Laura Amerikája

Phase five - így hívják azt a szintet, amely után már megkapható a játékengedély. Orvosa szerdán minősítette át Laura térdét erre az ötös szintre. Minden gyakorlat végezhető, de az egymás elleni játék, az egy-egyek kivételével, még nem ajánlott. A egy-egyet is csak slow motionnel kérik. Nem rossz, de a végleges engedélyt valószínűleg az augusztusi visszatérésekor kapja meg.  Ez így természetes, hiszen 5 hónap telt el a műtét óta, az ilyen sérülés, pedig 6-9 hónap alatt gyógyul meg teljesen.

Ahogy már korábban írtam, semmit sem sürgetünk, sőt. Apropó augusztus és visszautazás. Már a hónap első hetén látni akarják Laurát, így idén csak két és fél hónapot lehet itthon. Az sem kevés, minden nap ajándék nekünk. 

Mindenesetre a Csatában már jelezték, szívesen látják edzeni, erre szükség is lesz, hiszen a rehabilitáció utolsó fázisait valószínűleg itthon végzi majd el. Amúgy már St. Louisban is csak heti egyszer, szinte kontrollszerűen jár a rehab-edzésekre. 

Eddig tehát minden a normális menetrend szerint halad, ami a visszatérést illeti. Még a jövő hét közepéig lesznek edzések, utána jön a vizsgaidőszak, hogy május 13-án elinduljon haza. Örülünk Vincent!

Dobások, ugrások, futások és kitámasztások - ezek kellenek ahhoz, hogy egy térdsérülés után valaki játékengedélyt kapjon. Mert Amerikában nem csak úgy ránézésre engednek valakit a pályára egy műtét után. Nem az edző, a játékos, vagy még csak nem is az orvos mondja ki, hogy játszhat. Komoly teszt, rehabilitációs tréneri, és orvosi szakvélemény kell a hivatalos visszatéréshez. Olyan ez mint egy vizsga, gyakorolnak rá.

Laura eddig jó úton halad. Négy hónap után elsőre teljesítette az ugrálós részt. Azt mondják, ez elsőre szinte senkinek sem sikerül.

A rossz lábról kell különböző ugrógyakorlatokat elvégezni.

Kipróbálták már a dobásokat is. Hátrafelé irányuló mozgásból kell 5 pozícióból bedobni a labdát a gyűrűbe. Ez összesen 25 dobást jelentett. Csupán az első nem ment be, de az ugye nem számít, így 26 rádobásból 25 talált. Wow! Mások ilyenkor még a berendezést sem mindig találják el.

Bizakodunk tehát, hiszen még nincs kész. Májusig biztosan nem engedik a kitámasztásos gyakorlatokat. A szalagnak folyamatosan kell felépülnie és addig nem szabad terhelni, ameddig a lábizomzat nem lesz olyan, hogy hatékonyan vegye le róla a terhet. Nem véletlen, hogy egy ilyen rehabilátáció után lényegében erősebb térdet, lábat kap a sportoló. Igazából fejben kell legyűrnie a sérülést.

Ahogy a tegnap esti, vásárlás után Zsuzsának tartott "ruhabemutatót" néztem, ezzel sem lesz gond. Jól tartja a lábát, simán mozog, ha oldalról vagy hátulról kellett bemutatni a boka fölé érő, megkötős, csíkos nadrágot. A rövidszoknyának álcázott kezeslábas shortról már nem is beszélve.

Idén nem lesz "ereszd el a hajam" spring break, legalábbis nem tudok róla. A 2018-as nagy amerikai utazás Chicagóba lesz április 7-én. Csapattársával mennek a szeles városba, azon belül is a magyar konzuláusra, hogy Laura éljen állampolgári kötelességével és szavazzon. A sport és tanulás mellett erre is nagyon büszke vagyok.