Laura Amerikája

Két kicsi, egy nagy és egy nagyon nagy - így jellemezhetők azok az újoncok, akik hivatalosan is aláírtak a Tritonokhoz. Laura sem tud túl sokat róluk, igaz az egyikőjük már volt edzésen.

Ő Alex Specht, egy 190 centi magas center, aki, ha szembe áll a gyűrűvel, akár a hármast is eldobja. Ez persze nem azt jelenti, hogy csak úgy elhajítja a labdát, hanem be is talál a gyűrűbe. Az már egy másik kérdés, hogy a palánk alatti pozíciófogása még középiskolás. Magyarán itt még sokat kell fejlődnie.

A másik lány kb. 182 centi magas, ránézésre ő is még középsulis kosárlabdát játszik, de van érzéke a lepattanókhoz. Jó helyre áll, ügyesen nyúl a labda után, és nem is ütik ki a kezéből. Támadni is tud, a 3 perces videón amit róla láttam jó ütemben csinálta az üresbefutásokat.

A két kicsit még nem tudtam igazán feltérképezni. Ők 170 centi alattiak. Az egyikőjük erőssége a hármasok elsüllyesztése, legalábbis statisztikája erre utal. A másikról már találtam videót, ügyesen lop labdát, de kicsit komótos a mozgása. Ráadásul egy olyan középsuliból jön, amelyik 4000 feletti ranglista-helyezéssel zárt 2017-ben.

Szó van még 2-3 játékos leigazolásáról, ketten a divízió I-ből jönnének, de igazából ez csak akkor biztos, ha már bejelentik a szerződtetésüket. Addig pedig még hónapok telhetnek el. Lorka szerint szükség volna még egy labdalopó, emberfogó szélsőre, és egy fizikálisan erős, de már érett kicsatárra. Ha ők is csatlakoznának az UMSL-hez, akkor akár egy gyűrűről is álmodhatnának a Mississippi-parti félistennők.

Ezt ezt is mégértük!

Vigyázz rájuk, tanítgasd a fiatalokat, és határozottan, nagy hangon igazítsd el őket! - ezt kérte az edzői stáb Laurától az érkező újoncokkal kapcsolatban a következő szezonra. Kedden volt ugyanis a szezonzáró és egyben előremutató nagy személyes elbeszélgetés a Tritonoknál. Megfogalmazták az egyéni elvárásokat, de még előtte elemezték az idei teljesítményt. Lorka jól vizsgázott. Rendkívül elégedettek voltak vele. Kiemelték küzdeni akarását és, hogy soha, semmilyen körülmények között nem adja fel. Mindig nyerésre játszik és ő akar lenni a legjobb. Ezt Amerikában nagyra becsülik, sőt azt is, hogy nincsenek kételyei a pályán. Bocsi, a never hesitationt így fordítom le.

Célokat is tűztek ki számára: fizikálisan akarják fejleszteni, mert bár megfelelően gyors, de a robbanékonyságát fokozni akarják és pár kiló izmot is rápakolnának. Ennek az első jeleit már láttuk,

vádlija és hátsó combizma már "puklizódik", ami egy nőcinek kicsit meghökkentő, de egy sportolónak dicsőség.

Még egy kis váll és bicepsz hátra van:) Azt mondják, a kontaktoknál ez nagy előnyt jelent majd. This is America!

A csapatcélokat még nem fogalmazták meg, hiszen nem zárult le a toborzás. Hét új lány fotója került fel a stáb szobájának falára. Azaz nem zárható ki, hogy jövőre 14-en lesznek a csapatban. Hoznának egy fiatal centert és egy 185 centis erőcsatárt, valamint egy 177 centi magas, erőteljes, de kissé lustának tűnő szélsőt. Az utóbbi egy divizió I-es csapattól érkezne. A többiek kicsik és nagyon fiatalok, 18 évesek, azért várna Lorkára a tyúkanyó szerep. Ahogy én látom, a távozó Birdöt pótolnák és a tavaly nagyon lyukas 4-es posztot töltenék fel. Dícséretes törekvés.

Az erősítéseket elemezve Laura nem zárta ki, hogy akár a bajnoki döntőért is mennének a következő szezonban. Ez a mondat részéről nem meglepő, hiszen az edzői is megállapították, mindig nyerni akar. Egy különleges gyűrű pedig szépen mutatna az ujján.

Miközben javában tombol még a spring break, azaz a tavaszi szünet a kisasszony üznetet küldött: láttad, hogy kikapott a UCONN? És azt is, hogy miképpen? Neeeem! Irtam a választ, hiszen ma akarom megnézni (10 dolláros napijeggyel), de ez egy mellékszál. A lényeg, hogy bő egy hét dőzsölős lazulás után ismét a kosárlabda felé fordult Lorka figyelme.

Elvis városában, Memphisben, New Orleansban és a biloxi tengerparton múlatták amúgy az időt. A négy fekete (Bird és tesói valamit Paige) és az egy fehér lány (Lorka) vélhetően nagy feltűnést kelthetett a porhomokos tengerparton.

