után még a Középsuli is lehúzott egy bőrt a hirtelen jött népszerűségről. Kissé hatásvadász címet adtak, de sebaj, Lorka mosolyogva fogadja ezeket.

Nem csak lélekben, de a gyakorlatban is készül Amerikára. Ma fejeztük be azt a 3 hetes programot, amelyben 10 konditerem és 8 duna-parti futás szerepelt.

Vasárnap irány Sopron, reményeink kiszurkolandó az u18-as lányoknak a vb-szereplést. Aztán hétfőtől vissza a Csatába. Egy hét felkészülés Krisztával. Utána már csak 10 nap marad és irány Lexington, majd St Louis.

Apropó St. Louis. Megküldték a szobabeosztást. Hasonló apartmanban lakik majd, mint Charlestonban. Egy apartman, 4 hálóval és két fürdőszobával. Még sophomore-nak számít, így a két hálószobás apartman kiváltsága nem jár. Majd a szezon után megvizsgáljuk ezt a kérdést, mert az ilyen szállás elosztáskor az eredményesség is szokott számítani.

A Nők Lapja Café címlapján szerepelni, méghozzá a topsztoriként, azért nem piskóta. Ez ugyan nem újságírós megfogalmazás, de most az apai büszkeség elnyomja a szakmai énemet.

Nyugi kedves apuka, nyugi! A lány aranyos, kedves, jól sportol és ami a nagybetűs életet illeti, nos ott is egyre sikeresebb. Megérdemli az NLC nyitóoldalát. (Majd a Startlapét is, de ez már tényleg csak hab a tortán.)

A cosmós feelingű interjúban egyébként szó van álmokról, akadályokról, elszántságról, tettekről, az amerikai életről, a feketék-fehérek együttéléséről. És persze sportról, amely Laurát Amerikába repítette.

Te nem is vagy fehér, te külföldi vagy - egy jellemző mondat a cikkből, amely rávilágít a világ amerikai összetettségére is. Arra, hogy miért köztük lelt igaz barátokra Laura és bár a fehérek nagyon kedvesek, de barátsággal ritkán ajándékozzák meg a messziről jövőt.

Aki pedig a sportra, a kosárlabdára kíváncsi? Lorka másodévesen lényegében újra újonc (nem az, a valóságban is sophomore), hiszen másik csapatban játszik majd. A várokozás önbizalommal teli kétsége is benne van az interjúban. Tudom, mert már párszor elolvastam az elmúlt 20 percben. Köszi Szarka Nóra, köszi NLC!

A végére pedig egy bónuszvideó:

Csak úgy röpködnek az emailek Csillaghegy és St. Louis között. Lorka sorra kapja a hasznos, fontos, elintézendő, figyelmes leveleket. Ezek egy része nekünk is szól, de ennyire még ne szaladjunk előre!

Küldtek két cipőt, pontosabban a fotójukat. Tessék választani jeligére. Az egyik, ha jól értettem a gyerkőcöt, akkor egy Kobe-modell. Ez volna az:

A másik magas szárú és itthon még nem lehet kapni. Ezt onnan tudom, hogy azonnal irány volt a Rapcity, próbálni kellett, volna. Így most nagy a dilemma, amelyet hétvégéig fel kell oldani.

Vérére is kíváncsiak

Aztán intézni kell egy fura vérvizsgálatot is. Itthon ezt csak külön kérésre végzik el, annyira ritka az ezzel kapcsolatos betegség. Valami sarlóstest van a dologban. 

Csalogatnak St. Louisba

Ami viszont kedves figyelmesség, hogy kaptunk egy megformázott levelet, amely St. Louis nevezetességeit mutatja be.

Ez már nekünk is szólt. Mint ahogy az is, hogy miután megtudták, Laura nem egyedül érkezik a városba már "igen nagy kedvezményt adó" szállást is rezerválnak nekünk. A helyi Hiltont üzemeltető cég ugyanis szerződésben áll az egyetemmel. No meglátom én azt a kedvező ajánlatot! Az már egy másik kérdés, hogy a Hilton odakint üzemeltet viszonylag olcsó szállodákat is.

Keményen edzünk

A Tritonok új 12-e közben itthon készül. Keményen tolja a futást és a kondit. 

Na ezt a gyakorlatot még nem merem bevállalni, de már én is túl vagyok a 10. edzésen. Bár készült erről is kép, azt még a számítógép winchestere őrzi. A apabálna ugyanis sportos fogyókúrán van, hiszen hosszú az út St. Louisig, és kemények a repülők ülései a turistaosztályon. Kihagynám a 9 óra szenvedést!

Levelet hozott a posta. Na jó, nem a posta, hanem az iMessage. Ajándék volt benne. Egy videó, amelyet Laura új edzője küldött. Kedves figyelmesség.

Jobb vagy sem a WVSU-nál a UMSL? Ezt elemzem már-már tudományos alapossággal. Szigorúan pontozva minden képkockát, gesztust, életérzést. A videós ajándék alapból egy pontot jelent, amelyet a végén írunk jóvá.

Csarnok és parketta

A WVSU terme alig fél évvel Laura érkezése előtt készült el. Remek, 1500 férőhelyes csarnok, gyönyörű parkettával, multifunkcionális, kihúzható lelátókkal, hatalmas kivetítővel.

Az UMSL-videóban egy kockát látunk. A parketta szép, a terem hatalmas, 4700 fős, kihúzható lelátók itt is vannak, de nem székek, hanem padok. A parketta felfestése azonban régies, a középen lógó, négyoldalas eredményjelző 14 éves, azaz mindent látni rajta, de úgy tűnik, hogy videó vetítésére nem alkalmas, ez a bemutatásnál csökkenti a show erejét.

Bár szívem szerint döntetlenre hoznám ki az első kört, de objektíven nézve, tekintve, hogy női meccsekre 400-600 néző látogat el, ez egy pont a WVSU termének. 0-1

Konditerem

Na ezen kevés elemzendő van. Hatalmas felszereltség, széles választékú "kínzó eszközök". A WVSU-nál sem volt gond ezzel, de a Tritonok arzenálja erősebb. Egy pont a középnyugatiaknak. 1-1

Öltöző

Charlestonban ugye új termet kaptak a játékosok. Ehhez remek öltöző is dukált, a legújabb divat szerinti. Kör alakú.

St. Louisban szűkebbnek látszik a szekrény és az ülőke is kicsi volna nekem, régiesebb is az egész elrendezés. Ismét a WVSU vezet. 1-2

Öreg épületek a campuson

Lorka nem kedveli a régies épületeket, szerinte az öregség illata árad belőlük. (Sebaj, idővel másképp gondolja majd, de most ez van.) A könyvtár a 90-es évekből származhat, az oktatási központ viszont 100 évnél is idősebb, olyan klasszikus, egyetemi feelinget árasztó. Pont ilyenek voltak West-Virginiában is. Ez bizony döntetlen. 2-3

Tanulói társalgó

Hoppá, kezd kijönni a nagyobb város, nagyobb egyetem, több pénz és fokozottabb figyelmesség. A társalgó a fotó alapján pazar, akár egy kellemes butikhotel hallja. A WVSU-nál is új épület volt, de az egy tiszta, de puritán kétcsillagos hotelnek felelt inkább meg. 3-3.

Medence a campuson

Kell ezt magyarázni? Ok, nem itt készül Michael Phelps, de még napozóágyak is vannak. Jár a pont a Tritonoknak. 4-3.

Kollégium, avagy a dorm

Bár ez is új volt a Mérges darazsaknál, ha a Tritonok képei nem hazudnak, akkor ez ízlésesebb, kulturáltabb, barátságosabb. Bevallom az egyik új kérőt azért is utasítatta el Laura (ebben egyetértettem vele), mert kétágyas, már-már a szocialista koleszok világára emlékeztető szállást kínáltak. Újabb pont St. Louisnak. 5-3.

Kegyelemdöfés

Tudnak ezek a St. Louis-i fiúk, ha akarnak. A vadonatúj szabadidőközpont lélegzetelállító. Mint egy wellnessközpont. Keringetős belső medence, több szintes konditerem és egy hatalmas, keresztpályás kosárlabdaterem. Láthatóan ezt bárki használhatja, de gondolom nem véletlenül szerepel az ajándék videóban. 6-3.

Még nincs vége

Az amerikai egyetemi épületek fontos helyszíne a hallgatói központ. Itt található általában az egyetemi bolt (tankönyvek, sportfelszerelések, ajándékok), az étterem, de legalábbis gyorskaja-elárusító, társalgó, egyszóval minden. Charlestonban ez igen szerény volt, olyan kisvárosias. Még a helloweenkor is csak ekkora felhajtásra futotta.

A Tritonoké lenyűgöző, a mozgólépcső csak a nagyságát mutatja. Lorka kedveli, ha van tér, választék, kicsit olyan plázás az egész, de számára éppen ez a komfortos. A pont nem kérdés, hogy hová kerül. 7-3, de jár az eléjén beharangozott kedvességi pluszpont is, így 8-3 a vége.

Összegzés

Laura, amikor az új ajánlatok között válogatott, a sportkerrierje mellett az "érezd jól magad" faktort is figyelembe vette. Megértem,

ha valaki 8000 km-re költözik a családjától, otthonától, az ne csak  a parketta csiszolását vegye alaposan górcső alá.

Amerikában, ezen szinten, ugyanis mindenütt jóval a magyar átlag feletti a létesítményhelyzet. Lehet kukacoskodni, hogy talán az öltözőszekrény nem számkódos, de ez olyan, mint amikor a női vásárló a szín alapján dönt a Volvo és a BMW-dzsip között.

Augusztus 16-tól újabb 9 hónap Amerika következik. A nagyobb város, az erősebbnek látszó csapat, a nyüzsgőbb egyetemi élet a nagyvárosi létben nevelkedett lányomat St. Louis felé terelte.

Megértem és támogatom ebben.

Arról már nem is beszélve, hogy karácsonykor lesz egy hét szabadideje. Idén, azt hiszem, ismét lesz fenyőfa a nappaliban!

Olybá tűnhet, hogy a blog nyári álmot aludt. Erről szó sincs, csupán élvezzük az itthoni életet. Ahogy Zsuzsa asszony mondta, minden percét élvezem, még azt is, amikor alszik. 

Július 4-től azonban elkezdtük a felkészülést az új szezonra, az új csapatra.

A többes szám indokolt. Bár a futásban (elipszis tréner van helyette) nem veszek részt, de vettem kondibérletet és minden nap irány a súlyzók világa. Akkor is, amikor a Lorkának futás van.

Jó volna beleférni augusztus 16-án ezekbe az egyre szűkebbre szabott repülőgépszékekbe. A legutóbbi út ebből a szempontból rémálom volt.

