Miért nem keresel pénzt azzal, amit már most tudsz az amerikai egyetemi sportról - tette fel a kérdést a minap egy ismerősöm. Valóban, több mint 2 éve figyelem lányomon, Szörényi Laurán keresztül az ottani diáksportéletet. Sok tapasztalatot gyűjt az ember, de szakértőnek még nem mondanám magam. Most azonban készítek egy összegzést. Kicsit hosszú lesz, aki csak a mindennapok érdekességeire kíváncsi, annak nem kötelező:).
Divizio I és Divizio II
Van divizio III is, de erről egy kicsit később. Először arról, hogy miképpen épül fel az amerikai egyetemi sportrendszer. Példáimat leginkább a női kosárlabdából merítem majd, hiszen ezt ismerem.
Középiskola, 21000 csapat
Legkevesebb 21 ezer középiskolai női kosárlabdacsapat van Amerikában. Legalábbis ennyit tartanak számon a legnagyobb adatbázissal rendelkező oldalon. A Maxprepsen ráadásul nem szerepelnek a kisebb, főleg egyházi iskolák csapatai, ők külön bajnokságban játszanak. Ezekből a sulikból áramlanak a játékosok az egyetemi csapatokba. Jellemzően a ranglista első 4000 gárdájából kerülnek be, de természetesen vannak kivételek, olykor ennél gyengébb csapatokból is elérhető az egyetemi szint.
Mi az a jukó?
Ahhoz, hogy valaki bekerüljön egy egyetemi csapatba kiválóan kell sportolni és jól, na jó, viszonylag jól tanulni. Sokan láthatták Sandra Bullock filmjét, a Szív bajnokait, amelyben a fehér gazdag család egy hatalmas fekete fiút fogad be, majd juttat el egy menő egyetem, rangos amerikaifoci csapatába. Itt a szűk keresztmetszetet a tanulmányi eredmény jelentette.
Tehát bármennyire is tehetséges vagy a sportban, legalább közepes ereményeid kell legyenek. A filmben két és feles átlagért megy a harc, ami a mi hármasunknak felel meg. Tehát:
- Kiváló sportteljesítmény
- Legalább közepes tanulmányi eredmény (az elit egyetemeknél ez kevés)
- Kulturált megjelenés
Mindezek kellenek egy jobb, jellemzően divizio I-es egyetemhez. De akkor mi az a jukó ott az alcímben.
A kiváló, de nem extra sportolóknak ott van a junior collage. Különösen azoknak, akik a tanulásban nem járnak az élen. Ide már meghökkentően alacsony érettségi eredménnyel is be lehet kerülni. Azon magyarok számára is reális cél, akik még nem bírják igazán az angol nyelvet.
Az itthon is letehető TOEFL-vizsgán akár az 50-60 pont is elég lehet, és az ACT-n (érettségi) is elég a 14-17 pont.
Csak a miheztartás végett a menő egyetemek 22 pont alatt szóba sem állnak veled, de inkább a 24-28 pont az elvárás a maximális 35-ből. 19-20-szal azonban már bőven elérhető egy divizio II-es csapat.
Na mégegyszer, mi is az a jukó?
A junior collage 2 éves. Főleg alapozó tantárgyakat, matek, kémia, angol, biológia, történelem tanulnak. Akinek van magyar érettségije, annak ez nem jelenthet gondot. Ha ezt a szintet megugrod, és benne vagy a csapatban, akkor nyitva áll előtted a tényleges egyetemi sport. Jellemzően a divizio II-es csapatok választanak innen ügyes játékosokat. Laura mostani csapatába is négyen innen érkeznek. Gyengébb angol nyelvtudásnál érdemes itt próbálkozni. Azt azonban fontos tudni, hogy az itteni, azaz NJCAA divizio I-ben kimondottan erős, atletikus, de talán nem túl okos játékosok vannak. Magyarán fel kell kötni azt a bizonyos alsóneműt.
