Miután elindultak a csapatedzések már egy kicsit kosárlabdázhatunk is. Laurának sok dolgot kell megszoknia, muszáj alkalmazkodnia az amerikai stílushoz, meg kell vívja kisebb, nagyobb csatáit a pályán, és azon kívül is.
- Eurostep. Miközben mindenki arról értekezik, hogy Amerikában meglehetősen szabadon kezelik a lépésszabályt, Lorkának a eurosteppel gyűlik meg a baja. Pontosabban a helyiek szerint ez lépéshiba. Megértem őket, szokatlan mozdulat ott, ahol mindent sebességből akarnak megoldani és nem a fineszt keresik. Az első meccsek erre választ adnak majd, addig edzésen a védők csak lesik a csajszi mozdulatát.
- Figurák. A Csata DSE-ben 4-5 alapfigura volt, amit aztán kreatívan alkalmaztak a játékosok. A WVSU-nál már legalább 40-nél tartanak, minden egyes kisebb változtatásnak új neve van.
- Testi kontakt. Aki ismeri Laurát az tudja, hogy egy betörésnél a könyök bizony keresi az ellenfél bordáit, olykor még az állkapcsát is. Maradjunk annyiban, hogy ez is meglepő az itteniek számára.
- Láb alatti átütések. Vegyétek el a labdát a streetballostól aztán dobjunk ziccert - idézem fel ennek apropóján Sanyi bácsi örökbecsűét. Az öreg akkor kiáltotta ezt be a pályára, amikor egy kissé öncélúan trükköző ellenféllel találták szembe magukat a lányok. Amerikában viszont pont erre bíztatják, mármint a trükközésre. Tényleg kíváncsi vagyok rá, hogy meccsen alkalmaz-e majd ilyesmit. Az edzésen ugyanis komolyan gyakorolják.
- 100 büntető. Minden edzés végén kötelező 100 büntetőt dobni. Ez amúgy nem olyan sok, de nagyon hasznos. Laura 85 és 92 százalék között teljesít, jól jön ez még, hiszen szélsőként kap majd ütést rendesen..., gondolom én...
- Nyújtás. Lorka kissé merev izmai szemet szúrtak az edzői csapatnak, így különfoglalkozást rendeltek el számára. Nem egyet, nem kettőt, minden nap megy, olykor kétszer is. A személyre szabott edzések után ujjai már közelítenek a földhöz.
