Bulldogokhoz látogatnak

Már számoljuk a napokat, hiszen jövő héten kedden haza indul  a nagy lány. Előtte, hétfőn, azonban még lesz egy kis dolga. Utaznak vagy három órát, hogy az egyik komoly riválissal mérkőzzenek meg.

A Truman Bulldogs hasonló kvalitású csapat, mint az UMSL.

Statisztikájuk is döntetlenre, 5-5-re áll, hasonlóan az UMSL 4-4-hez. A hazai pálya, és az, hogy vereségeiket erős ellenfelektől szenvedték el, mellettük szól. 

Mindenestre alapos beharangozót készítettek a meccs elé, amelyben néhány érdekes számadat is helyt kapott. 

Ismertetik, hogy Laura az idei szezon legeredményesebb Tritonja és a centerünk a liga legjobb blokkolója. Kiszámolták azt is, hogy

az UMSL leggyengébb negyede a második, a legerősebb pedig a negyedik.

Ez utóbbiban 8 meccsen 144 pontot értek el, miközben csak 114-et kaptak.

Az edző a vasárnapi edzésen győzelemről beszélt, ami méltó visszavágás lenne, az előző szezon rájátszásában elszenvedett vereségért.

0 Tovább

Tényleg nincs messze a divízió I.

Már kilenc ponttal is vezetett az UMSL az amúgy divízió I-es SIU ellen. Ráadásul a játék is tetszetős volt az első félidőben. Aztán a második elején beragadt a csapat és félidei 25-25 után gyorsan tíz lett közte. Ez érdemben nem változott, 8 pontnál egyszer sem sikerült közelebb lopózni.

Laura nem játszott rosszul. Egy kivételével jó döntéseket hozott, amit rendbe kéne tenni, azok a távoli dobások. Nem akarnak beakadni, pedig ma, ezen a szinten, tiszta helyzetekből indította el a hármasokat.

Volt két szép, nagyon jó ütemben végrehajtott betörése és egy remek tempója, ehhez jött még 3/4 a vonalról, így állt össze a 9 pont és mellé 4 lepattanó. Isten a lelkemre hatot számoltam, de hát nem vagyok amerikai statisztikaírnok.

A találkozó, mint az osztálykülönbségből is kiderült, edzőmeccs, azaz itteni nevén bemutató-mérkőzés volt. Se az egyéni, se a csapatstatisztikába nem számít bele.

Amúgy ez a találkozó is megmutatta, hogy a jobb divízió II-es csapatok simán tudnak nyerni a kevésbé erős divízió I-es gárdák ellen. Ezúttal mindössze 3 perc koncentrált játék döntött a hazai pályán játszó Pumák (Siu Cougars) javára.

0 Tovább

Jó meccs, de szűk vereség

Kissé szokatlan ellenfele volt szombat este a Tritonoknak. Azzal a Kentucky Wesleyannal játszottak, akikkel egy tornán már találkoztak az idén. Akkor 6 pontos vereséget szenvedtek, most jobbak voltak, 4 volt közte. Sajna, ismét az ellenfél javára.

Az első két percet leszámítva végig vezettek a Kentuckyból érkezett lányok, a második félidő elején tíz is volt közte, 27-37 oda. Innen kezdett kapaszkodni az UMSL. A negyedik negyedben töbször is labdájuk volt az egyenlítséhez. 6 perccel a vége előtt 46-48 volt az állás. Azonban ezen a gáton nem tudtak átlépni. A vége már faultolásba fulladt, amely után 58-62 lett az ellenfél javára.

Laura az elején szerzett egy szép betörés utáni kosarat, de aztán vagy 15 percig nem tudott hozzászólni a meccshez, hogy a félidő hajrájában behorgoljon egy már elveszettnek hitt labdát.

A második félidőben aztán beindult és további 12 pontot tett hozzá az addigi négyhez.

Mellette leszedett 4 lepattanót, volt 3 gólpassza és 2 labdaszerzése.