A magyarok közül most a legismertebb ilyen játékos Vukov Szonja, aki messze kiemelkedik innen,
nagyon meglepődnék, ha a mostani éve végén nem válogathatna (úgy tudom, hogy igen) az egyetemi ajánlatok közül. Amúgy a volt pécsi Csutorás Fanni is egy ilyen suliból került egy divizo I-es egyetemre, tehát ez sem kizárt.
Divizio III, ahol nincs sportösztöndíj
Ebben a bajnoki rendszerben csaknem 500 egyetem gárdája szerepel, igen 500. Kétfajta egyetem van. Az egyik a nagyon elit, amelyik költségvetésének minden dollárját a tudományos munka felé irányítja, de azért tart fenn sportcsapatokat. Ilyen pl. St. Louisban a Washington egyetem. Nagyon pöpec társaság. Az ő női kosárcsapatuk divizio III-as. Ha valaki ide készül, akkor nagyon jól kell tanulnia és a szociális támogatásokkal kiegészítve szinte teljes egészében össze lehet szedni az éves ösztöndíjat, mert sportösztöndíj nincs. Más kérdés, hogy ilyenkor engedélyezik az egyetemi munkavállalást is, és ebből is lehet finanszírozni a tanulást, sportolást. Van még egy kiskapu, hogy divizio I-es csapatok adhatnak sporttámogatást divizio III-as gárdáknak, de ennek a rendszere elég bonyolult.
Laura is kapott ilyen ajánlatot a középiskolai szezonja végén.
Olyannyira, hogy ez a kisebb egyetem (ezek képezik a divizio III nagyobb részét) akkor bent volt a divizio III országos döntőjének final fourjában, hogy aztán 2 évvel később meg is nyerje azt. Sajna az összköltség kb. felét tudták volna akkor adni, a többi az egyetemen nyújtott tanulmányi teljesítménytől függött volna. Egy ismertebb magyar kosárlabdázó járt ilyen suliba, a most Miskolcra szerződött, extörekvéses Győri Dóri, ő bajnok lett, ha jól emlékszem 3 éve.
Divizio II, sportösztöndíj, de szerényebb anyagiak
Igen, Laura egy divizio II-es olyan középcsapathoz igazolt az idén, amelyik szeretné elérni 3 évvel ezelőtti önmagát és bejutni az országos főtáblára. Ehhez az UMSL-nek jóvel erősebb szezont kellene produkálnia, mint az előző kettő volt. De nézzük mi az a divizio II!
Itt már van sportösztöndíj és ezért cserébe már jó tanulmányi eredményt is elvárnak, különösen az Amerikán kívül érkezőktől. Hármas nem nagyon lehet az érettségiben és a TOEFL-vizsga is el kell érje a 78 pontot. Persze jobban örülnek a 80 felettinek. Női kosárlabdában azért a minimum, hogy magyar csapatod bent legyen a kadet- vagy juniorbajnokság nyolcas döntőjében és te ott meghatározó játékos legyél.
Ne szépítsük, a válogatott keret szintje az elvárás még akkor is, ha esetleg nem jutottál ki világversenyre.
Sajna, az amerikai lányok nagyon ügyesek és az edzők csak olyanokat igazolnak le, akik tényleges erősítést jelentenek a gárdájuknak. Laura U16-os és U18-as kerettag volt, az utóbbiban részt vett a miskolci Európa-bajnokságon. Az előbbin, sérülés miatt sajna nem, pedig..., de az már egy másik történet.
Mellesleg ebben a bajnokságban játszó egyetemek száma is közelíti a 400-at. Azért nem írok pontos számot, mert vannak olyan iskolák, amelyek különböző osztályokban indíthatnak csapatokat. A lényeg, hogy Amerikában mindenre van pontos szabály, de mellette a szabályozott kiskapuk tömegével is érdemes tisztában lenni.
Divizio I, ahol profinak nevelnek
Az önmagában nem igaz, hogy a divizio II-ből nem lehet profinak állni. Laura volt iskolájának fiú kosárlabdás sztárja olasz és német másodosztályú ajánlatok között válogathat. Lorkának is többször mondta az edzője, hogy simán gondolkodhat oversea-ben, azaz tengerentúli szerződésben.