Erről ugyan már tettem említést, de a feketék (nem sértő, nyugi) emberileg hamarabb befogadják a külföldi fehér csapattársat, mint a keep smile-ingos fehérek. Erről talán a 4 éves amerikai kaland végén majd írok egyet, addig gyűjtöm az ezzel kapcsdolatos impulzusokat.

Amúgy még 4 hét suli, hogy a májusi vizsgaidőszak után már a másodikon is túl legyen a gyerkőc. Idén már nagyon nagy lány lesz. 22 éves, de a szülők pont úgy várják majd május 15-én a reptéren, mintha egy kicsi baba térne vissza. Mit nekünk még 6 hétvége!

Amerikai szemmel is remek meccset láttunk a hétvégén. A Beac-Csata (nekünk csak Csata) megnyerte a juniorbajnokság döntőjét a Vasas ellen. Pont annyire kellett izgulni, amennyi nekünk még jól esett. Zsuzsa asszony fogalmazta meg a 9 pontos különbség lényegét. A Csata felnőtt, míg a Vasas utánpótlás kosárlabdát játszott. Dinamika, dobásbiztonság, fegyelmezettség, szervezettség - teszem hozzá.

Abból a szempontból is néztem a mérkőzést, hogy

a Csatából 2-3 lány is Amerikába készül.

Lelik Réka, aki az MVP lett, igazolta, hogy jobb NCAA-csapatok közül is válogathat. Magasság, súly, dobókészség, dinamika. A többit már az ottani edzők tudják. A leendő csapatáról is hallotunk, nemzetközi játékosokkal rendelkezik, már előre is sok sikert hozzá.

Egy másik lányban némileg Laura is érdekelt. Karagits Kirának az UMSL-t ajánlottuk. Mint eddig sokszor írtam, ha valakinek a suli is fontos, miközben a kosárlabdát is szeretné élvezni, annak el kell találnia a neki megfelelő szintet. Szerintem Kirának a Tritonok remek választás volna.

De ne szaladjunk ennyire előre. A lényeg, hogy

mától Laurának újra az edzőtermekben indul a napja.

Hétfőn és szerdán például súlyzózás (lifting) van napirenden, miközben az egyéni és a futóedzések sem maradnak el. Egészen az iskolazárásig tart majd a tavaszi alapozás. Érthető okból az edzők nem akarják punnyadt állapotban elengedni a nyári szünetre a játékosokat. Ha az előzetes hírek nem hazudnak, akkor májusban egy vasgyúrót köszönthetünk majd Ferihegyen. Ahogy elnéztem a magyar juniordöntő legjobbjait, ez alapvetés. Az ügyesség és érzék ma már kevés, kondi és izomtömeg hiányában a női meccseken is csak a kispad juthat. Ott pedig senki sem szeret ücsörögni.

Újra összejött a csapat a bajnoki zárást követő nagy szusszanás után. Nyolcan maradtak, hiszen 5-en végeztek. Nekik tartottak az edzők eligazítást, és értékelték a szezont. Nem részletesen, mert arra az egyperegy-beszélgetéseken kerül majd sor.

Az év elején mindenkinek fel kellett írnia, hogy mit vár el magától. Lorka szerényen a legjobb pontdobó, és az akart lenni, aki eldönti a meccseket. Ez lényegében bejött, és ezt el is ismérték a csapatvezetők.

Szóban is megerősítették, hogy köré, és az utolsó meccsre megsérült center, Jordanre építik majd ősztől az új gárdát.

Mindenki kapott személyes bírálatot vagy ahogy ott mondják, "inspirációt a fejlődéshez". Ok, ez egy kicsit szabad fordítás, de ez a lényeg. Lorkának sok rövidtávú futást kell majd végeznie, azaz az első 2 lépése kellően gyors, de 5 és 10 yardon is meg kell tartani, sőt fokoznia muszáj a sebességét. "Zsoltikázás" lesz ebből, akárki meglátja. (Egyetértek.)

Annyi tudható még, hogy 3 játékossal már megállpodtak, egy irányító, egy hátvéd (konkurencia) és egy magas játékos már aláírt a következő szezonra. Látogatóban volt náluk még egy centerféle is. Szükség volna rá, hiszen magas poszton jelenleg másfél minőségi ember áll a Tritonok rendelkezésre. 

Apropó látogató. Március 16-án egy közismert magyar játékos is ellátogat St. Louisba.

Vukov Szonja teszi tiszteletét a város divízió I-es egyeteménél, a Billikensnél.

Lorkára vár a megtisztelő feladat, hogy idegenvezetőként megmutassa a SLU-t, a várost, és talán a Tritonok otthonát is. Ez abból jött össze, hogy az UMSL (itt játszik ugye Laura) segédedzőjének férje a SLU-ban tölt be hasonló állást. Magyarán ebben a 3 milliós városban is mindenki ismer mindenkit, ha kosárlabdáról van szó. Azaz nagy összefonódások vannak itt kérem! Ha pedig minden úgy alakul, ahogy itt remélik, akkor ősztől már két budapesti lány pattogtathat St. Louisban. Jól jöhet tehát a "magyar kapcsolat".