Holnap, azaz kedd hajnalban már nem nagyon lesz időm pötyögni. 24 óra múlva úton leszünk Amerika felé. A Facebook, a mindenre figyelő modern Nagy Testvér, is figyelmeztett erre. Egy évvel ezelőtt ilyenkor már kint voltunk. Kalandra éhesen.
Akkor Stamping Groundról keletre vettük az irányt, Charleston felé, egy évvel később, most szerdán, nyugatra tartunk majd. Irány St. Louis!
A város, amelybe Old Shatterhand belovagol meglátogatni a fegyverkovácsot, Mr. Henryt. Talán egy bekezdés sincs ez a rész a négy könyvből álló Winnetou-ban, mégis eszembe jut gyerekkorom kedvenc regénye.
Laura is újratölti a karabélyt, a 25 lövetűt. Új város, új csapat, új elvárások és lényegében megint újonc. Hat napon át ismerkedünk majd az új környezettel. A hetediken pedig haza jövünk, hogy fél évig megint távolról szerethessük.
Mozgalmas nyara volt. Szicília, Balaton (egy kis munka), Sziget, új és elmélyülő régi barátságok. Három hónap az "olyan mintha volna" országban, miközben azért napi beszélgetések Jillel, az amerikai barátnővel.
Felnőtt lány lett az elmúlt évben. A második amerikai évében pedig léphet egy nagyot az önállóság felé. A 24-es (nem, nem a 12-es, mint eddig hittem) mezt már gondolom készítik az új öltözőben. Ideje itt is beköszönni!