A menő játékosok szeme előtt ugyanis két cél lebeg. Igazi amerikai profi szerződés, vagy Európában, Ázsiában játszani.
Az amerikai egyetemi sport ugyanis ontja magából a jobbnál jobb spílereket. Gondoljunk csak arra, hogy egy magyar férfi kosárcsapat 3 amerikainál kevesebbet ritkán tart.
Magyarok a divizio I-ben
Térjünk vissza a női vonalra. Több magyar játszik a divizio I-ben. A 2016/17-es szezonban csak a Duquesne egyetemen három magyar pattogtat majd. Itt tudni érdemes, hogy a vezető edző felesége magyar kötődésű, ezért a kiemelt érdeklődés. A csapat 2016-ban remek eredményt elérve az országos mezőnyben a 32-be jutott.
Ennek aktív részese volt a pécsi Szamosi Amadea.
Azért, hogy a topcsapatok erejét lemérhessük, a 16 közé jutásért csaknem 40-nel kapott ki a későbbi bajnoktól, ahol az idei olimpián már aranyérmes Breanna Stewart is játszott. A Uconnról van szó. Senkit nem akarok elkeseríteni vagy megbántani, de ez a magasság egy magyar játékos számára elérhetetlennek látszik. Az University of South Florida azonban most egy magyart, Nagy Dorottyát leigazolta. Ez a gárda a 21. volt az előző szezon végén. Ezért a magyar U17-es világbajnoki harmadik játékos játszik majd a legerősebb amerikai csapatban az idén. Apropó játszik.
Mennyit játszik az újonc?
Senkinek nem akarom a kedvét elvenni, de a legjobb magyarok is csak pillanatokat, esetleg perceket kapnak az első évben. Ezen a szinten ugyanis tudatos, 4 évre tervezett építkezés történik.
Az újoncok azért is vannak, hogy az edzésen meglegyenek.
A meccseket gyakran 6-7-8 játékossal játsszák le, miközben 15-en ülhetnek a kispadon. Minden egyetem ugyanis abban érdekelt, hogy eredményeket mutasson fel. A bajnoki címre nem aspirálók pl. azt, hogy tőluk is valaki elszerződik profinak. Ha történik ilyen, akkor hatalmas cikkek jelennek meg róla, mint büszkeségről. Persze itt is vannak kivételek.
A legjobb magyar
Szabó Fanni az első pillanattól a Dartmouth kezdője volt. A szememben ő az, aki leginkább megvalósította az amerikai álmot. Egyeteme ugyanis az Ivy League tagja. Igen, ez egy elitklub.
Harvard, Yale, Columbia, ugye nem kell tovább sorolni.
Ide csak kiváló tanulmányi eredménnyel lehet bekerülni és a kosártudásnak is többnek kell lennie az "egész ügyesnél". Szafi amúgy megtette a csapatának azt a szívességet, hogy a 307. helyről felhozta őket a 150. helyre. Persze nekem azt mondja, hogy ez a csapat érdeme, de had legyek elfogult a magyar lánnyal szemben. Idén már a 64-es országos főtábláról szőnek reális álmokat.
Ráadásul ide tart a román korosztályos válogatott, Lénárt Paula is.
A többiek is remek gárdákban vannak. Még a 300. helyen tanyázó FIU is kiváló hely, itt Hegedűs Janka érett be. Az első két év viszontagságai után az előző szezonban már sokat és jól játszott.
A pénz a különbség
Aki a divizio I-es csapattól kap ajánlatot annak minimális anyagi gondjai lesznek. Itt többnyire fizetik a repülőjegyet, étkezést, szállást, tanulmányokat, és természetesen mindent, de tényleg mindent, ami kell a kosárlabdához. Beleértve a rendkívül kedvezményes egészségügyi biztosítást is. Másról hivatalosan nem tudhatok.
A szülőknek nagyjából annyi kiadása lehet, amennyit itthon is rá kell szánni egy egyetemi tanulmányra, sőt, talán kevesebbet is.