Nem rossz statisztika, de ezt a győzelmet kár volt kihagyni, némi szerencsével meg lehetett volna ez a meccs.

0 Tovább

Hm, ilyen meccs is van

Divízió I-es csapathoz látogattak a Tritonok szerdán. Az ellenfél, a kansasi UMKC tavaly a 305. helyen végzett, azaz nem egy világverő csapat. A meccset nézve sem változott a véleményem. Az azonban kétségtelen, hogy az UMSL-hez képest pontosabban dobták a tiszta helyzeteket.  Ezért, és persze dinamikusabb játékuk miatt tudtak nyerni 60-45-re.

A kellemetlenül kevés dobott pontra magyarázat, hogy Lorka nem találta a dobókesztyűt, két pont, két lapattanó és három gólpassz állt a neve mellett. Még szerencse, hogy ez egy bemutató, mi úgy mondanák edzőmeccs volt, így ennek a statisztikája nem számít bele az éves teljesítményébe.

0 Tovább

Már temettem a csapatot

Szépen indult, Laura billentős csele utáni kosárral, de utána mintha bedeszkázták volna 8 percig a gyűrűket. Az első negyed vége előtt 5-3 volt a hazaiaknak, a Missuori S&T-nek. Ezzel a kosárínséges játékkal telt el az első félidő, az ellenfél 29-26-ra vezetett a szünetben.

Laura 20 perc alatt 8 pontig jutott,

de valami hiányzott a játékából, ahogy a csapat is nagyon passzív volt.

A harmadik negyedben aztán jött a rollai rémálom. Az ellenfél egymás után benyomott 3 hárompontos, az egyik a gyűrűről az égbe pattant, majd vissza a lyukba.

A hazai szpíker már szinte hátra dőlve ünnepelte a 17 pontos előnyt.

35-52-nél Vaughn edző sorcserével próbálkozott, de ez maximum megállította az ellenfél rohanását.

A negyedik negyednek mínusz 14-gyel vágtak neki. Az UMSL nyitányként végre sikerrel játszotta meg 191 centis centerét, aki 4 ponttal közelebb hozta a Tritonokat, de a 10 pont még mindig soknak tűnt.

Aztán végre

Shelby távolija behullott, utána Laura csípott el egy bedobást és 51-55-nél máris lőtávolba került a Missuori S&T.

4.20-szal vége előtt büntetőkből sikerült fordítani. Innentől egy szülő számára hallatlan izgalmak következtek. A csapatok rendkívül idegesen játszottak, tele hibával.

Az alábbi képen Laura 24-esben a bedobást próbálja levédeni.

2.12-volt hátra, amikor Shelby ismét bevert egy hármast, három pont volt az előny. Ezt őrizgették a lányok. A végén jött a faultolás. Ebből Laura is kivette a részét. Izzasztó volt amikor 5 másodperccel a vége előtt az egyik büntetőjét kihagyta. A hazaiaknak még sikerült kierőszakolni egy távoli dobást, de ez lejött a gyűrűről.

A 68-65-ös győzelem sokat jelent, hiszen sikerült megnyerni az első konferencia-meccset, így itt a mérleg 1-1-re alakult.

Lorka 17 ponttal, 3 lepattanóval, és ami nagyon jól jött a felzárkózáskor, 3 szerzett labdával zárt.

0 Tovább

Kezdő és 23 pont

Négy hónap kellett ahhoz, hogy Laura bebizonyítsa edzőjének, hasznos tagja tud lenni az UMSL-nek.

Csütörtökön este kezdőként lépett pályára és 34 perc játék alatt termelt 23 pontot.

Volt közte hármas, utolsó másodperces flóter, sok büntető és persze több bebújós ziccer. Nem mellesleg a mezőny legjobb pontdobója lett ezzel a Drury elleni idegenbeli meccsen.

Ürüm az örömben, hogy a Tritonok viszonylag sima meccsen kikaptak a jóval esélyesebb hazaiaktól. Ők az országos ranglistán is benne vannak a legjobb 25-ben, nevezetesen a 14-ek. Ez már komoly játékerőt jelent.

