Lorkát hazakísértük Stamping Groundra. Itt laknak az amerikai szülei. Autóval 3 óra az egyetemtől.
Végig beszélgettünk.
Kosárlabdáról, tanulásról, az amerikai autózási szokásokról, a gps furcsaságairól, az utak állapotáról. Az utóbbit eléggé leszólja, mert olykor meghökkentően rosszak. Nem kátyúsak, mert az azonnal kártérítési perek tucatjait hozná, de az egykori betonos M7-as zúgó, döcögő lármája nem ismeretlen. Sebaj, a csajszi ügyesen odatalált.
Újra Stamping Gorundon
Az érthetőség kedvéért, ez olyasmi, mintha egy eldugott 600 fős zalai falucskába kellene eljutni este Budapestről egy fárasztó meccs után. Ja, kézcsók annak, aki kitalálta az internetet. Ilyenkor egy csodának gondolom, mondjon bárki bármit az elidegenedésről.
Teszi a kötelességét
Egy hét pihenő jön. A kocsit is ellenőrizteti, hiszen olykor gyanús ikonok világítanak a műszerfalon, viszont
az öreg Toyota csak elvitte őt A pontból B pontba.
Köszönet ezért is. Iman barátnő sem marad ki, meg Indiana, ahol a család másik fele él. Lesz program bőven.
Karácsonyi csokidömping
A karácsony nélküle lesz és megis vele is. Ott leszünk vele, lélekben, hangban, videón, igen az a jó megénekelt internet. A karácsonyi ajándékcsomag még úton.
Tisztelt Magyar Posta tessék belehúzni
vagy/és sürgetni az amcsi partnert is, hogy 24-re legyen ott a másfél hete feladott doboz. Marciáéknak akarunk kedveskedni. Mintha csak Gombóc Artúr állította volna össze,
magyar csoki jobbról és balról,
mert imádják a hazait, van benne sportszelet is (apa kedvence), az édesszájú újviláglakók.
Lou az örök barát
Aki nagyon örült Laurának az Lou. Amikor a csajszi kocsija felkapaszkodot a telek tetején lévő házhoz állítólag már nagyon izgatott volt. Amikor pedig belépett őrülten nyaldosni kezdte a kezét, ugrált, futott.
Nyugi, kutyáról van szó.
Este elalvás előtt is vele volt a hálószobában, egyszerűen nem akart kimenni.
Magyar idő szerint hajnal negyed kettőkor köszöntünk el Lorkától. Ügyes voltál vasárnap (is)!
