Az NCAA szabályai szerint Lorka nem léphet pályára más csapat színeiben, mint ahová szerződött. Edzeni, mozogni, erősíteni persze lehet, de még egy B33-as meccsen sem játszhat. Ez van.
Kosárlabdapótlóként szombaton elmentünk az NKE - PINKK visszavágóra.
Az NB I/B-ben a 13. helyért játszottak a csapatok.
A pécsiek az első meccset nagyon sok ponttal nyerték, így Glavinics Gyuri, (Jucus papája) nem hívott meg a derbire, mondván nagy égést minek mutogatni. Tévedett.
Az NKE remek játékkal, 5 ponttal legyőzte a 3 NB I-es játékossal (Mojzes, Nagy, Sánta) felálló PINKK-et.
A volt csapattárs, Jucus, hatalmasat játszott.
Négy triplát biztosan dobott és a végén is volt egy 2+1-es akciója, amely a győzelmet jelentette az NKE-nak. Összesen 20 pont felett termelhetett.
A szintén volt csatás Vanda is fontos triplákat vágott
és az utolsó percben pont azt a büntetőt értékesítette, amely a győzelemhez elengedhetetlen volt.
A mérkőzés után egy kis élménybeszámoló itthonról és Amerikáról. Hazafelé azon gondolkodtam, hogy a két lány megállná-e a helyét Amerikában. A legtöbb csapatban ugyanis van egy hárompontost dobó játékos. Csak erre "tartják" őket. Mint a kéziben a 7-est dobókat. Így aztán vagy 30 percet játszanak vagy csak 3-at. Minden az ellenfél taktikájától függ.
Most illene valami poénosat írni a végére, de hirtelen csak annyi jut az eszembe, hogy jó volt látni őket. És ez sem kis csattanó!