Ne feledjük, hogy ezek a játékosok már pénzt is termelnek az egyetemeknek, gondoljunk arra, hogy a talán legjobban menedzselt UK fiúcsapata 24 ezer néző előtt játszik és a lányokra (láttam a meccsüket) is kíváncsi átlagban 5000 néző, igaz itt 9-10 dollár "csak" a jegyár. A fiúknál viszont vetekszik az NBA-vel. Oda 40 dollárnál ritkán van olcsóbb tikett.
A divizio II-ben is sok a juttatás.
Laura esetében is fizetik a tanítás, a kollégium, az étkezés teljes költségét. Apróságnak tűnik, de sokat jelent, hogy ingyenes bérletük van a St. Louis-i tömegközlekedésre is. Természetesen a sportolás minden feltétele is adott, terem, egyéni felszerelés, utazás, stb. Olyan extrák nincsenek, mint repülőjegy haza vagy igazán olcsó egészségügyi biztosítás.
És akkor Laura
Lorka magának talált csapatot, hiszen az U18-as Eb-n kevesebb szerepet kapott a válogatottban, így a menedzserek figyelmét nem kelthette fel. A csapatkereséshez jó ajánlólevél volt középiskolás amerikai sportmúltja. Egy 2004. helyen végzett gimnáziumból érkezett, legalábbis ennek az eredményeit (csapat legponterősebb játékosa, 16-os átlaggal) tudta felmutatni. Volt meccsvideója is, de sajna élőben nem látták játszani. Így az amerikai meccseiből és hazai bajnokikból válogatva készült videóval tudott bemutatkozni. Az ilyen videó az alap, nélküle nem érdemes próbálkozni.
Az első évben két kisebb egyetem gárdája ajánlott teljes ösztöndíjat. Mások részösztöndíjat kínáltak. Végül az amerikai vendégszülei közelében lévő WVSU-t választotta. Itt az edző nagyon bízott benne és ennek meg lett az eredménye. Bajnokságának második legrangosabb elismerését söpörte be. Ő lett az év újonca, 16.2-es dobott pontátlaggal.
A 2016-os szezon végén edzőcsere történt, és ez lehetővé tette, hogy csapatot váltson. Lényegében csak ilyen esetekben engedi az NCAA az átigazolást. Meg akkor, ha valaki sérülés vagy más okból minimálisat játszik az adott szezonban. Itt ugyanis nem cél az elvtelen erősítgetés.
Az év újonca cím jó ajánlólevél volt.
Egy bajnokcsapat, a legutóbbi országos ranglista 5. helyezettje hívta. Hosszan és komolyan. Végül is annál a csapatnál (UMSL) írt alá, amelyik előbb került a képbe. (Az átigazolás rejtelmeiről itt olvashatsz.) Ez egy középcsapat, erősebb mint az előző, amely Laurának köszönhetően lépett 3 helyet előbbre a saját bajnokságában. Tehát van kihívás most bőven!
Kinek ajánlható a divizio II
Ha menedzseren keresztül nem kapkodnak irántad, de válogatott szinten vagy, akkor érdemes megpróbálni. Néhány kritérium azonban fontos:
- Angol nyelvtudás, minimum középfokú nyelvvizsga
- Magyar vagy amerikai gimnáziumi 4 éves évvégi eredmények
- Amerikai érettségi, SAT, ACT. Itthon is letehető
- Profin megvágott meccsvideó
- Anyagiak. Jelenleg kb. évi egymillió forintra taksálom, ez valamivel több, mintha itthon járnál egyetemre. Ebben pl. benne van a kb. 250 ezer forintos repülőjegy.
- Bátorság, elszántaság és alkalmazkodóképesség. Mert amúgy mindenütt, ha már leigazolnak, nagy szeretettel várnak. Komolyan.
Ha szeretnél menni, de bizonytalan vagy magadban, akkor ma már van Magyarországon egy sportügynökség, amelyik segít eligazodni ebben a világban. Arról már nem is beszélve, hogy Laura okán szívügyemnek tekintem az amerikai egyetemi sportolást. Tanulj érdekesen, sportolj élvezetesen, így én sem kergetek el senki.