A második amerikai kaland első meccse jön. Magyar idő szerint szombat hajnal 1-kor. Négyórás utazás vár a csapatra az ohioi Miami Egyetemre. Eddig sima tények. Ami mögette van, az már sokkal több.

Egy kis magyarázat

Két középcsapat játszik majd egymással, de az egyik divízió I-es, míg a másik (ez Lauráé) divízió II-es. Mondhatnánk azt is, hogy ez olyasmi, mint az NB I és NB II, de ez nem teljesen igaz. Sokkal inkább arról szól ez a besorolás, hogy az adott egyetem mennyi pénzt tud szánni a sportprogramjára. Az előírások ugyanis mások, csak néhány példa: meghatározzák, hogy milyen távolságra lehet utazni, hány teljes ösztöndíjjal rendelkező játékos lehet a csapatban, de az edzésidőt is szabályozzák. Értelemszerűen a divízió I-eseknél minden szám magasabb, így többnyire erősebbek.

Exhibition Event

Edzőmeccsről van szó, amely nem számít bele a hivatalos statisztikába, legalábbis a WVSU honlapján nem is látható, de a Miamién igen, mint bemutatómérkőzés.

Reménykedés és sérülések

Laurának valószínűleg nagy élmény lesz. Először tapasztalhatja meg élesben, hogy milyen erős gárdába csöppent.

Óvatos emberként azt mondom, már egy 20 ponton belüli vereség is elfogadható volna. Reményeim szerint a gyerkőc 6-8 ponttal meg tudja mutatni magát, de ezek jelenleg vágyálmok. Már csak azért is, mert

sérülések nehezítik a mérges darazsak helyzetét.

Az első számú irányító ujja bibis. Ami azonban a nagyobb baj, hogy a most igazolt, meglehetősen ügyesnek látszó Bree-t tegnap megműtötték. A térde ment tönkre, immár harmadszor. Nem jó előjelek.

Volt már ilyen

Mindenesetre a meccsről egy 3 évvel ezelőtti jutott eszembe. Laura középiskola csapata, a Scott County Cardinals a későbbi állami bajnok gimnáziummal (Marion) játszott. Az ellenfélnél pályára lépett a mostani amerikai egyetemi női kosárlabda egyik csillaga, Makayla Epps. Elképesztő volt. Melegítésnél bejött a pályára egy az átlagnál alig magasabb (kb 177 centis), kissé pufinak tűnő, lomhán mozgó, kapucnis lány. Próbálgatta a labdát, kocogott egy kicsit, beszélgetett. Majd elkezdett komolyabban ráhangolódni a meccsre. Leállt a sarokba és bevert 5-ből 5 hármast, futott 10 olyan sprintet, akár egy virtigli atléta, végül úgy nyújtott, mint egy szertornász. Ekkor kivillant a hasa. A pufóknak vélt csajszi csupa izmait egy fitneszmodel is megirigyelhette volna.

A meccset persze a hazaiak nyerték 35-tel, de Lorka 13 pontot összeküzdött. Azóta is emlegeti, hogy az egyik indulócsele után Makayla lepacsizott vele:

good job, nice shot

- mondta, pedig ő volt a kárvallott. Ja, amúgy 41-t hintett és örök élményt adott nekem is. Hogy őszinte legyek, hasonlóval szombat hajnalban is elégedett lennék.