A meccsen egyébként egyszer vezetett az UMSL, a második percben, amikor Laura 2+1-es akciója után 3-2 volt ide.

Aztán még 8 percig tartották a lépést, az első negyed végén csak egy volt oda, hogy aztán a második negyed döntsön. A félidei 13 pontos hátrányból leginkább a 4. negyed elején sikerült faragni, 59-51-nél csak 8 volt közte, sőt, 6-ra is szűkült a hazaiak előnye, de aztán a bírók átal is segítve simán nyertek.

40 perc játék után 72-58 állt az eredményjelzőn.

Apropó bírók, tényleg érzékelhető volt, hogy támogatják a Párducokat. Kezdéskor 4 perc alatt két támadót fújtak a Tritonok centere ellen, aki így csak a második félidőben térhetett vissza. A csapat ellen pedig csaknem tucatnyi lépéshibát ítéltek, ami ezen a szinten meglehetősen szokatlan.

Laura azt mondta a meccs után, hogy nagyon elfáradt, hiszen végig letámadást kaptak és komolyan segédkeznie kellett a labdafelhozatalban is. Azt azért sajnálja, hogy a jegyzőkönyvet elég szabadon vezették, 2 gólpasszt és egy lepattanót kérhetünk számon a zsűriasztalon. Ezt megerősítem, hiszen élőben nézhettük a mérkőzést.

Legközelebb szombaton lépnek pályára a Missouri S&T ellen. Nehéz lesz, hiszen ez a csapat tavaly pofozógép volt, de idén megtáltosodtak, és 5-2-es pozitív mérleggel állnak. A Tritonoknak viszont muszáj győzniük, ellenkező esetben mínuszos lesz a meccsstatisztikájuk.

0 Tovább

Jó képek Lauráról

A második hazai meccsen már készültek egész elfogadható fotók Lorkáról. Egyik csapattárs rokona lőtte őket. Összeraktam egy kis filmecskébe.

Legközelebb csütörtökön játszanak. A bajnokságuk egyik esélyesével mérkőznek. Nem lesz könnyű, de a mostani meccs után az edző bizakodó volt. Szerinte hasznos és jó mérkőzést játszottak. Hm, a Csatában a győzelem volt az elfogadható. Mi ehhez szoktunk.

0 Tovább

Várható, de sajnálható vereség

Az Arkansas Tech már ránézésre is erősebb csapatnak tűnt, mégis volt idő amikor az UMSL vezetett. Ekkor egész jól ment Lorkának a játék, 8 pontot szorgoskodott össze, aztán a második félidő elején az ellenfél centere eldöntötte a találkozót. Izomból és gyorsaságból szinte mindenkit megvert, így már volt több mint 10 is közte. A vége 63-54 lett.

Laura a második félidőben kissé elbújt. Volt 3 nehéz helyzetből eleresztett dobása, nem mentek be és utána, a dolgozó szobámból legalábbis úgy tűnt, nem akarta romba dönteni a statisztikáját.

Gyorsértékelésében elfogadhatónak mondta az eredményt, de szerinte győzhettek volna. Szakmailag arra panaszkodik, hogy nincs elég helye az 1-1-re. Az UMSL támadójátéka erősen centerközpontú, így túlságosan sok védővel találja szembe a betöréseknél. Speciális cseléhez pedig kell egy kis terület kellene. Ütemet fogni, billenteni, vállal az adott ellenfelet eltartani. Olykor azért sikerül, mint az az alábbi fotón is látható. A kérdésem, hogy ez miért is nem volt fault, azaz plussz egy?

A végén aztán csak benyomott egy tempót, így kellett volna végig. Arról már nem is beszélve, hogy az utolsó másodpercben fordulatból eleresztett 8 méteres dobása a gyűrűn körbeszaladva kifelé perdült. Nem sok hiányzott a palánkos hármashoz. Szerencse is kellett volna hozzá, de mint tudjuk ez a jobb csapatnak van, amely ezúttal a 6 órát utazó ellenfél volt.