Még 4 hét itthon, aztán újra Amerika. Kicsit mintha most mennénk először. A régi barátok már másutt, a benne feltétlenül bízó Smith edző helyett Vaughn edzővel ismerkedünk majd augusztusban. Apropó ismerkedés. Sosem feledem, amikor egy éve beléptünk a WVSU edzői szobájába. Ott ült melegítőben egy amerikai Sanyi bácsi. Nézegettük egymást. Az idősebb mester először látta azt a lányt, akit nem kis bátorsággal, 7600 km távolságból választott ki. Óvatos szavak a 30 év alatt összejött trófeák árnyékában, hogy aztán 8 hónappal később meglegyen az Év újonca cím. Thanks again coach Smith!

Augusztus 16-tól azonban a Nyugat kapujának egyik menő egyetemének csapata, az UMSL lesz az új otthon. Nekik kell dicsőséget szerezni a billentős csellel, az ellenfél bordái közé beerőszakolt vállal, a libbenő copfos tempókkal és az európai távolságú hármasokkal. Gyerünk lányom, meglesz, már most készülök a 7 órás időeltolódásra, az éjszakai meccsekre. Elvégre ki a fene akar aludni, ha új 12-ese van a Tritonoknak!

Milyen az a westernakcentus, hogyan fogadnak egy európait, mitől sikeres egy magyar női kosárlabdázó Amerikában? 10 perces interjút adott Laura a Digisport reggeli műsorában. A Reggeli Startban Csisztu Zsuzsa vendége volt.

Felszínes Amerika, az Év újonca, kollégiumi élet, kultúrsokk és persze a kosárlabda finomsága Lorka sikerei apropóján. Ragozhatnám, de érdemes megnézni a kellemes hangulatú beszélgetést, amelyben elmagyarázzák, hogy miért is hagyja ott a WVSU-t és mit vár az új helyen.

Jöjjenek az átigazolás kulisszatitkai és a tanulás amerikai rejtelmei.

Laura egyébként augusztus 16-én indul vissza a Tritonokhoz. Új város, új környezet, kevésbé "jó pofi" emberek, de erősebbnek tűnik a csapat.

Az NCAA szabályai szerint Lorka nem léphet pályára más csapat színeiben, mint ahová szerződött. Edzeni, mozogni, erősíteni persze lehet, de még egy B33-as meccsen sem játszhat. Ez van.

Kosárlabdapótlóként szombaton elmentünk az NKE - PINKK visszavágóra.

Az NB I/B-ben a 13. helyért játszottak a csapatok.

A pécsiek az első meccset nagyon sok ponttal nyerték, így Glavinics Gyuri, (Jucus papája) nem hívott meg a derbire, mondván nagy égést minek mutogatni. Tévedett.

Az NKE remek játékkal, 5 ponttal legyőzte a 3 NB I-es játékossal (Mojzes, Nagy, Sánta) felálló PINKK-et.

A volt csapattárs, Jucus, hatalmasat játszott.

Négy triplát biztosan dobott és a végén is volt egy 2+1-es akciója, amely a győzelmet jelentette az NKE-nak. Összesen 20 pont felett termelhetett.

A szintén volt csatás Vanda is fontos triplákat vágott

és az utolsó percben pont azt a büntetőt értékesítette, amely a győzelemhez elengedhetetlen volt.

A mérkőzés után egy kis élménybeszámoló itthonról és Amerikáról. Hazafelé azon gondolkodtam, hogy a két lány megállná-e a helyét Amerikában. A legtöbb csapatban ugyanis van egy hárompontost dobó játékos. Csak erre "tartják" őket. Mint a kéziben a 7-est dobókat. Így aztán vagy 30 percet játszanak vagy csak 3-at. Minden az ellenfél taktikájától függ.

Most illene valami poénosat írni a végére, de hirtelen csak annyi jut az eszembe, hogy jó volt látni őket. És ez sem kis csattanó!

Bár a lány már 4 napja itthon van, zajlik körülötte a kosárlabdaélet. Történt ugyanis, hogy a volt egyeteme egyrészt megküldte az iskolai ereményét. Jelessel (3,6-tal) végzett, azaz maradhatott volna a honors-pragramban. Ez komoly tanulmányi elismerés, de csússzunk át a kosárlabdára.

Az egyetem atlétikai vezetője kiküldte az internetre Lorka átigazolási dokumentumát. Hogy hová, az nem világos, de röpke 6 óra alatt 6 egyetem jelentkezett, hogy akkor beszélgessenek. Sőt, volt amelyik ennél sokkal, de tényleg sokkal többet írt.

Nagyvonalúan tekintsünk el attól, hogy volt olyan csapat, amely a ősztől újra szeretné építené magát és ehhez kellett volna Lorka. Az ő érdeklődésük is jól esett, de egy, azaz egy...

Azért egy kicsit fáj a szívünk.

Pont az, amelyik azonnali találkozót kért, egyetemi bemutatót ígért, fényes múltat és jövőt vázolt, miközben szívmelengető szavakkal magasztalta Lorka videóját.

Az Ashland Egyetemről van szó. Egy bajnokcsapatról.

Hm, a többiért nem (pedig volt közte bajnoki középdöntőt játszó is), de ezekért fáj a szívem - mondta Laura.

Velük biztosan nyertünk volna, és egy bajnoki gyűrű szépen csillogott volna az ujjamon.

Tény, bivalyerős gárdáról van szó. Hatalmas sportmúlltal és jelennel. Ashland amúgy egy kisváros Columbustól vagy egy órára. Jill, a barátnő szerint ide járni minden ohioi középiskolás álma, mert nem csak a sport, de tanulás területén is kiemelkődőek.

Sebaj, örülünk annak, hogy nem hiába volt az előző szezon jó játéka. Mások is értékelték ezt, ami egy elfogult szülő lelkének nagy megnyugvás.

Augusztustól arccal Saint Louis felé. Az összes papír ott van, a tanulmányi is. Az edzőik pedig tényleg dörzsölhetik a kezüket, a sok friss kérőről értesülve, jó vásárt csináltak.

Így, a novemberben kezdődő szezonban, a Tritonokat kell győzelemre vezetni a bajnoki gyűrűt óhajtó Lorkának. Saint Louis ráadásul jó helynek tűnik.

Kilenc hónap nagy idő. Kit kap vissza az ember, ha egyáltalán visszakapja azt, akit elengedett. Ezek a gondolatok kavarogtak a fejemben, amikor a Ferihegyen vártuk haza Lorkát.

Az elmúlt 24 órában ismét barátságot kötöttem a Flightradarral, előtte megtanultuk, hogy Amerikából túlsúlyos csomagot feladni egy második repülőjeggyel ér fel, de mit számított ez. Csak jöjjön. És megérkezett.

Persze jött ajándék is a papának. Oly jellemzők. A legismertebb csoki és a fiatalkort idéző habkönnyű kosaras mez. Hoppá, 2 centi helyett, lehet, hogy 3-mat emelkedem majd.

Itthon van és őt kaptuk vissza. Pedig voltak más jelek is, de azok most huss, eltűntek. Eszik, iszik, alszik, vezet, cserfeskedik, utasít, nőciskedik.

Bableves, Cappy, tévés alvás, edzőlátogatás, autóvezetés (váltós), programmegbeszélés a volt kosaras társakkal.

Három hónapot lesz itthon, hogy utána, immáron új helyen, folytassa amerikai karrierjét. Oda megy vissza, ahová sokan vágynak, de ahol mindenért meg kell dolgozni. Gyereknek és (itthon) a szülőknek egyaránt.

UMSL - szokom az új rövidítést a WVSU után. Lorka is barátkozik az új hellyel, Saint Louis-zal és annak 16 ezres egyetemével. Még csak gondolatban, hiszen a Szörényi-család sosem járt a vadnyugat kapujában.

Egy dokumentum azonban már megérkezett. A nyári felkészülési füzet. Mit füzet, szinte könyv. Tucatnyi oldalon sorolják a gyakorlatokat, amelyet 16 hét alatt naponta végre kell hajtani. Ha jól értem dobás, dobás és dobás. Olykor napi (vagy heti?) 250. Ha az előbbiről van szó, akkor az nagyon kemény.

Laura már Stamping Groundon van. Pénteken indult el 19 éves Camryjával Marciáékhoz. Ügyesen levezetve a majd 300 kilométeres távot. Előtte való este kis könnyes közös vacsora a maradó és végleg elmenő társakkal. Kicsi kétely, hogy jól döntött-e. Mert "olyan aranyos kis egyetem volt ez". Ez már olyan magyaroszágos Laura volt.

Hétfőn 14 órakor pedig jön egy újabb kaland. 9 hónap után Budapest felé veszi az irányt, hogy kedden megérkezzen. Visszakapjuk a lányunkat, vagy inkább egy megedzett felnőtt nőt? Azt hiszem, hogy az utóbbit, de ettől izgi a dolog.

Bevallom szoktam nézegetni Lorka Facebook-oldalát. Erről persze Zuckenbergék gondoskodnak, hiszen algoritmusaik gyakran képembe tolják posztjait. Például ezt a kvízt is, amelyet Laura is kitöltött.

Mit ad isten a kosárlabdázó jött ki. Mondjuk nekem is, pedig az elején nem Curryt jelöltem meg. Gondolom a készítők a vízilabdának nem sok esélyt adtak, másodiknak viszont nekem jó lesz. A gyerkőcnek azonban még pár évig az első.

Még két hét. Május 17-én a reményem szerint ilyenkor útban leszünk a reptér felé. Jön haza Lorka. Büszke vagyok rád lányom!

Ez ugyan foci, de az egyik legszebb sporthimnusz is egyben.

You'll Never Walk Alone

Ha viharon sétálsz keresztül,

Emeld fel a fejed,

És ne félj a sötétségtől.

A vihar végén

Ott az aranyló ég,

És egy pacsirta édes ezüst dala.

Menj tovább, át szeleken

Menj tovább, át az esőn,

Akkor is, ha álmaid elvettetnek és tovaszállnak...

Menj tovább, menj tovább reménnyel a szívedben,

És sohasem leszel egyedül,

Sohasem leszel egyedül!

Menj tovább, menj tovább reménnyel a szívedben,

És sohasem leszel egyedül...

Sohasem leszel egyedül!

Ha nincs fájdalom, akkor nincs előrelépés. Ha nincs egy jó sportanya, akkor nincs boldogság. A pályán és azon kívül. Anyák napja előtt ki az a sportszülő, aki nem könnyezi meg, ezerrel bízva gyermekében, az alábbi filmet.

Az apák pedig ott állnak szorosan az anyák mellett, hogy mindent megadjanak lányuk boldogságáért. A pályán, a tanulásban, az életben.

A Missisippi mentén új élet, új karrier kezdődhet. Várjuk, hogy Tom Sawyer hazájában Lorka új kalandokba keveredjék. Ezeket ugyan nem egy tutajon, hanem sportcsarnokokban élheti majd át, de a modernkori Indián Joe-k most is lesben állnak. Készen arra, hogy ellopják az aranyat, a boldogságot.

Okozhatnak fájdalmat, de mint tudjuk csak azért, hogy legyőzzük őket. Gyerünk Lorka, csináld meg!

Mr. Henry és Saint Louis. Old Shatterhand oda igyekezett az Old Death című regényben. Mármint a fegyverkovácshoz, aki a legendás 25 lövetű karabélyt készítette a híres vadásznak. Gyermekkori emlékek, 10 évesen sokszor próbáltam elképzelni a várost, a széles Mississippi partján Karl May Winnetou-ját olvasva.

A Vadnyugat kapuját.

Bújtam a térképeket, fejemben elhelyezendő regényhőseim kalandjainak helyszínét. Most lehet, hogy újra aktuális lesz a dolog.

Semmit nem elkiabálva, azonban túl néhány bíztatót tárgyaláson, elképzelhető, hogy Lorka ebbe, a papíron 300 ezres városba teszi át székhelyét.

Hívják erősen, és hajlandóság is van rá.

A WVSU-n egyértelművé vált, hogy nagy átalakítások jönnek a csapatnál. Három lányt is elküldtek, új játékstílust akarnak meghonosítani, az érkező edző pedig bár sajnalja, de elengedné Laurát. A kölcsönös tisztelet mellett vagy ellenére nem találták meg a közös hangot.

A MEC-be nem mehet

Fájó szívvel, de elengedné, azt azonban kikötötte, hogy az eddigi ligájába nem igazolhat, pedig az ezüstérmes Wheeling Jesuit is érdeklődött iránta. Persze az új edző, aki Glennville-ből érkezett, még emlékszik arra a meccsre, amikor Lorka 33 pontot rámolt be a gyűrűjükbe. Hasonlót remélnek az esetleges új csapatnál, a Tritonsnál is.

Kell egy gólvágó

Annyi már kiderült a vezető edzővel történő első beszélgetésből, hogy nagy szükségük van (kinek ne volna) egy minden helyzetből dobni akaró és tudó játékosra. A MEC év újonca cím és a liga második csapatának tagsága úgy tűnik megfelelő ajánlólevél. A küldött videóról már nem is beszélve.

Még bő 3 hét van hátra az első amerikai tanévből. Felpörögtek tehát az esemény sportvonalon és a tanulmányokra is oda kell figyelni. Miközben apa szülinapjáról sem feledkezett meg.

Felnőttes ajándék, a könny is kicsordult a szememből. Köszi Lorka, tárgyalj ügyesen, itthonról segítünk, Krisztáékkal pedig majd itthon készülhetsz az új csapathoz! Good luck, az öreg vadász kései örökösei már várják az új shootert!

Magyarországon forrnak az indulatok az úszók szövetségi kapitányának 55 évvel ezelőtti erőszakolási ügye miatt. A közösségi oldalakon sokan, tényleg sokan, az élsportot szitokszóként használják, szörnyűlködve beszélnek a benne élőkről. Árnyalom egy kicsit a képet.

Lépjünk egy kicsit távolabb az alaphírtől, az 55 évvel ezelőtti erőszaktól. Akkor és ott élsportolók egy nem élsportoló lányt támadtak meg. Börtönt kaptak érte, helyesen. Ennek azonban közvetlenül nincs köze ahhoz, hogy hogyan születnek az olimpiai bajnokok.

Nézzék meg Hosszú Katinkát!

Katinka jól felfogott marketingértéke miatt szinte minden nap mosolygós vagy kemény munkában megfáradt képeket posztol magáról. Élvezi, máskor pedig érti, hogy mit és miért csinál. Olimpiai bajnok akar lenni (hoppá, dicsőség Magyarországnak) és ebből üzeletileg is sikeresen akar kijönni.

Az élsportoló gyerek más. Más, mint a többség.

Saját példánkon tudom, hogy mi, élsportoló család, mások vagyunk. Egyrészt, szinte minden sportágban 12-14 éves kor körül kiderül, hogy fejben és lélekben is alkalmas-e valaki élsportolónak. Ha neki nyűg a heti 12-13 edzés, a bentlakásos akadémiai rendszer, az érted haragszom, a civilek számára durva edzői hang, akkor felhagy a sportolással. Bármilyen tehetséges is fizikailag. Semmi baj! Ez a zongaraművész-jelöltekkel vagy az általánosban mindig ötös éltanulókkal is megesik. Ha marad, akkor kemény, de

a többségének boldog élet jön, amelyben egy-egy sportági siker bőven ellensúlyozza a plázázást, videójátékozást, vagy a néptáncszakkört.

A szülőkkel közös élményei lesznek egy 4 napos országos döntő alatt. Reggelente megsimogatja kedvenc érmeit, amelyekre az osztálytársak amúgy szent áhitattal néznek. Sőt, sportsikerei segítenek abban, hogy pl. Amerikában tanulhasson.

Az élsport ugyanis lehet eszköz is egy sikeres felnőtt élet felé, nem csupán cél.

Örülök, hogy a lányom élsportoló.

Boldog vagyok, hogy Lorkának közös élményei vannak velem és a mamájával, örülök, hogy az edzések, a versenyek, rendet teremtettek az életében, örülök, hogy barátai lettek a sport által, örülök, hogy a sérülések megtanították keménynek és elszántnak lenni, és nem utolsó sorban örülök, hogy sikerei vannak. Plusz remélem, hogy az esetleges nehézségein is átsegíti a sport. Van ugyanis valami, amihez vissza lehet nyúlni, ha megbillen a talaj. A sport, és benne az élsport ugyanis nemes dolog.  Kár volna pellengérre állítani!

Szorenyi Named MEC Freshman of the Year.

wvsuyellowjackets.com

Istenkirály voltam papa. Jó ezt hallani még akkor is, ha csupán egy edzésről van, pontosabban volt szó. A lényeg, hogy beindultak a gyakorlások a WVSU-n. Lorka kapkodva és kissé szófukaran mesél az új mesterről és annak módszereiről.

Újra edzés

Kiscsoportokban gyakorolnak, hiszen csapatedzésről a szezon utáni időszakban nem lehet szó. Futás, erősítés, speciális dobásgyakorlatok szerepelnek a menüben. Az utóbbiak között volt egy érdekes.

Plusz/mínusz és a hármasok

Hármasok a körív 5 pontjáról. Alapvonaltól, 60 fokról és középről. 11 pontról indulnak és 21-et kell elérni. Ha nem dobod be, akkor mínusz 2 pont, ha bemegy, akkor plusz kettő. Két ötös csoportban csinálták, és Laura elsőként végzett a sajátjában. Volt azonban olyan is, aki lenullázta magát. Mondjuk ez nem nagy dicsőség.

Az erőnlét is fontos

100 felülés, 100 fekvőtámasz, 100 felhúzódzkodás és így tovább. Saci és Panka valószínáleg nagyon élveznék a gyakorlatokat, de Lorka is helyt állt, sőt a fekvőtámaszban az elsők között volt. Köszi Kriszta! A húzodzkodás inkábba fiúk sajátja, de ott Amerikában a lányoknak is (némi könnyítéssel) meg kell küzdeniük ezzel az erősítőelemmel.

Hajnali futás

Biztos annak is van valamilyen sportélettani oka, hogy az edzők szeretnek reggel 6-ra futóedzést előírni. Kérdésemre, hogy ez hogy ment, sommás válasz jött.

Láttál már reggel 6-kor ébredni?

Valóban nem volt értelme további kérdésnek. Hacsak a hogyan továbbról nem. A Freshman of the Year elismerés tulajdonosa ugyanis kapós tud lenni. De ez már egy másik történet, ha egyáltalán lesz ilyen sztori.

Úgy volt, hogy már ezen a héten elkezdik a tavaszi alapozó edzéseket, de ez valamiért nem így történt. Lorka is csak rángatja virtuális vállát kérdésünkre. Ő sem tudja, hogy mi a helyzet. Mindenesetre döccenővel indul az új edzővel a közös munka, hiszen korábban másról volt szó.

Érződik a feszültség a hangjában. Leválás a szülőkről, nem várt gondok, bizonytalanság a sport körül, megannyi megoldható szituáció, de egyedül szokatlan lehet. Még függni anyáék érzelmi és anyagi biztonságától, de már új utakat taposni.

Miközben az "amíg az én kenyeremet eszed" kijelentés 35 évre visszagondolt bornírtságával küzdöm, szeretném jó életpályán tudni Lorkát. Megkímélni a kudarcoktól úgy, hogy tudom, pofára esések nélkül végzetes védőburok övezheti. 

Nem vagyunk könnyű helyzetben. Sem ő, sem én. És hát ő biztosan fontosabb. A kérdés már csak az, hogy én ebben hogyan tudom segíteni őt. Újratanulom a felnőttéválást. Ez is egy kaland.

Túl van élete első amerikai egyetemi tavaszi szünetén a gyerkőc. Mit gyerkőc, nagy lány már. Panama Cityben, azaz Floridában járt csapattársaival. Belegondolva, ez az első önálló tengerparti nyaralása nélkülünk. Brühhh, de persze így természetes. És milyen vékony lett!

Ahogy Snapchat-videóit is nézem, pont elég annyit tudnom erről a 4 napról, amennyit ezek elárulnak. Anyámék sem hallottak túl sok mindent rólam 21 éves koromban, és ha csak a fele a fülükbe jutott volna a történéseknek, akkor mindenféle erkölcsi fertőről kezdhettek volna el beszélni.

De mi nem gondolunk bele (Zsuzsa asszony sem), így nekünk mindig is a mi pici lányunk lesz Laura. Amúgy meg egy 21 éves leány had éljen.

Az út előtt azonban még ezt a videót posztolta, hiányzik a városom címmel.

Nekünk pedig te hiányzol Lorka, de már csak 7 hét a viszontlátásig. Semmiség, hiszen 8 hónap, hopp, elillant.

A tavaszi szünet után kezdődik a felkészülés a jövő évi szezonra. Az új edzővel. A Glenville-ből érkező szakembert megkérdezték, hogy hasonló, rohanó, sokat cserélő stílusban játszanak-e majd a lányok, mint az ottaniak. Igen volt a válasz.

Ez egyelőre túl sok jót nem ígér, de

Lorka eddig tudott alkalmazkodni a külöböző trénerekhez.

Más kérdés, hogy egyszer volt gond. 2011-ben nehezen viselte a folyamatos cserélgetést, az itthon akkor felfedezett rotációt. Még megnyerték a kadetbajnokságot a Vasassal, aztán a lányok sipirceltek vissza az anyaegyesülethez, a Csata DSE-hez.

Charles Marshallnak amúgy remek játékoseredményei vannak. A Barea Egyetem kiemelkedő spílere volt. Ráadásul van olyan szülő, aki nagyon örült az érkezésének. Ward-mama kimondottan lelkesedett érte.

Lorka még nem találkozott vele, mert éppen órája volt a bemutatásnál. Ez a videó viszont önmagáért beszél.

Egyébként Charlestonban már tavasz van, gyönyörűek a fák és a virágok.

A lányok kedden indulnak Panama Citybe, az amerikai egyetemisták nyári vakációjánk ereszdelahajam napjaira. A papa pedig szinte tudni sem akar az ott történtekről, de ez persze csak a felszínes magabiztosság kivetülése, nagyon izgulok érte.

Május 16. Erre a napra szól Lorka repülőjegye haza. Miért írok erről? A lányok az egyik este kicsit elérzékenyültek. Simogatták egymás lelkét 7600 km távolságból.

Messzi van Charleston még akkor is, ha a közelgő tavaszi szünetben Panama City lesz a cél a csajszinak.

Ahol Robert de Niro Zach Efron nagypapájának szerepében, kissé prosztó módon, vadássza a dögös egyetemista csajokat.

Hát igen, így most kénytelenk leszünk megnézni az Origo kritikusa által nagyon lehúzott filmet. Feltérképezem a terepet, bár a filmelőzetes alapján ez egy kész erkölcsi fertő. Hja, hogy az 80-as évek elejének főiskolai bulijaira is jellemző volt az

igyunk, hogy fel ne ismerjenek

hangulat? Nyugalom kedves papa, nyugalom.

Mindazonáltal már én is várom a májust. A jövő hónapban lakásfelújítás (uhhh, micsoda felfordulás lesz), hogy megszépült, de mégis ismerős környezet fogadja a hazatérő nagy lányt.

A 18. évében járó Maszat kutya is bírja még, biológiai óráját talán Lorka nyarához igazítja. Hajrá hű kutyus!

Addig pedig még 2 hónap tanulás. Ráadásul az egyetemi honors-program is kötelez. Laura elejtett szavaiból azt veszem ki, hogy egyre jobban érzi, nem mindegy, milyen jegyeket kap az év végén.

Addig is kitartás, neki és magunknak egyaránt. Kedvéért még De Niro hülyeségeit is elviselem 104 percben.

Update: a film rémes, és ráadásul Floridában játszódik, igaz egy tavaszi szünetben. Hm, na jó, az egri bulik sem koszorúslány-menetek voltak.

Bő egy hét alatt megtalálták a WVSU új edzőjét. A Glenville-től érkezik. Váratlan, hiszen a bajnokság során hazai pályán legyőzött csapatról van szó. Ez még önmagában nem is volna érdekes, de

nagyon fura stílusban játszanak.

Támadásaikat 8-10 másodperc alatt fejezik be, és ami még szokatlanabb ezen a szinten, hogy

2-3 percenként sorokat cserélnek.

A lányok most kivárnak, hétfőn lesz a bemutatkozás. Addig én sem vagyok bölcsebb.

Mindenesetre egy kis visszatekintő Lorka legjobb pillanataiból. Íme:

Jelenleg nincs edzője a WVSU női kosárlabdacsapatának. Smith edzőt, és segítőjét is elküldték. Csütörtökön még együtt örültek Laurával a kapott díjnak, de péntek délután már szedniük kellett a sátorfájukat.

Sikeresebbek voltak a tavalyinál

Úgy tűnik, hogy nem a mérsékelt szereplés volt az ok. A csapat ugyanis előre lépett, 5 győzelemmel többet zsebeltek be, mint tavaly, igaz a rájátszás már nem volt sikeres.

Akkor most mi van?

Úgy tűnik pénzügyi visszaélés (is?) lehet a háttérben, de felelőtlenség volna bármi többet írni erről, hiszen Budapestről nem látom tisztán a helyzetet.

Három hét szünet

Egy biztos, a tavaszi szünetig amúgy sem lett volna edzés, azaz 3 hét pihit rendeltek el. Utána viszont már új edző jön. Ennek ismeretében különösen felértékelődik a csütörtökön átvett év újonca díj.

Szezon végi felkészülés

Bár Laurának még nincs tapasztalata róla, de Amerikában az a szokás, hogy a szezon után tartanak egy alapozást. Megfelelő erőnléti állapotban engedik el a nyári pihenőre a lányokat. Erre számíthatunk most is.

Egy rövid videó a tavalyi felkészülésről:

A kérdés már csak az, hogy férfi vagy női kínzómestere lesz áprilistól a mérges darazsaknak.

Az igazság akkor is fontos, ha nincs semmi értelme. Hát még milyen fontos, ha van. Bocs Rejtő Jenő, de kölcsön vettem egy klasszikust tőled. A gyerek ugyanis megkapta élete legkomolyabb elismérését. A kosárlabda őshazájában, az olimpiai címvédő otthonában.

Nagy szavak és nagy hasonlatok? Azok, de egy 7600 km-re lévő bajnokság legjobb újoncának jár kedvenc íróm mondata. Ilyen szép trófeát utoljára 2009-ben, Moszkvában, az U14-es FIBA-torna megnyerésekor láttam, igaz más kezében.

Hogyan és miért

Január elején Zsuzsa asszony a szokottnál is lelkesebben bújta a statisztikákat. Ez már csak azért is feltűnt, mert többnyire én szoktam előállni Lorka kapcsán meghökkentő számokkal.

- A gyerek meg fogja nyerni!

- Mit?

- Ő lesz az év újonca.

- Asszony, ne álmodozz, jól megy neki, de komoly ellenfelek vannak.

- Pedig díjat fog kapni!

Az anyai megérzés, amibe persze elég sok racionalitás is vegyült, végül bejött. Ugyan a fent idézett beszélgetés még folytatódott, hogy a csapat nem elég erős, különös egyéni képességeket is figyelembe vehetnek, meg lokálpatrióták ezek az amik, de Zsuzsa csak sejtelmesen mosolygott. Három nagy "ellenfélre" szűkítette a kört. Folyton az ő számaikat bújta és valóban, az alapszakasz végére, csupán az adatok alapján, volt esély a díjra.

Éjjel megszólalt a telefon

Kissé szokatlan időpontban, magyar idő szerint este 11 körül hívott bennünket Lorka. Átküldtem egy linket - súgta izgalommal átitatott hangon. És igen, a bajnokság hivatalos honlapján ez állt:

Az év újonca 2016-ban, Szörényi Laura.

Keveset aludtunk azon az estén.

Díjátadó a központi csarnokban

A tényleg gyönyörű trófeát aztán a MEC 8-as döntőjének nyitónapján adták át. Csapattársak, edzők kísérték el a ceremóniára.  Ne izgulj, menni fog ez is - súgták a többiek.

Mindig azt a bajnokságot kell megnyerni, ahová beneveztek - ezt szoktam mondani akkor, amikor valaki aziránt érdeklődik, hogy milyen rangú díjról, eseményről, bajnokságról van szó.

Az életben is így van, a kis feladatokat is jól kell elvégezni, hogy aztán a nagyok is sikerüljenek.

Lorka azonban mindjárt egy hatalmasat lépett. Egy amerikai bajnokságban az év újoncának lenni nem piskóta. Rangos elismerés.

Ezt beírják a nagykönyvekbe, a helyi sporttörténelem lesz belőle.

A számok ritkán hazudnak, most sem teszik

• Laura a szezon alatt, a felkészülési meccseket is beleszámítva 513 pontot szerzett csapatában, ezzel ő volt a legeredményesebb.
• Négyszer volt az egyetemén a hét játékosa
• Bekerült a szezon elején tartott torna válogatottjába
• Megkapta az all MEC academic honourt, ami magyarul a jó tanuló, jó sportoló elismerésnek felel meg
• Bekerült a MEC második csapatába egyedüli újoncként (ezt is feljegyzik az évkönyvek)
• Végül Freshman of the year, azaz az év újonca

A kérdés már csak az, hogy innen hova tovább. Nem tudok rá válaszolni. Ahhoz jobban kellene ismerni a helyi viszonyokat. Egy biztos, Amerika még mindig a lehetőségek hazája. Ha másra nem, akkor arra mindenképpen, hogy kapjon egy rendes diplomát, még 3 évig kellemes körülmények között sportoljon, majd 24 évesen minden a kezében legyen, ami egy felnőtt élet indításhoz kell. Legyen szó sportról, karrierről.

Ahogy a nagy író mondta volt:

Nem a végső siker a diadal, hanem az első.

(Ja, és addig is nagyon sok meccset szeretnék végig izgulni éjszakánként, mert engem ez baromira szórakoztat.)

A mérges darazsak nem tudták átlépni saját árnyékukat.

Hazai pályán estek ki a Wise ellen.

Attól a csapattól kaptak ki, akiket eddig kétszer is megvertek. 7 perccel a vége előtt még minden rendben volt, 8 ponttal vezettek, hogy utána ennyi idő alatt 25 pontot kapjanak és mindössze 7-et dobjanak.

Lorka 20 pontig jutott.

A csapat szempontjából ez mindegy. Ennyi volt az idei szezon. Nincs játék a charlestoni központi arénában, nincs meccs a tavalyi bajnok West Liberty ellen.

10. hely az alapszakaszban és kiesés már az első körben - ez volt a WVSU sorsa tavaly. Akkor a 7. helyezett Glennville ütötte el őket a 8-as döntőtől egy elég sima meccsen. A 10. hely okán ugyanis idegenben kellett játszani.

Reális álom a Elite Eight

Idén más a helyzet, 8. hely (jobbra számítottam) és ez a hazai pályát jelent az első körben.

Az ellenfél az az UVa-Wise lesz, akiket pont csütörtökön vertek meg idegenben 10 ponttal a mérges darazsak.

Laura azon a meccsen 31 pontot termelt.

Milyen erős a Wise?

Egy szóval? Verhető! Bővebben? Kellemetlen, viszonylag nagytestű centerekkel is rendelkező gárda. A pontjaikat azonban két kisebb játékos dobja. Az egyikük, Blair Harding 11. a pontlistán, 14,9-es átlaggal. Sőt, tavaly benne volt a konferencia első csapatában is.

A dobólistán Laura 16,2-es átlaggal a 7.

Győzelmeiket leginkább otthon szerzik, ez a meccs viszont Charlestonban, azaz nekik idegenben lesz. Nyerni idegenben csak az utolsó és az utolsó előtti helyezett ellen tudtak. A WVSU otthon, még tavaly, 26 ponttal nyert ellenük.

És utána?

Legyünk optimisták és induljunk ki abból, hogy nyerünk. Nos, akkor az országosan is rangsorolt, ligaelső jön, azaz a West Liberty. Csakhogy őket már legyőzték Lorkáék és az idegenbeli vereség is 10 ponton belül volt.

Ennyire azonban ne szaladjunk előre. Szerda hajnalban nem alszom, hiszen a mérkőzés a legjobb 8-ért magyar idő szerint hajnal 1-kor kezdődik. Már most remeg a gyomrom...

Reggel azt hittem, hogy megvan a 6. hely. Erre a 3. helyezett kikap az Urbanától egy sima meccsen, a WVSU pedig gyötrelmes játékon múlja alul önmagát a másik charlestoni egyetem ellen.

Lecsúsztak a 8. helyre.

Komolyan, az ellenfél 2 játékosból áll. Egy jó formában lévő Kiss Lenke megverte volna őket. Mindent elmond, hogy a csütörtökön remeklő irányítónk 17 kísérletéből 3 ment be.

Laura 14 pontig jutott

úgy, hogy a többiek úgy gondolták, majd ők elintézik a meccset. Mikor ez nem ment, akkor odatolták neki a labdát: van háta a támadásból 2 másodperc, próbáld meg megoldani.

Arról már nem is beszlve, hogy 3 pontos vezetésnél az egyik támadó lefejelte Lorkát. (Mondjuk a védekezés szép volt.) Ömlött a vér, padlófelmosás, azonnali csere. 3 perc után ugyan visszatérhetett, de ez alatt fordított az ellenfél.

Március elsején, kedden a Wise-zal játszanak a legjobb 8-ba jutásért.

Nyerhető a meccs, csak nem ilyen játékkal.

Nálunk esik a legtöbb pont egy mérkőzésen - ezzel szeret dicsekedni Lorka csapatának bajnoksága. A MEC-ben tényleg pontzuhatagos meccsek tömkelege található.

Rábukkantam egy statisztikai aloldalra, ahol meghökkentő szempontok alapján gyűjtötték össze az adatokat.

Egy mérkőzésen hány...

... pont esett. 41-re volt szükség a listavezetéshez. Lorka itt a 6. a Glenville-nek dobott 33 pontjával.

... sikeres tripla volt. 8-at két játékos is elért. A WVSU Rachel Ward révén, 7 tripla, ott van az élmezőnyben. Itt érdemes megemlíteni, hogy volt olyan játékos, aki 16-szor próbálkozhatot egy mérkőzésen.

... rádobás történt. Döbbenetes szám, a Glenville lányai 110-szer próbálkoztak a Chestnut Hill ellen.

... büntető ment be. Ezt a listát Laura vezeti, 16-tal. Megjegyzendő, hogy 17-szer állhatott a büntetővonalra, ami 94%-os teljesítmény. (Köszi Puskás Artúr.) Ha már a büntetőkről van szó, többen voltak 100%-osok egy meccsen. Lorka is köztük van egy 11/11-es stattal.

... faultot ítéletek egy csapat ellen. Nos, 31-et. Itt a WVSU szerencsére nem található meg.

A legrosszabbak

Természetesen azt is összegyűjtik, hogy ki a legbénább. Nos a legkevesebb pontot dobó csapat egy meccsen csak 37-et ért el. A legtöbb kapott pont pedig 117 volt. (Ez utóbbi úgy lehetséges, hogy egy nem konferencia meccsen verték el a Glenville-t). De meghökkentő az is, amelynek sajna a mérges darazsak voltak az elszenvedői, hogy 22 hárompontost kaptak egy meccsen.

Laura más érdekességei

Háromszor dobott legalább 30 pontot és 10-szer került 20 pont fölé. Az előbbivel holtversenyben második, az utóbbival hatodik.

Az alábbi videón éppen egy a 33-azást és a királyozást vegyítő versenyben dob 2+1-et az egyik edzésen.

Mindezeken a számokon még javíthat, hiszen ma, azaz szombaton rendezik az utolsó alapszakasz-fordulót. A realitás az, hogy a csapat marad a 6. helyen, ez hatalmas előrelépés a tavalyi 10. hely után, és a Wesleyennel játszik majd a legjobb 8 közé jutásért kedden.

Amúgy a részletes, akár órákon át böngészhető statisztikát itt találjátok.

31 pont Lorkának és létfontosságú győzelem idegenben a Wise ellen a mérges darazsaknak. Ezzel a sikerrel megvan, hogy a rájátszás első körében otthon játszik majd a WVSU. Az utolsó fordulóban dől el, hogy a 6., 7., vagy a 8. helyen végeznek az alapszakaszban.

A 8. hely szinte kizárt. Csak akkor következhet be, ha rosszul ismerem a versenykiírást és az egymás elleni eredményeket számolják pontegyenlőség esetén (százalékot számolnak, de ez mindegy).

Ami játszik, az a 6. vagy 7. hely

7. helyen akkor végezne a csapat, ha kikapnak a Charlestontól és a jelenleg 7. Urbana nyerni a listavezető West Liberty elle, ráadásul idegenben.

Minden más esetben megőrzik a 6. helyet. Ez pedig azt jelentené, hogy a bajnokság utolsó előtti helyezettjével kezdenék a rájátszást. Ami fontos, hogy hazai pályán.

Mi az esélyek?

Mondjuk a jelenleg 11. helyem álló Wesleyen nem rossz csapat annak ellenére, hogy 4 győzelmük van. Ott játszik a tavalyi év újonca, aki a szezon elején sérült volt, így sok nyerhető meccset elbuktak. 2016-ot nullla, azaz 0 győzelemmel kezdték.

A mérges darazsak kétszer is nyertek ellenük, idegenben 6, otthon 5 ponttal. Nem lenne sima a mérkőzés.

Ha a 7. helyről kezdenék a rájátszást, akkor a Shepherd jönne. Hm, otthon magabiztos 18 pontos győzelem volt, de idegenben fájóan széteső játékkal 13 pontos vereség. Kellemetlen ellenfél a Shepherd. Nem túl magasak, de futnak és kiméletlenül mennek előre. Ráadásul ismerik a WVSU gyenge pontját, azaz képesek zónázni.

Jön a charlestoni Fradi-Újpest

Egyelőre ennyi gyorsértékelésnek. Szombaton városi rangadó a másik egyetem csapatával. Az otthoni zakóért és a renoméért jó volna visszavágni.

Baromi gyenge voltam matekból. Maradjunk annyiban, hogy az érettségi 1979-ben nem volt megugorhatatlan feladat, ha az ember droid módjára bemagolt néhány képletet.

Így lett meg a kettes.

Lorka ebben nem rám ütött. Szerencsére. Mára már lesajnálóan értekezik tudásomról. Joggal. Történelemmel pedig nem illik visszavágni, hiszen

ő négyest kapott belőle a tavalyi érettségin.

Mindez azért érdekes, mert Amerikában is tanul matekot. Mit tanul, élvezi.

Sajnálja, hogy nem járhat valódi órákra

Online órára jár, pontosabban néz, hiszen a feladatokat videón kapják meg. A tanár szintén így magyaráz, majd feladatokat küld emailen. Ezek abszolválása heti 3-4 órát vesz el az életéből. Az már csak hab a tortán, hogy legutóbb beszélgetésünk közben oldotta meg a szerdára beadandókat. 

Apa, neked ez egy rémálom volna, mert egy hét alatt sem értenéd meg a dolgokat.

Tudod mi az a nevezetes azonosság? - intett le, amikor kevésnek véltem a matekre fordított heti időt. Ezen elgondolkodtam, a nevezetes izét aztán megnéztem a Google-ban és arra jutottam, hogy igaza van.

Így már nem is tűnik olyan könnyűnek a WVSU 

Ezt mi sem mutatja jobban, hogy csapattársai naponta küzdenek a számokkal, gyökökkel, meg vonal alatti területekkel. (Ok, Jill barátnő kap segítséget, ha már nagyon megszorul egy feladattal)

Mit mutatnak a dolgozatok?

Amúgy kapott már jegyeket is, pontosabban osztottak ki teszteket. Ha jól értettem, akkor kettő hibátlan lett, kettőben pedig 1-1 pont úszott el apró figyelmetlenség miatt. Magyarán ötösnek tűnik ez a tantárgy is. A nagyob kihívást jelentő angolról majd holnap...

Laura a mai meccsen elkezdte magát visszaépíteni. Ismét a

WVSU legponterősebb játékosa lett,

de a dobásbiztonságon még mindig volna javítani való. Láthatóan lélekben kell visszatérnie korábbi önmagához.

A tudósítást pedig azért nem a csapattal kezdtem (ahogy eddig mindig), mert csapat jelenleg nincs.

Kapkodó, egyénieskedő, a védekezést csak külsőségekben mímelő gárdáról van szó.

Pedig az ellenfél a mezőny egyik leggyengébb alakulata volt. A Shepherdtől 86 pontot kapni több mint kínos.

Így most már tényleg elúszhat a hazai pálya előnye a rájátszás első körére. Áhhh, hagyjuk és

reménykedjünk egy olyan feltámadásban, amilyen csak hollywoodi sportfilmmesékben vannak.

Komoly hátránya van annak, ha egy csapat látványosan nem tud valamit. A csapatokról ugyanis mindenki majd egy órás összefoglalót kap és így nyugodtan lehet elemezni az ellenfelet.

Lorkáékról kiszúrták, hogy a zóna elleni a játékuk harmatos,

így most már szinte mindenki ezzel a fegyverrel él ellenük.

Persze hamar el lehetne hagyatni ezt a nem túl szimpatikus védekezési rendszert, ha külső dobásokkal ellehetetlenítenék azt. A WVSU lányai közül azonban jelenleg csak egy lány képes hárompontost dobni. Rachel termelt rendesen, 6 hármasig jutott, de csak belőle nem lehet megélni, hiszen egy idő kiemelten figyeltek rá.

A többiek távolról egész meccsen csak hajigálnak.

A bajt még tetézi az is, hogy elég lassan jár a labda, és a betörések is nélkülözik a hatékonyságot.

A Fairmont igy beállt zónázni és csak a közepesnél valamivel jobb WVSU-védekezésnek volt köszönhető, hogy

a félidőben csak 23-20-ra vezettek.

A második félidőben aztán végig a házigazdák vezettek, 10 ponttal is, hogy az utolsó 1 percre a mérges darazsak szorossá tegyék a meccset. A hazaiaknak azonban maradt 3 pont előnyük.

Lorka 9 pontig jutott, sajna nagyon sok kihagyott hármas után.

A vereség azért is bosszantó, mert ezzel távolodni látszik az óhajtott 6. hely, ami fontos pozíció a rájátszás miatt.

A mindössze 4 győzelemmel álló, de idén már játékba lendülő West Virginia Wesleyan volt az ellenfél az alapszakasz utolsó hazai meccsén. Bár a félidőben simának tűnt a mérkőzés, 9 pont ide,

a vége hallatlanul izgalmasan alakult.

A negyedik negyed 3. percében ugyanis az ellenfél elment 5 ponttal.

Két és féllel a vége előtt viszont ismét a WVSU-nál volt a 7 pontos előny, hogy aztán egyre olvadjon. A hajrá azonban all right, így 5 pontos győzelemmel zártak a mérges darazsak.

Lorka 13 ponttal és 9 lepattanóval segítette a csapatot.

A dobáspontosságon kellene javítani, de legalább a másfél héttel ezelőtti fásultság múlni látszik.

A Glenville is rájött, hogy a WVSU ellen zónázni kell és akkor meghal a mérges darazsak támadójátéka. Mondjuk ez nem magyarázat arra, hogy miért kell egy meccsen 22, igen huszonkettő hárompontost kapni. A méretes zakó a számok nyelvén: 108-80.

Lorka még a hét elején azt írta: "nem vagyok jó passzban". Ehhez képest azért dobott 10 pontot, de a mozgásán tényleg látszott, hogy zavarja valami. Ez van.

 VaNem tudták a lányok megismételni csütörtöki remeklésüket, a Notre Dame, akiket idegenben 6 ponttal legyőztek, ünnepelhetett.

