Van úgy, hogy az ember ziccerből is homályt dob. Különösen akkor, ha a terem foglaltsága és a sűrű társadalmi programok miatt hajnal 6-ra rendel el gyakorlást az edző.
Amikor én még kis srác voltam
Nagyon együtt éreztem Lorkával. Sportos emlékeim köszöntek vissza. 42 éve, a margitszigeti uszoda nyitott 50-ese felett lebegő decemberi páraködben csobbanni a hol hideg, hol meleg medencébe, gyerekpróbáló dolog volt. Másodosztályú úszóként ugyanúgy, mint Verrasztóék, hosszú kilométerek teljesítettem a reggel 6-kor kezdődő edzéseken.
3000 gyors oda 5-ös, vissza 7-es levegővel, aztán már mehettek is - kaptuk az egyórás edzésadagot Kolossa Pista bától. Ezek voltak a minialapozások, hogy délután könnyebben menjen a 60x100 gyors időre. Túléltem, de a hajnali úszás nem lett a barátom.
Egy emlék Sopronból, kenguruként a gyerekmezőnyben
Gondolom futottatok - kérdeztem a lányomat a fenti tapasztalat okán. Dehogy, páros gyakorlatok voltak, sejtheted milyen eredménnyel - jött a válasz. Sejtettem, hiszen - és ez már kosaras emlék 11 évvel ezelőttről - a 8.30-ra kiírt kengurumeccsek is komoly kihivást jelentettek a jó alvókával rendelkező Lorkának.
Sebaj, ha ez kell a november 13-val kezdődő bajnoksághoz, akkor legyen. A lényeg, hogy előbbre lépjenek a tavalyi helyezéshez képest, amivel annyira nem voltak elégedettek. Lám, lám, nem véletlenül igazoltak az öreg Európából egy csatás spílert.
