Szép éremmel gazdagodott Laura kollekciója. A Csata DSE megnyerte az U23-as játékosoknak kiírt Hepp-kupát. A döntőben simán, 30 ponttal elintézve a BKG-t. Ilyenkor következne Laura értékelése, de ez elmarad.

Hepp-kupa Szörényi Laura

Nem volt ott a döntőn. Történt ugyanis, hogy a Final Four előtt Szekszárdon játszott a csapat NB I/B-meccset, kikaptak 12 ponttal. Laura ezt végig a cserepadról láthatta. 25 évesen egy tinicsapattal buszozott 2x másfél órát, bemelegített, majd kispad. Utána higgadtan megkérdezte, hogy kell-e ő ebbe a csapatba a Hepp-kupában, mert, ha csak a kispadon ül, akkor inkább dolgozna helyette. Ráadásul a kupadöntő első meccse is a Szekszárd volt, ahová már eljött két menő spíler az NB I-es gárdából.

Nem voltam ott, így nem tudom, hogy mi volt kérdésére a pontos válasz, de nem utazott el a döntőre. A győzelem után kapott érmet a hétfői napon, hogy a szerdai soproni keretbe már ne nevezzék. Itt tartunk most. Beszéltünk róla, sok okosat nem tudtam mondani neki. Egy lemondás, az lemondás, az atyai szív pedig elfogult. Ez a bejegyzés pedig inkább a történelemnek szól, hogy pár év múlva emlékezzek sportpályafutásának egyik sarokkövére. Kissé önző módon remélve, hogy nem az utolsóra.

Most látom, hogy az ezt megelőző cikk pont arról szólt, hogy november végén 4 hármast is bedobott a Hepp-kupa-menetelés első meccsén az Ajka ellen. Innen juttatták el a kispad végére. Ha az elmúlt 14 évet is nézem, akkor nyugodtan kijelentem, méltánytalanul.