A statisztika végig akadozott, így csak annyi biztos, hogy az ellenfél már 19 ponttal is vezetett a második félidőben. A végére a mérges darazsak 5 pontra felzárkóztak (77-82), de a fordításra már nem volt energia. 7 pont nyert az ellenfél, 78-85 lett a vége.

Lorka 11 pontot ért el, közte egy hármast. A folyton szakadozó közvetítésből annyit vettem ki, hogy mindössze 6 rádobása volt, ami tőle szokatlan. Valami nem százas nála.

Csütörtökön kemény meccs jön, Glennville-be látogatnak. Otthon kiélezett meccsen 100-98 volt a WVSU-nak. Nem lesz könnyű.

Egyszerűen elsöpörték a riválisukat a mérges darazsak. Csütörtökön az az Urbana volt az ellenfél, akiktől egy irodalmian bosszantó meccsen kaptak ki a sárga-fekete lányok. Hazai pályán azonban nem volt kegyelem.

Már a félidőben 63-19 volt az állás.

Csupán azon lehetett matekozni, hogy már a harmadik negyedben meglesz a 100, vagy a meccs végéig várunk rá. Ilyen előnynél azonban a koncentráció már nem az igazi, így "csak" 84-46-tal fordultak az utolsó 10 percre.

A 40 pontos előny birtokában pedig az eddig keveset játszók léptek pályára.

Lorka hozta szokásos formáját

Amikor nagyon nyer a csapat, akkor Lorka valamivel visszafogottabb. Most azzal is nehezítette saját dolgát, hogy 4 perc alatt összeszedett 2 faultot, amely Amerikában automatikusan a kispadot jelenti.

Kimagasló statisztikai mutató

Így mindössze 14 percet adott magának, hogy pontokat szerezzen. Azért így is összejött 15, ami ennek fényében remek teljesítmény.

A PPM-mutatója 1.071 lett,

amire ritkán van példa, azaz több találata volt, mint ahány percet játszott.

Aki először szerzett pontokat

A mérkőzés krónikájához tartozik, hogy a helyi barátnő, a 18 éves Jill először szerzett pontokat a WVSU színeiben. Összesen 9-ig jutott.

Csak a százért izgultunk

A legutóbbi egy pontos vereség után a lelkemnek jól esett a 100-as, amelyet a 38. percben értek el a lányok. A vége tekintélyt parancsoló 107-66 lett.

Ezzel a győzelemmel immár 2 nyert meccsel előzik a 6. helyért folyó küzdelemben az Urbanát. Ennek a pozíciónak a védése a rájátszás miatt nagyon fontos. További értékelés Lorka véleményével péntek délután.

Lorkával adja el a szombati forduló összefoglalóját a MEC honlapja. Az éllovas legyőzése természetesen nagy szenzáció. Külön kiemelik, hogy a WVSU az országos rangsor 17. helyezettjét gyűrte le. Bár szerintem rossz eredményt írnak, a tudósításban 99-93 áll, holott 99-90 lett. Sebaj.

Személyre szabott értékelés

A második félidőben 7 percre magához ragadta a kezdeményezést - így értékelte az egyetem honlapján Laura teljesítményét Smith edző, aki annak is nagyon örült, hogy a cseresorból előrelépett másik centerük 16 ponttal segítette a csapatot.

A coauch különösen közlékeny volt, ami egyáltalán nem jellemző rá, az öltözőben arról beszélt, hogy lám senkitől sem kell féljenek, mindenkit meg tudnak verni.

Lélekemelő győzelem

Ezzel a sikerrel a WVSU megszilárdította  6. helyét. Sőt, a jövő héten a 7. helyen álló Urbana lesz a vendég, akiktől egy bosszantó meccsen csupán 1 ponttal kaptak ki idegenben. Ha nyernek, és remélem ez történik, mert az ellenfél nem jobb, akkor kedvező helyen várhatják majd a rájátszást. Igaz, addig még 8 forduló van hátra.

A mostani pozíció mindenesetre sokkal jobb a tavalyinál,

amikor is a 10. helyen végzett a csapat a 12 fős mezőnyben. A 6. hely ugyanis azt jelentené, hogy a 11-kel kezdenék a play-off-ot.

A statisztika ritkán hazudik, döntő mozzanatok

A tavalyi bajnok a 3. negyed végén egy kis időre átvette a vezetést, sőt, a negyed befejezése előtt már 3 ponttal ment, amikor Lorka egy kierőszakolt ziccerrrel hozta közelebb a hazaiakat. A Smith edző által említett 7 perc pedig a 32-ben jött el.

Egypontos WVSU-előnynél (72-71) érkezett egy 2+1, majd sorozatos betöréseit csak faultokkal tudták megállítani.

A lényeg, hogy ebben a játékrészbem 11 pontot termelt a második félidei 24-ből.

Rivális jön

Csütörtökön tehát az Urbana lesz a vendég. Ők eggyel kevesebb győzelemmel állnak. Mint írtam, a rájátszás miatt fontos volna nyerni ellenük. Az pedig külön presztizsharc lehet, hogy az ellenfélnél játszik egy szintén ponterős, főleg hármasokat dobáló újonc. A mérges darazsak tehát ismét készíthetik a fullánkokat.

Egy thrillernek is beillő végjátékkal, végül 9 ponttal, csaknem 100-at dobva nyert a WVSU a bajnokságot vezető West Liberty ellen. A győzelmet tovább ízesíti, hogy a WLU az országos ranglistán is a 17. helyen állt. Eddig.

Lorka 30 pontot dobott, 17 büntetőjéből 16-ot értékesített.

A meccset közvetítő két kommentátor a végén arra jutott, hogy ő lehet a konferencia (bajnokság) legjobb újonca. Nagy elégtétel volt ez a meccs neki, hiszen a csütörtöki nem róla szólt.

Amerikában azonban nem szoktak azon rágódni ami elmúlt, hanem felemelt fejjel mennek tovább, hiszen kosarazni nem szokás elfelejteni 3 nap alatt. Nem is. A két szpíker csak ámult, amikor egy alapvonali bedobásnál, társ híján, az ellenfél hátára pöttyintette a labdát, majd kosárra csavarta a játékszert.

A WVSU egyébként szinte végig vezetett, a meccs 81,3 százalékában (ezt is mérik) náluk volt az előny.

A vége előtt 1.50-nél már 11-gyel mentek, ekkor azonban a bajnoki cím várományása letámadott, a bírók is melléjük álltak, így

24 másodperccel a vége előtt már csak 3 pont volt a mérges darazsak előnye

és az ellenfél támadhatott. Sőt, a centerük még dobni is tudott, de jól bezárták a hazaiak, így a lapattanó után fault, majd újabb fault, majd labdaszerzés és látszólag sima 99-90-es győzelem lett a vége. De nem volt az. A vérnyomásmérő most keményen dolgozott volna.

Lorka meccsértékélese holnap reggel. Addig alszunk egyet, ha tudunk!

A Wheeling Jesuit nem az a csapat amelyik ellen Lorka szeret játszani. Végig zóna, ami persze átjátszhtó, de ha bejön, akkor nagyon hatásos.

Maradjunk annyiban, hogy a bajnokság második helyén álló csapat egy csúnya meccsen nyert a mérges darazsak ellen. Ennyi.

Szombaton a listavezető következik, van min javítani.

Ha arra gondolok, hogy ettől a csapattól az idény elején hazai pályán 6 ponttal kikaptak a mérges darazsak mentem megüt a guta. A Concord Egyetem ugyanis kicsit sem világverő csapat. Ez most bebizonyosodott, mert a WVSU idegenben nyert meggyőző fölénnyel. 86-57 lett a vége.

Lorka ezúttal 9 pontig jutott. 

Értékelésében csak annyit mondott, hogy bár fura, de nagy fölény esetén valamiért kevesebb pont jut neki. Mindenesetre a magabiztos vezetés tudatában olyanok is játéklehetőséghez jutottak, akik eddig a cserepadról figyelték a meccseket. A győzelem azért is fontos volt, mert így megint döntetlenre állnak.

A konferencián belül 6-6, az összesítésben pedig 9-9 a győzelem/vereség mérleg.

Ezzel túlszárnyalták a tavalyi mutatót, akkor ugyanis csak 8 győzelmet tudhatott magáénak csapat.

Csütörtökön és szombaton azonban a bajnokság élén állók jönnek. A meglepetésre hétfőn kikapó, de továbbra is éllovas West Liberty, előtte pedig a második Wheeling Jesuit látogat Charlestonba.

Ahogy jósolták, szombat délutánra megszűnt a havazás. Olyannyira, hogy a 3 órakor kezdődő edzésről már takarított ösvényen jöhettek vissza a lányok.

A hó magasságát azonban jól mutatja az iskolai csoportokat fémjelző tábla kikandikálása a hómezőből.

A helyzet azonban kétségkívül normalizálódik, így minden esély megvan arra, hogy hétfőn elindulhassanak a mérges darazsak bevenni Athens városát, ahol a Concord Egyetem nem túl ügyes lányai várnak rájuk. Az is egy tipikus kétszemélyes csapat, bár legutóbb pont egy ilyen leckéztette meg Lorkáékat.

Hétfőre mindenesetre már plusz 6 fokot jósolnak, addig is gyönyörködjünk a remek havas tájban, mert utána jön a loccs-poccs.

Pontosan 24 órája zuhog a hó Charlestonban, West-Virginiában. Nem kevés esett eddig. Az alábbi fotó még tegnap, a hóesés megkezdése után 4 órával készült. Lorka autója már alig látszik. Az ajtaját pedig képtelenség volt kinyitni.

Mára annyit változott a helyzet, hogy nem tudja megnézni az állapotokat, mert lehetetlenség eljutni a parkolóig. Ami azért érdekes, mert az edző gyakorlást rendelt el délután háromra. A lányok még csak tervezik, hogy miképpen jutnak el a csarnokhoz, ami nincs messze, de most alagutat kellene ásni odáig.

A bezártság persze a strébereknek jól jön. Lorka nem tartozik közéjük, de a matekot kedveli, így elővette a feladatokat. Már csak azért is, mert az online tanítás üzemel, így készülni kell a jövő hétre.

Ha az égiek és a hókotrók is úgy akarják, akkor hétfőn meccs,

elvben másfél órát utaznának Athensbe. Az a Concord volna az ellenfél, akiktől még az idény elején szenvedtek bosszantó vereséget és azóta kiderült, szó sincs világverő csapatról. Előtte azonban a hóakadályokat kell leküzdeniük a mérges darazsaknak és szombat dél körül ez komoly kihívásnak tűnik.

Magyarországon értelmezhetetlen mennyiségű hó esik Charlestonban. Azért írom jelen időben, mert szombat délutánig valószínűleg nem áll el. Ráadásul nem szállingózik, hanem zuhog.

Péntek késő délutánra már térdközelben járt a mennyisége. A csizma sem nagyon segített akkor, amikor megpróbáltak kosárlabdás lányok a 80 méterre lévő ebédlőhöz átbotorkálni.

Ez a fotó azonban nem adja igazán vissza a fehérség hatalmas voltát. A WVSU központi térének padjára azonban most egy darabig nem lehet leülni.

A képek elküldése után azon még elmerengtünk Lorkával, hogy milyen jó volna síelni, de egyrészt a szezon alatt ez kizárt, másrészt a legközelebbi síközpont is vagy 3 órás autózásra van. A havas élmény azonban visszahoz valamennyit a kosárlabdakorszak előtti ausztriai telelésekből. Lorka ugyanis kiválóan síel, igaz a pattogtatás miatt erre 3 éve nem került sor. Térd, boka, izületek, ugye érthető?

3 óra alatt térdig érő hó esett - ecsetelte az charlestoni állapotokat Laura. Azt a magyar híradásokból is tudni lehetett, hogy az USA keleti partvidékére szokatlanul erős vihar csap le. Átélni azonban más.

Az egyetemi kampuszt bezárták, erre a Facebookon és a honlapon is  felhívták a figyelmet.

Ez nem csak egy olyan "nem lesz tanítás" üzenet volt, hanem lényegében megbénült az élet. Nincs konyha, takarítás, tanítás. Az edző délelőtt 9.30-ra még edzést vezényelt, hiszen a műholdak pontosan mutatták, 11 körül éri el Charlestont a vihar. Percre pontosan érkezett. Az edzés végén már alig tudtak visszatalálni a kollégium épületéhez a játékosok. Hátra volt azonban még a bevásárlás, hiszen az étterem sem nyitott ki.

Rachel hatalmas amerikai terepjárójával próbáltak eljutni a 3 kilométerre lévő szupermarkethez. A 40 centis hóban ez nem volt könnyű, még a gigantikus kerekű jármű is csak farolva, csúszkálva tudott haladni, pedig harckocsira illő abroncsai vannak.

Spagetti, szósz, innivaló és némi rágcsa, ezek kerültek a képzeletbeli szatyorba, hiszen most 2 nap bezártság következik. A konferencia szombati meccseit is hétfőre tették át. Jogosan, hiszen holnap útnak indulni lényegében az öngyilkossággal érne fel.

Apropó utak, annyi hó esik, hogy semmit sem tisztítanak, felesleges, megvárják, hogy szombaton délután elálljon a folyamatos havazás.

Addig lényegében 48 órás pizsamaparty veszi kezdetét, de persze

a szorgalmasabbak kihasználják az alkalmat a tanulásra is.

Lorka is nekiveselkedett az angolnak. Fogalmazást kellett írjon egy szöveg szóhasználatáról. Még a kérdést is nehez értem, így nem próbálkozom meg a feladat kifejtésével. Ez a félév mindenesetre jóval nehezebb lesz, mint a kitűnőre teljesített előző. Ezzel persze semmi baj sincs, hiszen végül is turizmus diplomáért is ment a csajszi az Egyesült Államokba. Ezen pedig az évszazad hóvihara sem tud változtatni.

,Pedig az utolsó negyed elején, 9 perccel a vége előtt még 9 ponttal vezettek a WVSU lányai a nagy rivális, a Charleston Egyetem ellen. Aztán jött egy rövidzárlat, amely vagy 5 percig tartott. A vége idegörlő faultkényszerbe torkollott, amelyből nem sikerült jól kijönni. 3 ponttal nyert az ellenfél.

Lorka 25 pontot szorgoskodott össze, de a végén kénytelen volt elvállalni egy 9 méteres rádobást, ami lejött a gyűrűről. A további részletek miután beszéltünk vele.

Sajnos két embert nem tudtunk megfogni, a többi szóra sem érdemes - értékelt hajnalban Laura. Ez a beszélgetésünk rövid volt, mert a városi riválistól kikapni nem jó dolog. A 25 pont sem vígasztalta, de az hírlik, hogy február végén a 11000 fős városi csarnokban lesz a visszavágó, ott akár 2000 néző is lehet, ez pedig mindig feldobja őt. Az sem lesz piskóta meccs.

Akkor tarts előadást Magyarországról! Nem sokat cicózott a turizmus tanár a második félév első óráján megtudván, hogy Lorka Európából érkezett.

A feladat éhgyomorra sem könnyű, de a csajszi naprakész a Magyarországot érintő hírekből, így simán tolt egy 20 perces szpícset. 

Nem csupán Párizs, London és Róma létezik Európában.

Ezt rögtön felmérésekkel is alátámasztotta. Például, hogy az amerikaiak az egyik legbarátságosabb városnak tartják a világon Budapestet. Arra is emlékezett, hogy egy New York-i lap fővárosunkat a világ második legjobb városának találta.

Magyarán jól sikerült a bemutatkozás, azt mondta, hogy ezt az órát szeretni fogja. Egyébként is azt veszem észre, hogy bár szorgalma nem mérhető Kati nagynénjééhez, de Amerikában több tantárgyat is szívesen tanul. Egyszerűen hasznosnak tartja azokat.

A bajnokság utolsó helyezettje ellen játszottak a WVSU lányai.

Idegenben nyertek 6 ponttal.

Szerencsére a meccs nem volt ilyen szoros, végig vezettek, olykor 17 ponttal is. A végén kiengedtek, az ellenfél tepert, így a 2,37-tel a vége előtti 13 pont 6-ra olvadt. 87-81 áll majd statisztikákban. Ami még fontosabb, hogy ezzel

a csapat 5-5-re javította a győzelem/vereség mutatóját.

Lorkának ezúttal "csak" egész jól ment. Mondjuk úgy négyesre. Ez azonban apai felfelé kerekítés, mert ő csak 10-ből 5-ösre értékelte magát.

17 pontot termelt, közte 3 hármast.

Hogy miért jogos a visszafogottság? Nos, mert egy hajtós, de nem félelmetes ellenfél ellen több is összejöhetett volna. Arról nem is beszélve, hogy az egy-egy elleni védekezésben is van még tartalék. Mentségére szolgál, hogy 3 napja antibiotikumon és köhögéscsillapítón él. Remélem kedden már tünetmentes lesz.

Természetesen soha rosszabbat, de a legutóbbi 33 pontjával nagyon elkényesztett bennünket. Csütörtökön újra meccs, a helyi rivális, a charlestoni magánegyetem lesz az ellenfél. Minden évben ez a legfontosabb derbi, olyan kosárpályán vívott Fradi-Újpestnek felel meg.

Őrjítő meccs lehetett a jóval esélyesebb Glenville ellen. Bár a hazai pályán játszó WVSU lányai már 18 ponttal is mentek a 3. negyed elején, 3 perccel a vége előtt 96-92 volt oda. Aztán minden jóra fordult. Lorka büntetőzött, Brianna ziccerezett, hogy a végén Shea betermeljen 4 pontot. A győzelemhez azonban kellett Laura és Brie közös védekezése 3 másodperccel a vége előtt.

Rátereltem a támadót Brie-re, ő pedig pankásan kivette a kezéből a labdát - adott gyors leírást az esetről Laura.

Ez azért nagy szó, mert az ilyen szerelést Amerikában többnyire faulttal büntetik.

Végül is 100-98 lett a mérges darazsaknak.

Lorka remekül játszott, hiszen egyéni amerikai rekordot (career-high) állított fel. 33 pontja mellé kiosztott 5 gólpaszt és lekapott 4 lepattanót.

Micsoda hülye taktika

Az ellenfél az egész bajnokság során mindent vagy semmit taktikával lép a pályára. Egészpályás letámadás, a labdás állandó kergetése, rohanás és dobás a támadásban. Nem véletlenül ők dobják, de kapják is legtöbb pontot a meccseiken.

Átlag 94 pontot dobnak, cserébe 88-at kapnak.

Arra egyelőre nem jövök rá, hogy ebben mi a poén, hiszen ez már nem középiskola, ahol a jobb játékosok egyetemi ösztondíjban reménykedhetnek. A taktikájuk része még az is, hogy 15-en lépnek a pályára, folyamatosan 3 ötös sort cserélve, olykor másfél percenként is. Igen, Amerikában nem 12 embert írnak be a jegyzőkönyvbe.

Laura ellen ez nem működött

A Glenville ellenfelei tehát arra törekszenek, hogy az első védelmi vonalon valahogy átmenjenek, utána már egy-egyben lehet megverni a szembe jövő védőt.  Lorka billentős csele ellen pedig nem volt ellenszerük. Így

hét ziccer, három hármas, egy tempó és 8 büntető után állt össze a 33 pontja.

Az általam nem várt siker után 4-5-re javult a WVSU mérlege. A következő meccs a bajnoki utolsó otthonában lesz. A Bobcats azonban 8 vesztes mérkőzés után szombaton nyerni tudott, így nem lehet ellazázni ezt a küldetést sem.

Élő közvetítés híján csak a statisztikára tudok alapozni. Lorka 18 pontot dobott úgy, hogy a csapat csak 49-re volt képes. Az ellenfél viszont erődemonstrációt tarthatott. 82 pontot értek el. Ez nem sok jót ígért a meccs utáni öltözői értékelésnél.

Smith edző berágott

Ilyen még nem volt. Az edzőnek senkihez sem volt jó szava. Hozzáállást, akarást, tartást emlegetett, melyet összefüggésbe hozott az ösztöndíj meglétévél. Magyarán, aki nem változtat, annak ugorhat az ösztöndíja. Olyan amatőr világ ez, amelyet azért itthon erősen profinak mondanánk.

18 pont kevés volna?

Lorkán a lepattanózást kérte számon, a 18 pont és 2 gólpassz ugyanis azért nem olyan rossz teljesítmény. Mondjuk leszedett 2 lepattanót is, de elmaradt az eddigi csaknem 5-ös átlagától. Érezhetően őt sem akarta kihagyni a kollektív leszúrásból.

Szombaton is nehéz lesz

A mostani kínos vereség rosszkor jött. Szombaton ugyanis az a Glennville jön, amelyik erősnek tűnik. Sok pontot dobnak, igaz olykor sokat is kapnak. Erős, dinamikus játékosokból áll az ellenfél. Ha a lányok tudnak legalább 80 pontot dobni akkor van esély a győzelemre, ha nem..., ilyesmivel Amerikában nem szoktak foglalkozni. Én sem teszem.

Bocs ezért a sportriporteres szófacsarásért, de végül is minden benne van ami a Shepherd elleni meccset illeti.

Lorka 7 távoli kísérletéből 4 bement.

Szükség is volt rájuk, különösen a harmadik negyed elején, amikor az ellenfél 15 pontos félidei hátrányból próbált visszakapaszkodni. Ekkor esett be a negyedik hárompontosa.

A negyedik negyedben aztán még egy roham az ellenfél részéről, amellyel 5 perccel a vége előtt 9 pontra zárkóztak fel, de ezt a kísérletet Lorka két remek tempóval verte vissza. A végén faultok utáni büntetőkkel sikerült hízlalni az előnyt, hogy az utolsó két perc már nyugiban teljen el.

A csapat legponterősebbje ismét Laura lett, 21 pontot és 7 lepattanót szorgoskodott össze.

