Hogy jön ez a kettő egymáshoz? Miről van szó? - tenném fel a kérdést, ha nem én írnám a blogot. A fotó, amelyet Laura küldött, talán 2 napja készült szörnyűlködvén a közép-amerikai időjáráson, nem mellesleg odaszúrva, hogy
akkor a jövő héten elkezdhetem a rendes edzéseket.
Helló, mit mondtál? - ocsúdtam fel a stand by-ra állított beszélgetésből! Igen, a mit ettél, milyen az idő, rend van a szobádban anyai kérdésekkor takaréklángra állítom a figyelést, de, mint sportra éhes és egyben aggódó apa, valamint újságíró a hívószavakra azonnal szolgálatba helyezem magam.
A lényeg, hogy miközben két napig St. Louisban is esett a márciusi hó, Laura elkezdheti a rendes edzéseket is. Természetesen kontakt nélkül, bizonyos gyakorlatok kihagyásával, de a csapattal gyakorol majd. Mellette marad a rehabilitációs mozgás is. Ezt egészen májusig nem engedik el annak érdekében, hogy
még a hazaút előtt megkapja a játékengedélyt.
Ez neki, és az edzői karnak is nagyon fontos. Ők ugyanis akkor lesznek igazán nyugodtak, ha az orvosok zöld lámpát mutatnak Laurának. Érthető, 40 ezer dollár múlik ezen. A következő évi csapat tervezése már zajlik és ebben fontos szerepe lesz a sportegészséges Laurának. Három kezdő játékos távozása ugyanis nagy űrt hagy majd a Tritonoknál. Őket pótolni kemény feladat lesz. Mindenesetre az április 7-ei szavazásra az új csillaggal Alexszel utaznak majd Chicagóba. Csapatépítésre kiváló lesz a 2x5 órás autóút.
