Az utolsó edzés amúgy miért is volna érdekes?! Semmiért, de most Laura sérülése okán minden kosárlabdával kapcsolatos rezdülést számon tartok. A lényeg, hogy a hét elején tartották, sokat dobtak, lényegében sorversenyben mérkőztek meg a játékosok. "Mi nyertünk" - kaptam Laurától a választ és remélni tudom, hogy mozgása is már kezd összeállni. Természetesen csak itthon tudom majd ellenőrizni, hogy milyen érzéssel tudja terhelni a térdét.
Az elmúlt két hét krónikájához tartozik az újoncok látogatása is. Az ötből négyen tették tiszteletüket. Ketten gyorsan feloldódtak, ketten tartózkodóbbak. Majd meglátjuk, különösen annak fényében, hogy meglehet Jordan utódja. Közben ugyanis kiderült, hogy terven felül a csapathoz érkezik egy 190 centis lány. (Fontos, hogy legyen megfelelő magas ember, mert a tavalyi újonc Alex, lelki problémái miatt, a következő idényben nem lesz a csapat szerződtetett tagja.) Az új center eddig a divízió I. és II. határán billegett, de a sok játék ígérete a Tritonokhoz terelte. Meglátjuk.
A 2017/18-as csapat az év végi fogadáson. Közülük négyen végeztek az egyetemen.
Laura az erősítések után egyre bizakodóbb a következő idényt illetően. Idáig a három meghatározó játékos távozása miatt kissé vakargatta a fejét. Most úgy tűnik, rendben lehet a csapat és a reményeink szerint az a fránya térd is segít abban, hogy 2018/19 telén újra hajnalozhassak a számítógép előtt. Másfél év kosármeccs nélkül még egy kicsit nekem is sok volt.