A csapat leghasznosabb játékosának a számok alapján a center Shealyn Shafer mondható, aki 19 pontot és 12 lepattanót tett a közösbe.

A 18 pontos győzelemmel a mérges darazsak a bajnokságban is megelőzték mai ellenfelüket és feljöttek a 7. helyre.

A csapat statisztikája (győzelem/vereség) a konferencián belül 3-4-re javult, összességében pedig 6-7-re. Kedden újabb meccs, az egy győzelemmel jobban álló Fairmont State-et kellene hazai pályán legyűrni, hogy eléjük lehessen lépni.

Egy végig zónázó csapattól kaptak ki 6 ponttal a WVSU lányai. Ráadásul az ellenfél, a Wheeling Jesuit University a bajnokság második helyezettje. Lorka utálja a zónát, csak 5 pontig jutott. (Ennyit írtam még az éjszaka)

Napközbenre sem lett jobb a kedvem, így csak pár fontos mozzanatról.

1. A lányok első három hármasa (köztük Lorkáé) bement, így 9-0-ra vezettek 2 perc után.
2. Az ellenfél ennek ellenére sem adta fel a zónát.
3. A 37. perctől két és fél percig nem változott az eredmény, akkor kettővel ment a Wheeling.
4. A mínusz 6 pont az utolsó fél percben alalkult ki.

Most jönnek az elvben nyerhető meccsek, de nagyon kiegyensúlyozott a mezőny, nagy veréseket nem osztanak ki egymásnak a csapatok, csak van három olyan gárda, amelyik mindig egy kicsivel nyer. Ezen kellene változtatni.

Az első 16 percről nem beszélünk - ez volt Lorka első mondata a meccs után. Értehető volt az elutasítása mert ezen idő alatt dobott két méretes homályt, egy kilátástalan horgot és passz gyanánt fejbe lőtt egy védőt. Már fogalmaztam a rövid tudósítást, amely arról szólt volna, hogy az eredményen kívül erről a meccsről nem írunk. Ezt erősítette az is, hogy Lorkát kétszer is leültették a cserepadra. Itthon a második félidőt már biztosan elfelejthette volna, Amerikában azonban másképpen értelmezik a bizalmat.

Münchausen bárónő kihúzza magát a bajból

Három perccel a félidő vége előtt újra pályára léphetett. Az ellenfél 6 ponttal ment. Lorka ezek után dobott két keresztátütéses tempót, majd egy hárompontos is a helyére került, amelyek után 3 pontos előnnyel mehettek a WVSU lányai a szünetre a sokkal esélyesebb West Liberty ellen. Ráadásul idegenben. A helyi szpíkerek nem győzték méltatni a fekete-sárgák 23-asát. Great player, amazing crossover...

Hat pont kellett volna a csodához

A második félidőben aztán a bajnoki címvédő mindent bevetett. Egész pályás letámadás, leindítások és valóságos hármas záport is zúdítottak a mérges darazsak gyűrűjére. A WVSU a 34. percig tartotta a lépést a hazaiakkal, akkor sikerült nekik 10 ponttal ellépniük. A vége végül is csak 5 pont lett közte köszönhetően Lorka emberről bedobott, leütés utáni hármasának is amellyel összességben 20 pontig jutott.

Amúgy az eddigi meccsek alapján

ők játszották ebben a szezonban a legszorosabb meccset a West Libertyvel,

ami a tavalyi 35 pontos zakó után nagy eredmény.

Magyarország is szóba került

A már említett riporterek végig méltatták Lorkát. Egyikőjük járt már Magyarországon és ezen felbátorodva még egy magyar mondattal is próbálkozott. Sajnálom, de egy szót sem értettem belőle, pedig meg is ismételte. A második félidőben dicsérték Smith edzőt, hogy milyen jó érzékkel és bátorsággal választott egy ilyen tehetséges játékost Magyarországról. Szavaik nyomán a kamera az időkérésekkor és a levonuláskor hosszasan mutatta a magyar 23-ast.

Egy magyaros edző a közelből

A meccs krónikájához tartozik, hogy ott volt Szamosi Amadea és Kuttor Enikő csapatának, a divízió I-es Duquesne-nek az edzője. Arról az úrról van szó, aki a magyar felesége okán sokat segít a magyar lányoknak az ottani csapathoz kerülésben.

Laurára volt kíváncsi, hiszen hosszan elbeszélgetett a "remekül játszó magyarommal". Tényleg így fogalmazott. Szóba került, Aho Nina is, aki ugye Lorkával együtt pattogtatott itthon és augusztustól Amadea és Enikő csapattársa lesz. Mielőtt bárki többet gondolna ennél, Duquesne mindössze 30 percre van West Libertytől és itt az edzők tényleg érdeklődnek a tapasztalatokat is hozó meccsek iránt. Jót beszélgettek.

A lepattanókon ment el a meccs

Smith edző is értékelt. A meccs alapvetően a palánk alatt dőlt el. Az ellenfél 59 lepattanót szerzett amiből vagy azonnal leindultak vagy támadó esetén másodszándékű könnyű kosarakat értek el. Tényleg ezen múlt, az ellenfél kapusként is működő centerével nem tudtak mit kezdeni, aki 2 pontja mellett 21 lepattanót gyűjtött be. Ezt még a legendás Dannis Rodman is megirigyelte volna.

Szerdán újra meccs, a változatosság kedvéért a bajnokság második helyezettjéhez látogatnak Lauráék.

Laura 20 pontot tett hozzá ahhoz a 73-hoz, amely kevésnek bizonyult a West Liberty ellen. A tavalyi bajnok ugyanis 78-at dobott. Részletek később.

3 órás buszozás és a tavalyi bajnok vár Lauráékra hétfőn este. Ráadásul a West Liberty idén is vezeti a tabellát olyannyira, hogy

jelenleg 19-ek az országos ranglistán.

Ez utóbbi pedig nagyon nagy szó. Így joggal reménykedhetnek abban, hogy a konferenciameccsek után mehetnek az NCAA divízió II-es országos főtáblájára is. Tavaly a 64-es táblán sikerült egy kört menniük, magyarán az első meccsüket megnyerték, hogy utána a későbbi országos bajnoktól kapjanak ki.

Ami az idei statisztikájukat illeti.

Eddig egy meccset buktak el, és azt sem a konferenciában,

ahol egyébként 4 győzelmük van. Három olyan gárdával találkoztak, amelyekkel a WVSU is meccselt. Mindhármat magabiztosan győzték le. A csapat amúgy nem túl magas, de futnak mint az őrültek, nagyon jól dobnak és remek a védekezésük is.

Kiemelkedő játékosuk, az amúgy Lauránál alacsonyabb, Liz Flowers,

aki 18,8-as pontátlaggal bír meccsenként és tavaly ő volt a MEC legponterősebb játékosa. Az idei 9 meccsén eddig 25 hárompontost dobott. Meccsenként tehát csaknem 3-at. Erre mindenképpen figyelni kell. Ha lehet - teszem hozzá.

A kérdés ezek után az, hogy mire lesz jó a hétfői derbi? Nos arra, hogy erős csapat ellen bizonyítsák a sárga-fekete lányok, idén jobbak, mint tavaly.

Múlt januárban ugyanis 36 pontos zakóval buszoztak haza Charlestonba.

Azóta azonban van egy Szörényi Laurájuk, aki eddig 16 plusz pontot jelent meccsenként a mérges darazsaknak.

Aki nézi az NBA-t (amarikai profi kosárlabdaliga) pontosan tudhatja, hogy milyen szabálytalanságot követtek el Laura ellen csütörtökön. A bírók a helyszínen flagrant 1-nek minősítették a szilveszteri meccsen történteket. Magyarán büntetővel és labdával jött a WVSU miután a labdát szerző Lorkát hátulról letarolta a sértődött ellenfél.

A flagrant olyan szabálytalanság, amely szándékos és szükségtelen, és különösen súlyos esetben automatikus eltiltás jár érte.

Bluefielden tehát flagrant 1-et ítéltek a bírók, azaz az ellenfél játékosa maradhatott a pályán, de a következő, hasonlóan sportszerűtlen cselekedetnél már eltiltást kap.

Charlestonba visszatérve Lorkát megvizsgálta a csapatorvos. Rendben találták, úgy tűnik, hogy nincs agyrázkódása és már könnyített edzésen is részt vehetett.

Lelkére kötötték azonban, hogy szédülés vagy fejfájás esetén azonnal szóljon.

Mindenesetre a szilveszteri buli szolídabbra sikerült, így másnap, sok pihenés után, már tudtunk vele beszélni. A lényeg, hogy készülnek a hétfői mérkőzésre, amely ismét idegenben lesz, ráadásul a konferencia éllovasa ellen.

A West Liberty nehéz ellenfél,

és újra csaknem 4 órát kell majd buszozni West-Virginia északi csücskébe. Viszont lesz közvetítés, így lemérhetem, hogy mennyire viselte meg Lorkát a csütörtöki mészárlás.

Sima, 44 pontos győzelmet aratott a WVSU a Bluefield egyetem ellen, ezzel ötre növelte sikerei számát, de ez most kevésbé számít.

Durva szabálytalanság

Lorkát ugyanis felkenték a falra az egyik labdaszerzése után. Valószínűleg unhatták már, hogy a magyar lány ennyi labdát lop el. A harmadik után, ziccerdobás közben, kilökték a pályáról. Mivel a meccset egy viszonylag szolíd, középiskolai csarnokban rendezték, nem volt kicsúszási lehetőség az alapvonalnál.

Ez egyszer már előfordult vele

Lorka, elmondása szerint, nekivágódott a falnak, beverte a hátát a derekánál (ez kényes pontja), beütötte a nyakát és fejét, és a hüvelykujjára is ráesett. Azt mondta, hogy felrémlett előtte az a10 évvel ezelőtti kengurumeccs, amelyen hasonló módon bántak el vele. Akkor Horváth Pisti karjai közt került autóba, majd vittük agyrázkódással kórházba, és bent kellett maradjon 4 napot.

Amikor Amerikában is technikait ítélnek

A fault tényleg komoly lehetett, mert az utólagos jegyzőkönyv szerint az ellenfél játékosa ellen technikait ítéltek, ami Amerikában kirívó esetnek számít. Szintén a jegyzőkönyv szerint Lorka nem is tudta ledobni a büntetőket. Azt mondja percekig feküdt a fal tövében.

Ami a sportot illeti végül is 8 pontot dobott úgy, hogy csak 20 percet tölthetett a pályán, de most ez kevésbé fontos.

Aggódunk, doki lesz ebből

Valahogy éreztük ezt Zsuzsával, mert szilveszter ide, vagy oda, eléggé feszültek voltunk a mérkőzés alatt, amelyről szokatlan módon nem volt élő közvetítés. A hangja alapján ő is megijedt, és megígérte, hogy ma elmegy az egyetemi dokihoz. Utána okosabbak leszünk.

A súlyos szabálytalanságról az ellenfél honlapja mindenesetre mélyen hallgat.