0 Tovább

Hálaadás hármasban

Amerika útra kelt. Csütörtökön, azaz ma van a Hálaadás. Ilyenkor szinte mindenki haza megy a családjához. Szinte, mert ugye Lorkát 8000 km választja el tőlünk. Amerikai szülei pedig több mint 500 km-re vannak tőle és egyedül egy öregecske, inkább városi használatra alkalmas autóban felesleges lett volna próbálkozni. Pénteken ugyanis már edzés, szombaton pedig meccs.

Nem maradt azért egyedül a campuson, az amerikaiakban ugyanis tényleg buzog a felebaráti szeretet, a segítőszándék, vagy ahogy manapság mondanánk, a jó fejség. Kelsie hívta meg magukhoz, egy St. Louistól kb 2 órányira lévő farmra. Itt élnek a szülei. 

Shelbyvel a 66-os út mellett.

Ha nem is Jack Kerouac legendás regényét forgatva, de az úton során Lorka is részese lett az amerikai álomnak. Történelmi vidéken jártak. A 66-os út ma már az amerikai legenda része, pedig még csak 90 éves. Nagy ország, friss történelemmel. Ez is az Egyesült Államok, ahol magukat építik az emberek és olykor fura döntéseket hoznak. Például, hogy a legfontosabb ünnepen otthonunkba invitálunk egy alig hallott országból érkező lányt. Köszi Kelsie

0 Tovább

Győzelem a messziről jött vendégek ellen

Puerto Ricóból érkezett az UMSL negyedik ellenfele, a Mayaguez Egyetem csapata. Közepes képességű gárdáról van szó, igazán magas játékos nélkül. A Tritonok centere ezt alaposan kihasználta, 28 perc alatt 24 pontott dobott.

Laura ezúttal 20 percet volt a pályán és 10/6-ot termelt.

A játékát inkáb bíztatónak, mint jónak mondanám, még több dinamika kellene, de lehet, hogy csak telhetetlen vagyok.

Nagy futások lesznek

Vaughn edző nagyon elégedetlen volt a játékkal. Ezzel kicsit igazolva láttam magamat, hiszen én is olyan semmilyennek láttam a 40 percet. A lényeg, hogy nagy és kemény futásokat helyezett kilátásba szerdára. Ráfér a csapatra, mert sportújságírós szófordulattal élve, elég lélektelenül botorkáltak a St. Louis-i lányok a pályán.

Kevesebb dobás

Lorka ezúttal jóval kevesebbet dobott rá, mindössze 7-szer vette célba az ellenfél gyűrűjét. Volt két tényleg szép hármasa, de egy gyönyörű mozgás után megcsinált helyzetét kihagyta, az bosszantó volt. Az edző utána hosszan magyarázott neki.

A 20 perces játékidőre magyarázat lehet, hogy a második negyed közepén összeszedte második faultját és ez Amerikában szinte automatikus cserepadot jelent.

Nem kötelező, de még nem láttam edzőt, aki nem lépte volna ezt meg. Ennek is van magyarázata, de az külön posztot igényel. (A lényeg, hogy ilyenkor az ellenfél kimondottan rájátszik az adott játékosra.)

Nehéz ellenfelek jönnek

Magyaros csapat vár szombaton a Tritonokra. Az Arkansas Techben játszott pár éve Velkey Kriszta, akivel Lorka 2 évig csapattárs volt a Csatában. Erős gárda, még a szokásos pesszimizmus sem kell hozzá, hogy megállapítsam, bravúr volna a győzelem.

0 Tovább

Laura Amerikája. Kosárlabda és minden más.

blogavatar

4x9 hónap. Ennyi időre ment a lányom sportösztöndíjjal Amerikába. Laura kosaras mindennapjai, ahogy én, a papája látom. 2. évad.

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek